Nem tudok sem büszke, sem boldog lenni e díj birtokosaként. Elszomorító látni, hogy a HFPA, mely a filmkészítőkkel és színészekkel való együttműködései által nyert fontosságot és szépen profitált belőle, ellenáll annak a változásnak, amit azok a csoportok kérnek tőle, akik a HFPA titkolózó és kirekesztő szervezeti kultúrájának leginkább jogfosztottjai.
Ezek a sorok Mark Ruffalótól származnak, aki számos jelölés után épp idén, az Ez minden, amit tudok című remek HBO-sorozatban nyújtott dupla alakítása nyomán lett friss Golden Globe-díjas. A Golden Globe, mint az sokszor elhangzott, az Oscar előszobája, a három legfontosabb mozgóképes szakmai díj egyike (az Emmy a harmadik), ám a díjátadó presztízsét idén komoly botrány rázta meg. Egy botrány, amely messze nem az első ugyan, de a jelenlegi állás szerint abban mégis első lehet, hogy valódi változásra kényszerítse a díjról döntő szervezetet, a HFPA-t – vagy, ha erre a szervezet nem hajlandó, akár el is söpörheti azt. Egy ekkora hatalmú szervezetnél ez kissé naivan hangozhat, de a HFPA változását követelő hangok mára annyira felerősödtek, hogy nagypályások is kénytelenek voltak becsatlakozni, és az összefogás szinte óráról órára erősödik.
Itthonról, persze, mindez nagyon távoli, nagyon gazdag emberek szakmai játszmáinak tűnhet, ám ha abba gondolunk bele, hogy a magyar nézők elé is a nemzetközi piacon felemelt címek kerülnek, akkor mégsem olyan távoli az ügy, hisz az elérhető filmes, tévés tartalmak választékára ezek az ügyek nagyon is hatással vannak – nem beszélve az igazságos verseny és a mozgóképi kultúra színvonalának kapcsolatáról. A Golden Globe pedig évtizedek óta a nemzetközi filmipar egyik fontos intézménye volt, és jelen pillanatban senki sem tudhatja, az maradhat-e a jövőben is.
Honnan indultunk?
A HFPA történetében akadt már néhány nagy port kavaró ügy, a mostani egy egyszemélyes küldetésből nőtte ki magát: 2020 augusztusában egy norvég újságíró, bizonyos Kjersti Flaa – akivel a 24.hu is interjúzott – beperelte a HFPA-t. Két indokból: egyrészt azért, mert szerinte a szervezetbe való felvételi folyamat etikátlan és visszaélésekkel teli, másrészt azért, mert szerinte a szervezet gyakorlatilag illegális kartell-tevékenységet folytat, a szakmailag kvalifikált jelentkezők távol tartásával ellehetetleníti a szervezet tagságán kívüli hollywoodi tudósítókat, és monopolizálják a hollywoodi szórakoztatóipari hírek piacát. A bíróság nem igazolta Flaa vádjait: először a felvételi folyamattal kapcsolatos vádakat ejtette, majd a trösztvádat is, és bár Flaa azt nyilatkozta, fellebbezni tervez, a per maga jelenleg bukásnak tűnik. De csak a per – az ügy egyáltalán nem: az igazi lavinát az indította el, amikor a per nyomán az egyik nagynevű hollywoodi médium, a Los Angeles Times szaglászni kezdett a HFPA háza táján. A vizsgálódásból hosszú oknyomozás lett, melynek eredményét angol eredetiben itt, magyarul, zanzásítva pedig itt tudják elolvasni.
Az LA Times cikkének lényegében két fő gondolata volt: a lap több, nevét nem vállaló egykori és jelenlegi, a szervezet működésével egyet nem értő HFPA-tag megszólaltatásával és belső dokumentumok alapján azt állította, hogy a HFPA korruptan jár el a Golden Globe-ok odaítélésekor, emellett pedig a szervezet gazdálkodásában is vannak visszásságok, a tagok különböző jogcímeken komoly pénzeket vesznek ki a HFPA-ból. Ez utóbbi szálból még adócsalási ügy is lehet az LA Times cikke szerint, hiszen a HFPA egy adómentességet élvező nonprofit szervezet, amelynek a forrásait a filmszakmába kellene visszaforgatnia, így a nyolcvanhét fős tagság körében egyetlen pénzügyi év alatt szétosztott kétmillió dollár (nagyjából hatszázmillió forint), amiről a cikk ír, legalábbis szemet szúr. Még akkor is, ha a HFPA szerint – amint az LA Times cikkére reagálva fogalmaztak – a szervezet javadalmazási gyakorlata kimondottan visszafogott, főleg, ha összevetjük azzal a ténnyel, hogy az Oscarról és az Emmyről döntő akadémiák bizottsági és vezetőségi tagjai például nem kapnak ilyen juttatásokat a munkájukért. Az LA Times emellett azt is állítja, hogy a HFPA által a Covid-járvány által sújtott újságírók megsegítésére létrehozott segélyalapból is a tagsághoz csorogtak vissza összegek, de a lap megszólalói szerint ez nem újdonság: a HFPA már a járvány előtt is újabb és újabb bizottságok létrehozásával és egyéb stiklikkel tette lehetővé, hogy legálisan fizethessen a tagoknak.
A cikk másik fő gondolata, a Golden Globe-ok odaítélésével kapcsolatos etikai aggályok kevésbé direkt törvénytelenségekről szólnak, inkább a díj presztízsét ássák alá: a cikk luxusutakról, exkluzív partikról ír, amelyekkel a gyártóstúdiók a HFPA tagságát akarták megnyerni maguknak, és a cikk szerint nagyon gyakran sikerrel is jártak, azaz azokat díjazták a Golden Globe-on, ahonnan érkezett némi kényeztetés. A cikk konkrét példát is hozott azt állítva, hogy a Netflix Emily Párizsban című sorozatának szakmát és közönséget, sőt, a sorozat egyik forgatókönyvíróját is megdöbbentő Golden Globe-jelölése mögött egy exkluzív párizsi forgatási látogatás áll, ötcsillagos hotellel és luxusellátással.
Korrupt? Hát jó… De rasszista? Azt már nem!
A HFPA-ügy már csak azért is túlmutat önmagán, mert akaratán kívül a korszellemről mesél, ugyanis jelenleg azt látjuk, hogy a szakmában jelenleg látható felháborodást nem is a korrupciós vádak váltották ki, hanem a kirekesztéssel és rasszizmussal kapcsolatos vádak. Az LA Times ugyanis nem egy, hanem két cikket írt idén februárban, az egyik a fent részletezett etikai és pénzügyi visszásságokról szólt, a másik – mely itt olvasható – pedig egy ennél sokkal egyszerűbb dologról: arról, hogy a HFPA jelenleg nyolcvanhét fős tagságában egyetlen fekete újságíró sem kapott helyet. Európából nézve, ahol a korrupció központi kérdés a közéletben, ez talán meglepő lehet, megkockáztatom, képmutatásnak hangozhat, de mivel az amerikai közbeszédben jelenleg aligha van forróbb téma, mint a rendszerszintű rasszizmus és ennek nyomán az alulreprezentált kisebbségi csoportok láthatósága, így az LA Times kétfrontos támadásának ezen része lett hatásos.
Először a hollywoodi szexuális zaklatások ellen küzdő Time’s Up mozgalom állt bele az ügybe, hangsúlyozva, hogy nem elég, hogy a HFPA ígéretet tett az önvizsgálatra, valódi és alapvető változásokat várnak az újságírószervezettől. A Golden Globe-gála még viszonylag botránymentesen lezajlott – inkább a Covid-éra által kikényszerített hibrid, online konferenciával sújtott díjátadó technikai bajaival voltak elfoglalva, és a díjszezon egészét sújtó nézői érdektelenséggel –, most azonban, hogy a díjszezon a kései Oscarral véget ért, az ügy újra felforrósodott. A Time’s Up még részletes tervet is írt, amellyel szerintük a HFPA végig vihetné a szükséges változásokat, javaslataik közül a legélesebb azt követelte, hogy a teljes vezetőség mondjon le, és a teljes tagság is mondjon le jelenlegi tagságáról, és felvételizzen újra egy új szabályrendszer mentén. Nem sokkal később még egy csoportosulás állt bele a HFPA-ba: több mint száz olyan sajtós, PR-os és szóvivő, akik Hollywood nagynevű művészeit képviselik, nyílt levélben közölték a HFPA-val, hogy ügyfeleik nem fognak szóba állni a HFPA-val, amíg az véghez nem viszi a szervezet megújulásához szükséges változásokat, amelyek véget vetnek a szervezet „kirekesztő, diszkriminatív, etikátlan és szakmaiatlan gyakorlatának, és az állítólagos korrupciónak.” A HFPA-tól ugyanakkor nem sokkal később, áprilisban meglehetősen frusztráltan távozott két, nem sokkal korábban felvett szakértő, egy diverzitás-stratéga – mert van ilyen – és egy krízistanácsadó, akiknek az elvárt változásokat végig kellett volna vinniük.
Ennek ellenére a HFPA múlt héten, május 3-án közleményt adott ki arról, hogy milyen változások mellett kötelezi el magát. Ez a terv azon ajánlások alapján született, amelyeket az az ügyvédi iroda fogalmazott meg, amelyet az LA Times oknyomozása után kértek fel a HFPA szervezetének, felvételi procedúrájának és belső működésének vizsgálatára. A vizsgálatot végző Roper & Gray ajánlásai között szerepel, hogy a HFPA-nak már idén húsz új taggal kell bővülnie, külön fókuszálva arra, hogy fekete tagokat toborozzanak, és olyan környezetet teremtsenek, ahol érvényesülni is tudnak majd – azaz felvételük nem lehet látszatintézkedés. A cél az, hogy a HFPA tagsága ötven százalékkal megnőjön a következő másfél év alatt. Emellett az ajánlás szerint ahhoz, hogy a tagságuk megmaradjon, jelenlegi tagoknak is újra akkreditációt kellene szerezniük, bizonyítandó, hogy megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelyeket a friss jelentkezőktől elvárnak, törölnék viszont azt a szabályt, hogy csak a dél-kaliforniai lakóhellyel rendelkező újságírók lehessenek tagok, ezzel is növelve az inkluzivitást.
Az ajánlások kapcsán a HFPA több partnere bizakodását fejezte ki, köztük a Golden Globe-ot közvetítő NBC csatorna, és a közvetítést gyártó produkciós cég, a Dick Clark Productions is üdvözölte az ilyen formán beígért változásokat. Legalábbis akkor – azóta azonban megváltozott az NBC hozzáállása több iparági szereplő lépéseinek hatására.
Dominóeffektus
A HFPA ugyanis nem tartotta magát a saját maga által szabott határidőhöz: a Ropes & Gray ajánlásainak nyilvánosságra hozatalakor – ami, ugye, múlt hét hétfő volt – azt ígérték, hogy három napon belül, azaz múlt hét csütörtökön kiadnak egy részletes tervezetet arról, hogy milyen lépésekben hajtják majd végre a változtatásokat. Ez a tervezet azonban nem érkezett meg, helyette homályos ígéretet tett a szervezet arra, hogy megkezdik a munkát a valódi változásért. Ez az ígéret azonban nem volt elég a szakmának. Így másnap, május 7-én a Netflix társ-vezérigazgatója, Ted Sarandos állt ki a nyilvánosság elé azzal, hogy közölte, a Netflix megszakítja együttműködéseit a HFPA-val és a Golden Globe-bal mindaddig, amíg a szervezet konkrét lépéseket nem tesz az ügyben. Nem sokkal később még egy nagy szereplő, az Amazon követte a Netflix példáját. Alig néhány órával később csatlakozott Mark Ruffalo a cikk elején idézett nyilatkozatával, illetve a nagynevű GLAAD LMBTQ-szervezet is nyílt levélben követelte a konkrétumokat. Őket Scarlett Johansson követte egy nappal később, gyakorlatilag a HFPA és a Golden Globe bojkottjára hívva Hollywoodot, ráadásul úgy, hogy egy új érvet hozott be a vitába: a szakmában tapasztalható szexizmust, amelyből szerinte a HFPA is jócskán kivette a részét.
Egy színésztől, amikor egy filmet promótál, elvárják, hogy részt vegyen a díjszezonban: sajtótájékoztatókon és a díjátadókon. Ez gyakran jelentette azt, hogy olyan szexista kérdéseket és megjegyzéseket kell elviselni egyes HFPA-tagoktól, amelyek a szexuális zaklatást súrolták.
„Pontosan ez az oka annak is, hogy éveken keresztül nem voltam hajlandó részt venni a sajtótájékoztatóikon. A HFPA olyan szervezet, amelyet Harvey Weinstein-féle alakok legitimáltak, az iparág meg követte mindezt. Hacsak a szervezet nem visz véghez alapvető reformokat, azt gondolom, itt az ideje, hogy hátrébb lépjünk a HFPA-tól, és a szakma egységének fontosságára és erejére fókuszáljunk” – írta Johansson közleményében.
Hamar megérkezett még egy óriás, a Warner Media, és bejelentette, hogy a gyorsabb változások kikényszerítésére ők is megszakítják kapcsolataikat a HFPA-val. Kiemelték, hogy a megfogalmazott ajánlások véghez vitelét túl lassúnak tartják: mivel csak tizennyolc hónapos határidővel növelnék meg érdemben a HFPA tagságát, így a következő két jelölési és szavazási időszakot még ugyanaz a tagság vinné véghez, és hangsúlyozták, hogy a HFPA tagságának túl sokáig nézték el a rasszista, szexista és homofób felhangú kérdéseket a sajtóeseményeken. Nem sokkal később az NBC húzott egy olyat, ami már messze túlmutat holmi presztízskérdéseken, és a Golden Globe megvalósulását veszélyezteti: a csatorna bejelentette, hogy, bár továbbra is bíznak abban, hogy a HFPA valóban véghezviszi a szükséges változásokat, az efféle dolgokhoz idő kell, és amíg ez a folyamat tart, addig ők sem szeretnének együtt dolgozni a HFPA-val, ami azt jelenti, hogy a jövő évi Golden Globe-ot már biztosan nem ők fogják közvetíteni. Azt írják, remélik, hogy egy évvel később, 2023-ban már újra együtt dolgozhatnak – de ez a jelenlegi helyzetben elég bizonytalan.
Az NBC bombájára végül Tom Cruise licitált rá, aki egy az egyben visszaküldte az eddig elnyert három Golden Globe-ját a HFPA-nak. Azóta nyugalom van, legalábbis a szakítások frontján, de aligha ért még véget a dominók borulása: következőnek a Disney megszólalását várják a szakmában. A HFPA néhány tagja azért megszólalt azóta a Variety cikkében, mely egymásnak eresztette az érintett feleket: a cikkhez nyilatkozó HFPA-tagok képmutatásnak nevezték a rasszizmusvádakat és a rácsodálkozást a tagság összetételére, hiszen az nyilvános információ – a nyilatkozó HFPA-tagok szerint Hollywood most bűnbakot keres, akin elverhetik a sokszínűség évtizedes hiányát, miközben időt sem adnak rá, hogy a HFPA változtasson. Egyes tagok vissza is dobták a labdát rámutatva, hogy az őket vádoló szervezetek – például az említett PR-os csoportosulás – tagsága sem túl diverz. A sárdobálásnak tehát még messze nincsen vége, az azonban már most látszik, hogy ez a mostani botrány, mely pont jókor csatolt rá meglévő feszültségekre, több évtizedes rendszereket rendíthet meg – messze túlmutatva a Golden Globe-on.
