Belföld

Beszállt a politika a gellérthegyi siklóba, újabb meccs a kormány és a főváros közt

A gellérthegyi sikló közberuházásban épül majd meg, közüzemeltetésben működik majd

– ezt Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes mondta azon a fővárosi önkormányzat által szervezett sajtóbeszélgetésen, amelyen a 24.hu-n is részt vett. A projekt szempontjából jelentősnek tekinthető kijelentés után Kerpel-Fronius azt is mondta, hogy megpróbálnak minél kevesebb fát kivágni, és a későbbi jegybevételből származó nyereséget zöldfejlesztésbe és természetvédelembe forgatják majd.

A 24.hu kérdésére Kerpel-Fronius kijelentette:

Közbeszerzés lesz a gellérthegyi sikló építése kapcsán.

Ám hogy ezt ki írja ki, a főváros, vagy egy állami szerv, azt egyelőre nem tudni.

„Ha el is készül, akkor is a ciklus végére” – ezt már Bardóczi Sándor főkertész mondta arra a kérdésünkre, hogy 2024-ig várható-e a Rác fürdő mellől induló, és a Citadella közelébe megérkező sikló megépítése, amely a Gellérthegy turistabuszoktól történő mentesítését is szolgálná.

De mitől fordulat ez?

Ezek a bejelentések azért jelentősek, mert eddig a fővárosi önkormányzat meglehetősen szőrmentén, csak a támogató szándék szintjén kommunikált az ügyről. Feltehetően azért tett így, mert egy ideje folyhatott az egyeztetés a gellérthegyi siklóról az egyes kormányzati szereplőkkel. Eddig egyébként a nyilvánosságban nem volt szó se közbeszerzésről, sem állami szerepvállalásról.

Milliárdos pezsgőkirály szállt be a gellérthegyi siklóba, amit Karácsony is támogat
Hiába az engedély, évek óta nem indult meg az építkezés. A városvezetés azonban támogatja a turistabuszok kiváltására szolgáló siklót, az új résztulajdonosnak, Kreinbacher Józsefnek pedig bőven van pénze és építőipari tapasztalata is.

Sőt: július eleji cikkünkben, amikor arról írtunk, hogy a projekt újra lendületet kapott, még úgy tűnt, hogy egy olyan cég építheti, illetve koordinálhatja a siklót (Gellérthegyi Sikló Kft.), amelyben 25 százaléka van a fővárosi tulajdonú BKK-nak, illetve 75 százaléka egy magánkézben lévő cégnek (Sikló-Beruházó Kft.). Cikkünk hírértéke pedig az volt, hogy megírtuk: ez utóbbi cégbe szállt be a számtalan ipari és logisztikai parkot felépítő Kreinbacher József milliárdos, és az ő megérkezése – legalábbis úgy tűnt – nemcsak az építkezéshez szükséges szaktudást, de akár tőkét is hozhat.

Előző cikkünkben – a történet szereplőivel folytatott háttérbeszélgetések alapján – írtuk ezt egy hónapja: „Úgy fest tehát, hogy nem közpénzből épül meg a gellérthegyi sikló, noha tömegközlekedési, azaz közcélokat is szolgálna (leginkább a Gellért-hegy buszoktól való mentesítésével), ez pedig a mai politikai trendekbe kevéssé illő koncepció. Mégsem gondoljuk, hogy a befektetőket pusztán a nemes, alkotó szándék vezeti, még úgysem, hogy a projektcégnek a tervek szerint egyszeri megváltási, valamint egy kialkudott éves díjat is fizetnie kell a Fővárosi Önkormányzatnak a beruházás költségein túl. A gellérthegyi sikló ugyanis rentábilis vállalkozás lehet.” Július elején tehát úgy tűnt: úgy épülhet Budapest közepén, a fővárosi látképet alapvetően meghatározó projekt, hogy abban a NER nem akar részt venni.

Ez a naiv feltételezés azonban csak egy hétig tartotta magát. Cikkünk megjelenése utáni héten jött a bejelentés, hogy a gellérthegyi sikló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás lesz. Hogy mi történt a színfalak mögött, nem tudni, azonban az évekig álló, Tarlós István 9 éves regnálása alatt kapavágásig nem jutó történet hirtelen magasabb tempóra kapcsolt – a politika pedig egyből rávetette magát. (Vagy épp a politikai kavarás miatt moccant el a holtpontról a történet, ki tudja.)

A politikai tét

Felvetésünkre, hogy tudniillik az üzemeltetésben ezek szerint nem lesz érdekelt magánbefektető, Kerpel-Fronius Gábor egyértelművé tette:

A közhasználatban működő sikló és közhasznot és nem magánhasznot fog termelni.

Ugyanakkor, hogy milyen arányban lesz a remélt anyagi haszon megosztva a két, most már bejelentett főszereplő, tehát az állam és a főváros közt, egyelőre nem tudni. Ahogyan az sem derült ki, hogy ki írja ki a közbeszerzést, és ki ad rá pénzt. Nem derült ki az sem, hogy a főváros ragaszkodna-e a projekthez (ehhez anyagi áldozatokat kellene hozni, ez pedig a kizsigerelt, koronavírus utáni időkben nyilvánvalóan jóval nehezebb, mint előtte), és ha igen, mennyire. Az ilyen irányú kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy ez az üzleti részhez tartozik, és ezekről még folyik az egyeztetést. Hogy kik között zajlik ez, azt Bardóczi Sándor mondta el:

  • a fővárost Tüttő Kata főpolgármester-helyettes képviseli az egyeztetéseken,
  • amelyekben érdekelt még Vitézy Dávid, a Miniszterelnökség alá tartozó Budapesti Fejlesztési Központ vezetője, valamint Fürjes Balázs, a budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár. Mivel a sikló gellérthegyi végállomása közel lesz a Citadellához, így a Várkapitányság is részese az egyeztetéseknek. Ez tehát 3:1-es fölényt garantál a kormányzati szereplők számára. A szereplők személyéből pedig egyértelmű: a projekt kitüntetett figyelmet kap.

A Magyar Közlönyben megjelentek szerint a határozat a beruházásokkal (útépítési, parkolóépítési, műtárgyépítési, járdaépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkák) összefüggő közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatalát, valamint a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelölte ki – mindkét hivatal kormányzati irányítású.

Aligha lehet a politikai jelentőségét a projektnek alábecsülni: egy olyan beruházásról van szó, amit azontúl, hogy sokan használni fognak, mindenki lát majd, aki valahogy Budapest Duna-partjára keveredik, így tehát véleménye is lesz a végeredményről. Ezentúl egy sokmilliárdos történetről van szó, ezért sem mindegy kinél landol a közbeszerzés, és természetesen az sem lesz mindegy, hogy ki, kik fogják azt megnyerni. Lehet-e nagyberuházást megvalósítani, hogy az ne az elszálló árakról szóljon? – ennek menedzselése Karácsony Gergelynek akár politikai tőkét is hozhat.

Ráadásul, az építkezés akár a főpolgármesteri ciklus végére is elkészülhet – lehetne tehát a kampányban mutogatni. De épp a felsoroltak motiválhatják a kormányzati oldalt, hogy ne engedje át a történetet, noha az érintett terület fővárosi és kerületi tulajdonban van jelenleg. Ráadásul úgy értesültünk, hogy a siklóprojekt a Lánchíddal kapcsolatos tárgyalásokban is felmerülhet szempontként – ez még bonyolultabbá tenné a történetet. A főváros képviselői ez utóbbi a felvetésünket ugyanakkor nem erősítették meg.

Kerestük az említett, magánkézben lévő céget, de nem kívántak reagálni. Egyelőre nem világos – és erre a főváros képviselői sem adtak választ – hogy a Sikló-Beruházó Kft.-nek milyen szerepe lehet a következőkben. Az biztos, hogy nemcsak tudás és tervek vannak a cégnél a siklóval kapcsolatban, de építési engedélyt is kaptak korábban, úgy tudjuk, ennek meghosszabbítása folyamatban van.

Libegő a Citadella és a Vár közt?

A Magyar Közlönyben júliusban megjelent határozat azt is tartalmazta, hogy megvizsgálják a Gellért-hegy és a Várhegy „kötélpályás összekötésének lehetőségét is.” Ez tehát egy Duna-parti libegő lehetőségét vetette fel, ugyanakkor ez az elképzelés egyértelműen falakba ütközik a Városházán. „Ennek a tervnek a főváros ellenáll” – mondta határozottan Kerpel-Fronius. „Nem akarunk vidámparkot” – mondta Bardóczi.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.