Kultúra

Elon Musk nemcsak a civileket, de a Netflixet is a világűrig repíti

John Kraus/Netflix
John Kraus/Netflix
Netflixék már az űrben vannak: a SpaceX első, civileket orbitális pályára küldő misszióját követték a kameráikkal egészen a világűrig. A Countdown: Inspiration4 Mission to Space-t úgy reklámozzák, mint az első, közel valós idejű dokumentumsorozatukat, és nem is tévedtek nagyot: az első négy részt úgy vetítették le, hogy még fogalmuk sem lehetett arról, miről szól majd az évadzáró: a történelmi siker ünnepléséről vagy egy súlyos kudarcról, esetleg egy tragédiáról.

Bár lassan már az lesz a kirívó, ha egy SpaceX-küldetésre nem sütik rá a történelmi bélyeget, a legutóbbi missziójuk valóban az volt – több szempontból is. Azokban az időkben, amikor milliárdosok lövöldözik fel magukat az űrbe (vagy „csak” az űr határára), a SpaceX sem maradhatott le: náluk egy milliárdos toborzott három teljesen civil arcot, hogy vele együtt – aki pilótamúltja ellenére sosem részesült űrhajóskiképzésben – megvalósuljon az első orbitális űrutazás csupa civilekkel a fedélzeten. Mellécsaptak néhány további rekordot: Hayley Arceneaux személyében tiszteletét teszi a világűrben a legfiatalabb amerikai űrutas, az első ráktúlélő és egyben az első olyan ember, aki művégtaggal él.

A küldetés különlegessége mellett azonban van egy másik fontos aspektusa is a történetnek: hogyan lépett be a Netflix is az űrbizniszbe?

A sztori dokumentumformátumért ordít, a streaming-óriás jó érzékkel le is csapott rá. A Netflix azonban nemcsak egy sorozatot készített az előkészületekről: ahogyan ők jellemzik, ez egy „közel valós idejű” dokumentumsorozat, amely még az űrben is forgott. Szeptember elején jelent meg a szolgáltató kínálatában a Countdown: Inspiration4 Mission to Space első két része, amelyben a projektet megálmodó milliárdos és a három utas kiválasztását, háttértörténetét mutatják be. A következő két rész, amelyben a legénység felkészülését taglalják, a múlt héten jelent meg. Két nappal később jött a következő „epizód”, amely azonban már tényleg valós időben játszódott: szeptember 15-én a Netflix élőben közvetítette a YouTube-csatornáján az űrhajósok kilövését. A kamera itt sem állt le, és a Netflixnél vélhetően sok vágó fog túlórázni szeptember végéig, a befejező rész ugyanis szeptember 30-án kerül fel a szolgáltató oldalára, amelyben már benne lesz az oda- és a visszaút is, az űrben készített felvételek, valamint az interjúk, hogy így alakítsák teljes egészében dokumentált sorozattá a SpaceX legújabb misszióját alig két héttel azután, hogy az lezajlott.

Netflix

Bár érthető kattintásvadász okokból Elon Musk arca került a bélyegképre, valójában a SpaceX-vezér nagyjából tíz mondatban zavarja le a kötelező szereplést, amelyben elsősorban tágabb megközelítésben beszél a küldetésről: szót ejt a multiplanetáris civilizáció jelentőségéről, és arra a kritikára is választ ad, hogy minek akarunk a Marsra menni, ha a Föld problémáit sem tudjuk megoldani. A reklámarc után klasszikus dokumentumfilmes keretek közt ismerjük meg a négy szerencsést: a már említett, 29 éves, ráktúlélő Arceneaux mellett

  • Jared Isaacmant, a Shift4 Payments pénzügyi szolgáltató céggel milliárdossá váló üzletembert és pilótát, aki a becslések szerint 200 millió dollárt fizetett Muskéknak, hogy megtaxiztassák az űrig,
  • Sian Proctort, aki egyszer már az utolsó körig jutott a NASA asztronauta-felvételijén, és aki a negyedik fekete nő lesz az űrben,
  • valamint Chris Sembroskit, aki ötvenes családapaként adománya révén került be sorsolás útján.

Kellően érzelmes, olykor hatásvadász módon ismerjük meg a négy életutat, a drámai tónust a Challenger, illetve Columbia űrsiklók tragédiáival fokozza a sorozat, hogy aztán rákanyarodjon az izgalmasabb témára: történetesen arra, hogyan készítenek fel négy civilt mindössze öt hónap alatt az űrutazásra. Itt persze nem árt megjegyezni – ahogyan azt a sorozat sem mulasztja el –, hogy az utazás alatt az űrhajóban teljesen automatizált rendszer működik, így egyiküknek sem kellett öt hónap alatt mérnöki diplomát szerezni, ennek ellenére alapszinten megismerkedtek mindannyian az űrhajó kezelésével.

A Countdown: Inspiration4 Mission to Space nem kerülheti meg azt a kérdést, vajon ezzel a misszióval is csak beálltak a magukat pusztán úri passzióból fellövöldöző milliárdosok sorába.

Az űrverseny terepe ugyanis az utóbbi évtizedben megváltozott: immár nem az a fontos, hogy Amerika vagy Oroszország juttat-e ide vagy oda embert, szondát, űrhajót, hanem már milliárdosok magáncégei igyekeznek egymást túlszárnyalni.

És míg Musk SpaceX-ét egyelőre elég nehéz lekörözni, Jeff Bezos a Blue Originnel, Richard Branson a Virgin Galactic-kel próbálkozik. Musk és Bezos között el is fajult az űrcicaharc, amikor idén a NASA bejelentette: a Space X-et bízza meg az Artemis-program során használt leszállóegység megépítésével, a szintén pályázó Bezos beperelte az űrügynökséget azzal az indokkal, hogy a NASA az utolsó pillanatban változtatott a feltételeken, ezzel egyúttal veszélybe sodorta a missziót. Bezos ekkor érezte úgy, hogy már csak akkor villanthat nagyobbat Musknál, ha fellövi saját magát az űrbe. Ekkor egy másik milliárdos, Richard Branson köpött bele a levesébe, és kilenc nappal korábban ő is fellőtte magát. Ehhez képest a SpaceX sem késlekedett, két hónappal később tovább növelték az űrbe juttatott milliárdosok számát, ráadásul nagyobb csinnadrattával, mint a két rivális.

Netflix

A Inspiration4 finoman, de határozottan tisztázza, hogy ugyan Bezosék teljesítménye is szép, ők azért nagyobb dobásra készülnek. Míg Bezos a világűr határát jelentő, közel 100 kilométeres magasságban található Kármán-vonalat érte el, majd 11 ott töltött perc után visszatért, addig Branson még addig se repült fel. Az Inspiration4 ezzel szemben közel 585 kilométeres magasságot célzott meg – magasabbat, mint ahol a Nemzetközi Űrállomás van, sőt, ilyen távolságban ember utoljára 2009-ben járt, amikor a Hubble-űrtávcsövet javították. Az Inspiration4 űrhajósai ráadásul nem perceket, hanem három napot töltöttek az űrben, amely alatt többször is megkerülték a Földet.

Ahogy Isaacman ügyvezetői irodájában ülve mesélt a projektről, nyilvánvalóan nem kerülhette meg az unatkozó milliárdos sztereotípiáját sem, a károgók száját egy nagyszabású jótékonysági eseménnyel igyekszik befogni: az űrutazás égi célja a határok kitolása és a lehetetlen megkísérlése, a földi pedig a memphisi St. Judes Gyermekkórház megsegítése, amely részére 200 millió dollárt gyűjtenek a misszióval.

Kapcsolódó
A világűr válhat a leggazdagabbak új játszóterévé
Júliusban két vállalkozó is eljutott az űrbe, ami fordulópontot jelenthet az űrturizmus történetében.

Az évadzárót meglehetősen nehéz spoilerek nélkül várni, hiszen hétfő hajnalban tele volt a világsajtó azzal, hogy sikerrel zárult a küldetés, a négy civil sikerrel landolt az Atlanti-óceán vizén. A Netflix vélhetően már gőzerővel készíti az interjúkat és vágja az anyagokat, hogy az űrutazást érintő paradigmaváltás újabb fontos mérföldkövét, az eddig legkomolyabb kereskedelmi űrutazás minden fontos mozzanatát bemutassák.

A Countdown: Inspiration4 Mission to Space azonban nem csak az űrtechnológia háza táján fújdogáló új szeleket mutatja be, hanem pusztán a létével arra is rámutat, hogyan és merre tud még tovább nyomulni egy streaming-szolgáltató. A Netflix immár mindenhol ott van valós időben, és jogosan jelenthetik ki magukról: a határ a csillagos ég.

Míg azonban maga a téma és a majdnem valós idejű dokumentáció izgalmas, dokumentumsorozatként meglepően átlagos a Countdown. A kelleténél kicsit jobban van átitatva egy kis amerikai melldöngetéssel és túlheroizált hatásvadászattal, ami főleg azok számára tűnhet feleslegesen giccsesnek, akik nem igazán érzik át, miért is sírják el magukat felnőtt emberek attól, hogy kilövik őket az űrbe. Ennek hiányában vagy épp ezt leküzdve viszont képes berántani az űrmániába a sorozat, még ha vélhetően nem is rohan tőle majd senki a SpaceX jegypénztárához, hogy azonnal megváltsa jegyét a következő űrjáratra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik