A Gellért-hegyi siklóról való álmodozás hosszú évek óta újra és újra visszatérő fejezet a főváros, illetve a kormány kommunikációjában, most azonban úgy tűnik, hogy a Citadella húszmilliárd forintot felemésztő megújulásával párhuzamosan a sikló ügye is rendeződhet – olvasható az Index egy péntek délelőtti anyagában.
A projekt száztizenöt évvel ezelőtt, 1906-ban kapott először zöld utat a fővárostól – alig kilenc évvel azután, hogy a Gellért-hegy tetején lévő erődöt elhagyta a legutolsó császári katona –, az építési engedély megszerzése után a munkák azonban nem indultak meg, sőt, egészen a rendszerváltásig nem is kerültek néhány pillanatnál hosszabb ideig a városvezetés asztalára.
Az állóvizet egy 1991-ben, az I. kerületi Önkormányzat által a Gellért-hegy, a Citadella, illetve a Tabán rehabilitációjára kiírt pályázat zavarta fel, aminek győztese, Kaszab Ákos visszahozta a Rác Fürdő felújításával és szállodával való bővítésével összekapcsolni vágyott siklóépítés ötletét. A malmok azonban lassan őröltek: a terv csak öt évvel később, 1996-ban került be az I. kerület szabályozási tervébe – eszerint a Budavári Sikló elvén működő, egymást kiegyensúlyozó két kocsi az Orom utcáig egy alagútban, azután pedig a felszínen folytatta volna az útját a Szabadság-szobor felé –, 2004-ig pedig nem is foglalkoztak vele igazán.
A főváros ekkor 25 százalékos tulajdonrésszel beszállt a Gellérthegyi Sikló Kft. mellé, a munkálatok azonban ezúttal sem indultak meg. A siklóberuházás 2006-ban leszakadt a fürdő- és szállodafejlesztésről, a fővárost részét pedig 2009-ben a BKK vette át.
A Gellérthegyi Sikló Kft. nem fővárosi tulajdonrészét jelentő Sikló-Beruházó Befektetési és Tanácsadó Kft. mögötti kör azóta jócskán megváltozott: Bató Csaba és Horváth Gábor mellett 2020 áprilisában a borainak és pezsgőinek köszönhetően sokak számára ismerősen csengő nevű Kreinbacher József jelent meg a színen, aki néhány, egyelőre nem ismert feltétel teljesülése esetén kivásárolná Bató és Horváth üzletrészét – derül ki az Index a fejlesztést koordináló építésszel, Walton Imrével készített interjújából.
Az írás szerint a projekt ezzel hirtelen erőre kapott: 2021. március 25-én, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésén a kormány ugyanis kijelentette, hogy
Walton a lapnak arról is beszélt, hogy az állam nem szól bele a hegy I. kerülethez tartozó oldalán induló folyamatba, így mindössze a leendő építési engedélykérés elbírálásában lesz szerepe. A szabályozási kereteket a V. Naszály Mária által vezetett I. kerület szabhatja meg, a tervezőknek tehát a beruházó mellett velük, illetve a fővárossal kell majd egyeztetniük a tervekkel kapcsolatban, de felveszik a kapcsolatot a Citadella felújítását vezénylő Várkapitánysággal is.
A cél egyértelmű: a napi 200-400 turistabuszt szeretnék minél távolabb tartani a közvetlen környéktől, ezt a feladatot pedig
A kiviteli tervek az interjú szerint már készen állnak, a Déli pályaudvar melletti MÁV-területek egy részének lehasításával születő autóbuszparkoló nemrégiben felmerült tervének véglegessé válása azonban későbbre tolta a munkák megkezdésének idejét, így a közeljövőben tovább folynak majd az egyeztetések.
Az Index szerint a tulajdonosi kör 18-20 milliárdos bekerülési költséggel számol, így a befektetés kellő kihasználtság esetén 17-18 év után térülhet meg.
Kreinbacher a cégben való megjelenésével egy, a sikló felső állomásánál építendő kávézó terve is felmerült, így ennek megvalósítását is célként tűzték ki, sőt, az alsó állomáshoz három kis üzlethelyiséget is csatolnak majd.
Az engedélyes tervek alapján a sikló bejárata a Tabán területén, a Hegyalja út alatti új gyalogosaluljáróból fog nyílni, és az Orom utcáig, mintegy 100 méteres szakaszon a föld alatt fog közlekedni. Innen egy 3-4 méter magas hídszerkezeten a felszín felett folytatódik, egészen a Citadella sétányhoz csatlakozó, felső állomásig, azaz a felvonó nem egy a Budavári siklóéhoz hasonló betonteknőben fog futni.
– olvasható a cikk megjelenése előtt röviddel, a Gellérthegyi Sikló Kft. által kiadott sajtóközleményben.
A munkálatok az Index szerint előreláthatólag száz fa kivágásával járnak majd – ezek helyére az I. kerület kérésére a Gellért-hegyen, illetve Tabánban ültetnek majd újakat –, minderre azonban csak akkor kerülhet sor, ha
amiket egy kedvező eredményt hozott környezetvédelmi hatástanulmánnyal is megtámogattak.
A kivágási engedélyre való várakozás közben a tulajdonosok gőzerővel készülnek egy módosított, vagy új engedélyezési eljárás lefolytatására. A munkálatok ideális esetében már 2021 őszén megindulhatnak, így a régészeti feltárás befejezése után tizenhárom hónappal az első utasok is használhatják majd a Gellért-hegyi siklót – zárul a cikk, amire megjelenése után néhány órával Tüttő Kata főpolgármester-helyettes a Facebookon reagált, kijelentve, hogy
- a sikló építési engedélye lejárt, nem meghosszabbítható
- egy 2020 júliusában kiadott kormányhatározat szerint a projektet a kormány közberuházásként valósítja majd meg
- a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa március 25-én nem foglalt állást a témában.
Mindhárom állítás könnyen ellenőrizhető és alátámasztható: a Sikló építési engedélykérésével kapcsolatban 2020 január 20-án született döntés a Kormányhivatalnál, ez pedig mostanra tényleg lejárt – látható az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben (ÉTDR), ahol a Gellérthegy I. kerületi oldalára vonatkozó helyrajzi számok közül csak egyetlenegy esetében bukkan fel a projekthez kapcsolható bejegyzés.
A Tüttő által említett Kormányhatározatban a kormány valóban felkérte a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Kft.-t a projekt szakmai koncepciójának levezénylésére, a munkák koordinálására, sőt, az Európai Beruházási Bank, vagy más kereskedelmi bank által nyújtandó finanszírozási források bevonási lehetőségeinek vizsgálatát is javasolta, így eszerint nem magánberuházásként kívánják valóra váltani a századfordulón született álmot.
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának március 25-én hozott határozatainak listája a főváros honlapján érhető el, ebben a dokumentumban pedig egy szó sem esik a Gellért-hegyről.
A projekt az állam, illetve a főváros általi felkarolásáról már tavaly is születtek hírek: egy 2020 júliusi cikkünkben Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes arról beszélt, hogy a sikló közberuházásban épül majd meg, közbeszerzést írnak ki az építésére, kérdés azonban, hogy ezt a főváros fogja-e megtenni. Az információk egy sajtóbeszélgetésen hangzottak el, ahol Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor is részt vett. A szakember arról beszélt, hogy a projekt legkorábban a ciklus végére, tehát 2024-ben juthat el az átadásig.
Az ügyben négy héttel korábban Kreinbacher József is megszólalt, aki eltökéltnek tűnt a tervekkel kapcsolatban, ez pedig a 2020 novemberében vele készített interjúnkig sem változottt meg, pedig a beruházás időközben nemzetgazdasági szempontból való kiemelést kapott.
Az egymásnak ellentmondó információk után nyilvánvalóan felmerül a kérdés, hogy valóban elindulhatnak-e idén a munkálatok, és az is, hogy állami, vagy magánbefektetők állnak majd mögötte.
