Kultúra ismeretlen budapest

Hamis legenda alapján kaphatott szobrot Krúdy a pesti belvárosban

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
A Szindbád-történetek jó része a közeli Belvárosi Kávéházban született – ezzel indokolták a szobor felállítását, arra azonban nincs bizonyíték, hogy az író valóban dolgozott volna ott.

Másfél héttel az országos sajtóban elsőként számoltunk be a pesti belváros legújabb, a Ferenciek tere és a Duna utca találkozásánál felállított köztéri szobráról, ami a közeli déli Klotild-palotát Matild Palace nevű  luxusszállodává alakító török tulajdonosok ötletéből vált valósággá. A szobor felállításának oka az V. kerületi önkormányzat Mai Belváros című lapja szerint az volt, hogy

a cég emléket akart állítani a magyar irodalomtörténet egyik legtermékenyebb alakjának, aki a palota aljában 1901-ben megnyílt Belvárosi Kávéház asztalai mögött írta meg a Szindbád-történetek jó részét.

Kapcsolódó
Az ülő Krúdyt ábrázoló alibiszobor jelent meg a pesti belvárosban
Az elmúlt években hirtelen megnőtt hazai szoborállítási kedv most az ülő Krúdyt hívta életre.

Ez az állítás a magyar internet számtalan oldalán hivatkozás nélkül ugyan, de tényként olvasható, így mi is gondolkodás nélkül tényként kezeltük. Cikkünk megjelenése után felvetődött azonban a gyanú, hogy az állítás nem áll biztos lábakon, így az íróval, illetve a kávéházak történetével foglalkozó kötetek és tanulmányok egész során rágtuk át magunkat, bizonyítékot azonban sehol sem olvashattunk.

Gyanúnkat az általunk megkérdezett, Krúdy életművét jól ismerő magyar irodalomtörténészek egyike is megerősítette, kijelentve, hogy Krúdy inkább kocsmákba járt, irodalmi munkái pedig otthon vagy különböző szállodai szobákban születtek.

Farkas Norbert / 24.hu

A Szindbád-történeteket is többnyire a Király utcai lakásban, majd az Astoria és a Royal Nagyszálló szobáiban írta

– tette hozzá, majd arról is beszélt, hogy ő maga ugyan legendaképzésnek tartja a szobor helyének indoklását, de örül minden újabb Krúdy-szobornak, feltéve, ha nem kitalált érvekkel indokolják azok felállítását.

A kutató levelünkre adott válaszában néhány olyan alkotót is ajánlott, akik fél évszázaddal később biztosan jártak a kávéház államosított utódjának tereiben, így az épp száz évvel ezelőtt született Pilinszky Jánosnak, Orbán Ottónak vagy épp Nemes Nagy Ágnesnek kézenfekvőbb lett volna itt szobrot állítani.

Farkas Norbert / 24.hu

Véleményét a Podmaniczky-díjas irodalom- és Budapest-történész Saly Noémi is megerősítette, aki a Budapesti Negyed 2001-es Krúdy és Pest-számában közölt hosszú tanulmányában nem véletlenül nem említette a Belvárosit, hiszen semmiféle bizonyítékot nem talált arra, hogy Krúdy megfordult ott, illetve írt volna róla bármi érdemlegeset.

Saly a 24.hu-nak küldött reakciójában arról írt, hogy a déli Klotild-palota aljában lévő kávéházba

magas rangú jogászok, üzletemberek és katonatisztek jártak, irodalmi kávéház csak az 1960-as években, Jancsóékkal lett belőle, amikor más jóformán nem maradt a városban. Krúdy nemigen mozgott a Belvárosban, kiesett az útvonalaiból. A Centrálba mehetett Osváthoz, azt emlegeti is,

majd hozzátette:

Hamis mitológia ez.

Farkas Norbert / 24.hu

Kérdéseinket a nevével egy másik városi legendának – eszerint a Klotild-paloták egyik tagját Klotildnak, a másikat pedig Matildnak hívták – is táptalajt adó Matild Palace-nak is feltettük, ami szűkszavú, a Krúdy-szál valóságtartalmára nem rávilágító, rövid reakciót juttatott el szerkesztőségünkhöz.

Eszerint az V. kerületi képviselő-testületi ülésre az építésztervező és a szobrászművész közösen adta le a dokumentációt, amit a szálloda tulajdonosaival jó kapcsolatot ápoló Krúdy-leszármazottak is támogattak,

hiszen Krúdy kötődése a Belvárosi Kávéházhoz (ma már Matild Café&Cabaret) közismert.

A hotel a Fővárosi Önkormányzat által balesetveszély miatt megvétózott, Krúdy nevét, a felállítás alaptalannak látszó okát, illetve a művet létrehozók nevét is magán hordó gránit talapzat pótlásáról is ejtett néhány szót – biztos tehát, hogy elindult az engedélyeztetési folyamat egy más megoldásra, ami biztosan nem talapzat lesz.

Török háttér

A 2014-ben a török Özyer család egy leányvállalata, a Melis Investment Kft. által 2014-ben, mindössze 2,6 milliárd forintért megvásárolt műemlék átalakítását az elhúzódó gazdasági válság hátráltatta, 2016 őszén azonban hirtelen állami lökést kaptak, hiszen a miniszterelnök ekkor nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította a felújítást.

Kapcsolat a török vezetővel

A Melis egy korábbi ügyvezetője, Mete Bülen a Közvágóhidat néhány részlet kivételével lebontó, számos nagy értékű beruházásban is érdekelt, Erdoğan-közeli, magát Orbán Viktor barátjának tartó Adnan Polatnak is dolgozott. Az Özyer-csoportot irányító családfő, Hasan mindemellett több cikluson át is a török vezető pártja, az Igazság és Fejlődés parlamenti képviselője volt. A magyar leányvállalat 2018-ban egyébként a Centrál Kávéházat, illetve a felette lévő teljes belvárosi épületet is megvásárolta – derítette ki akkor az Átlátszó.

A Dajka Péter és Puhl Antal tervei szerint, Maria Vafiadis (MKV Design) belsőépítészeti munkájával százharminc szoba – köztük az épület 48 méter magas tornyát is magában foglaló, háromszintes Crown Tower Suite – született, amit a Luxury Collection üzemeltet, míg a ház három vendéglátóhelyét, a The Duchess nevet kapott sky bart, a Michelin-csillagos Spago első európai éttermét, illetve a Matild Café & Cabaret-et a világhírű séf, Wolfgang Puck felügyeli.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik