Hulu / HBO GO
Kultúra

Háborús zónában jobban pörög a forgatókönyvírók agya is

Izrael annak ellenére, hogy kis ország, évek óta sorozat-nagyhatalomnak számít: a kilenc milliós közel-keleti államnak köszönhetjük olyan világsikerű sorozatok eredetijét, mint a Homeland, az Eufória és a Terápia (utóbbinak ugye magyar változata is készült), legutóbb pedig a Bryan Cranston főszereplésével készült Your Honor, de az utóbbi években nemzetközi sikert arattak az olyan izraeli gyártású sorozatok is, mint Az izraeli kém (The Spy), a Mi fiaink (Our Boys) vagy a már a negyedik évadára készülő Fauda. A Vanity Fair 2019-es cikkében idéz egy izraeli tévés szakembert, aki szerint leginkább azért keresettek az izraeli alkotók, mert „konfliktuszónában írnak és élnek – egy olyan társadalomban, amely szétszakadozik ortodoxokra és világiakra, palesztinokra és zsidókra, utóbbiak is sok különböző országokból származnak, és folyamatos a bevándorlás. Nagyon megosztott társadalom” – mondta. Hozzátette azt is, hogy a legtöbb sorozatalkotónak saját élményei is vannak a hadseregből. (Egy másik lehetséges magyarázat szerint az izraeli sorozatok a költségvetésben nem tudnak versenyezni a nagy angolszász produkciókkal, ezért külön gondot kell fordítaniuk a cselekményre.)

Tény, hogy az izraeli legújabb kori történelem jóval mozgalmasabb, mint a fejlett világ nagyjából bármelyik másik államában volt, ez pedig, kiegészülve az ország sajátos geopolitikai helyzetével állandó témát jelent a sorozatoknak is. És ugyan nem mindegyik izraeli sikersorozat kötődik a politikához vagy a történelemhez, azért nem véletlen, hogy többségükben ezek aratnak sikert, legyen szó bennük az izraeli-palesztin konfliktusról, a korábbi közel-keleti háborúkról vagy egyébről. Tavaly év végén újabb három, részben vagy teljesen izraeli sorozat is bekerült a nemzetközi streamingszolgáltatók kínálatába, és mindhárom igazolta is, hogy tényleg mesterei a kém- és háborús thrillereknek.

Teherán

A három közül a legnagyobb visszhangot keltő Teherán olyannyira aktuális témát választott, hogy joggal számolhatott azzal, a területen történő valós események amolyan PR-ként szolgálhatnak a sorozatnak is. Az izraeli-iráni konfliktus ugyan nem jár nyílt háborúval, de Iránból rendszeresen érkeznek hírek titokzatos robbanásokról vagy meggyilkolt atomtudósokról, a Teherán pedig az iráni atomprogramot szabotálni akaró izraeli törekvések köré íródott. A sorozat vezető alkotója Moshe Zonder, aki a Faudát is megcsinálta, és a Teherán izraeli viszonylatban igen komoly költségvetésből is készült, így szerepel benne két iráni születésű, számos filmből és sorozatból ismert amerikai színész is (Shaun Toub és Navid Negahban), sőt az alkotók arra is külön figyelmet fordítottak, hogy az iráni részekben mindenki fársziul beszéljen, ezért vagy iráni származású színészek játsszák a szerepeket, vagy pedig az izraeliek voltak kénytelenek nyelvet tanulni.

A Teherán rendkívül izgalmas, fordulatos kémthriller, melynek egyik fő erénye azonban az, hogy igyekszik komplexen bemutatni a mai Iránt, és ehhez kulturális-társadalmi hátteret is adni. A sorozatot Athénban forgatták ugyan, de a görög főváros nem csak számunkra jelenik meg teljesen hihető Teheránként, egyetértenek ezzel azok a nézők is, akik ismerik a várost. Megismerünk iráni ellenzékieket, de olyanokat is, akik magukénak vallják a hivatalos iszlám forradalmi ideológiát, és ugyan a politikai helyzet ismeretében képtelenség lenne elvárni egy izraeli sorozattól, hogy objektíven közelítse meg ezt a témát, a Teherán láthatóan próbál nem elfogult lenni. Ez különösen abban jelenik meg, hogy az izraeli titkosszolgálatot kegyetlen és számító gépezetnek ábrázolják, amely nem riad vissza ártatlanok vagy a saját kontaktjai kiiktatásától sem. Utóbbi persze a kémthrillerek régi toposza, de ez akkor sem magától értetődő a politikai háttér ismeretében, még ha azért nyilvánvaló is, hogy melyik a jó és a rossz oldal a sorozatban a készítők szerint.

A cselekmény főhőse egy női hacker, Tamar Rabinyan (Niv Sultan), aki iráni zsidó családból származik, tehát beszéli a nyelvet, és őt dobják át az izraeliek Teheránba, ahol fontos szerepe lenne egy készülő, nukleáris létesítmények elleni támadás előkészítésében. Csakhogy a tökéletesnek tűnő terv végrehajtásába hiba csúszik, Tamarnak pedig el kell rejtőznie az ellenséges nagyvárosban a nyomában lévő Forradalmi Gárda elől, és ebben helyi ellenzékiek és izraeli ügynökök segítik. A sorozat rögtön az elején megteremti a feszültséget a Teheránban kényszerleszállást végző repülőgéppel, rajta két szerencsétlen izraeli turistával, és onnantól kezdve egymást követik a váratlan fordulatok, bár a cselekmény néha a forgatókönyv kedvéért teljes hülyét csinál szegény Tamarból, aki folyamatosan laikusok számára is őrjítő hibákat követ el, és az is megmosolyogtató, hogy a Moszad fedésben dolgozó teheráni kontaktja a város legkönnyebben felismerhető autójával jár. Ha viszont nem hibáznának, nem lenne miről sorozatot írni, úgyhogy megéri ezeket lenyelni, hogy cserébe egy jobbfajta thrillert kapjunk, melynek lesz második évada is.

Teherán (Tehran), 2020, 8 rész, Apple TV+. 24.hu: 8/10

Könnyek völgye

A pályáját újságíróként kezdő Ron Leshem az Eufória társalkotójaként lett nemzetközileg ismert, ma már Amerikában is él, de továbbra is izraeli produkciókban dolgozik elsősorban. Legutóbbi projektje (Amit Cohennel közösen írták) ráadásul minden idők legnagyobb költségvetésű izraeli sorozata: az 1973-as jom kippuri háborúban játszódó Könnyek völgye, melyet ősszel mutattak be, novembertől pedig az HBO GO jóvoltából mi is láthatjuk. Ez volt az a háború, amelynek kitörésekor az izraeli hadsereg legyőzhetetlennek hitte magát, mert előtte a hatnapos háborúban tönkreverte a szomszédait, és nem gondolta volna, hogy a szovjet katonai szakértőkkel és fegyverekkel megerősített szíriai és egyiptomi csapatok veszélyt jelenthetnek az országra nézve. Az elbizakodottságnak komoly következményei lettek, a Könnyek völgye pedig ezt mutatja be a Golan-fennsíkon szolgáló izraeli katonák sorsán keresztül.

Bár a háborút Izrael végül megnyerte, de nagy árat kellett fizetnie, és ez jókora traumát okozott, olyannyira, hogy a mai napig nagyon kevés film vagy sorozat foglalkozott vele. Az alkotók el is mondták, nem pusztán történelmi sorozatban gondolkodtak, hanem a legfőbb szándékuk az volt, hogy megmutassák, milyen hatással volt a háború a mai Izraelre. A jom kippuri háború ugyanis egyebek között lerombolta az egységes Izrael illúzióját, és a Könnyek völgye is egy megosztott, belső konfliktusok gyengítette országot mutat, ahol az európai askenázi zsidók másodrendű állampolgárnak tekintik az afrikai vagy közel-keleti szefárdokat, mások meg inkább a hedonizmust részesítenék előnyben a háborúzással szemben, és egyre többen vannak, akik nem hisznek már Izrael tökéletességében. A nap végén azonban a főszereplőket összehozza a tény, hogy túl kell élniük valahogy addig, amíg a sokkolt izraeli hadsereg összeszedi magát annyira, hogy kimentse a Golan-fennsíkon ragadt katonáit.

A sorozat főhősei fiatalok, akik kimaradtak a korábbi háborúkból, kivéve a fiát kereső legendás újságírót, Menit (az egyik legnépszerűbb izraeli színész, Lior Ashkenazi alakítja), aki a legkevésbé hihető történetszálért felel. A legdrámaibb szál főhőse az autistának beállított, rendkívül nyelvérzékű hírszerző, Avinoamé (Shahar Tavoch), aki hiába figyelmeztet a közelgő szír támadásra, míg a társadalomkritikus vonal a radikális, kormányellenes csoportban tevékenykedő három szefárd fiatalra marad, akik ugyanabban a harckocsizó egységben is szolgálnak. Ők mindannyian reménytelennek tűnő helyzetbe kerültek, a sorozat pedig kíméletlenül megmutatja, milyen hatással lesz a háború rájuk, véres és kegyetlen jelenetek során keresztül. A Könnyek völgye láthatóan próbál több lenni, mint egy szimpla háborús sorozat, noha a fő dolgok a csatatéren dőlnek el, és ezeket elég hatásosan is mutatja be, miközben a főszereplők távolról sem mind rokonszenvesek, sőt, de épp ezért távol is áll a propagandasorozattól. Egyedül a befejezés okozott némi csalódást, mintha az alkotókat addig érdekelte volna csak a hőseik sorsa, amíg azt a pár napot bemutathatják a segítségükkel. A sorozat az izraeli nézőknek szolgál plusz rétegekkel, de a konkrét történelmi helyzet ismerete nélkül is élvezhető, és épp ezért érdekesnek ígérkezik a következő évad is, amely azonban teljesen új szereplőkkel készül majd, hiszen az egyiptomi fronton játszódik.

Könnyek völgye, 2020, 10 rész, HBO GO. 24.hu: 7,5/10

Senkik földje

Ron Leshem és Amit Cohen másik friss produkciója (még Maria Feldman jegyzi alkotóként, aki az alapötletet is hozta) ugyan francia-izraeli koprodukció és a Hulu megrendelésére készült, továbbá a cselekmény is csak közvetve kapcsolódik Izraelhez, mégis gond nélkül belesimul az országhoz köthető kémthrillerek sorába. Ráadásul a Teheránhoz hasonlóan ez is nőket tesz az általában férficentrikus műfaj középpontjába, hiszen a cselekményben fontos szerep jut a Szíriában az ISIS ellen harcoló kurd nőknek (YPJ). A 2014-ben, az ISIS rövid történelmének felívelő szakaszában játszódó Senkik földje főszereplője egy francia férfi, Antoine (Félix Moati), aki halottnak hitt húgát véli látni a kurdok között egy tévébejátszásban, ezért a rejtély után ered, és mielőtt át is gondolhatná rendesen, mit tegyen, máris a frontvonalban találja magát. A másik oldalon három gyerekkori barát sorsát követhetjük, akik Nagy-Britanniából jöttek harcolni az iszlamisták oldalán, és a főszereplők története egy bizonyos ponton összeér. És szerepel benne egyetlen ismert nemzetközi színészként a brit James Purefoy is, akinek kezdetben homályos a szerepe, de idővel az ő motivációira is fény derül.

Ezek után nem lehet meglepő, hogy a Senkik földje is pattanásig feszült, folyamatos fordulatokat és meglepetéseket adagoló thriller, mely a tavalyi svéd Kalifátushoz hasonlóan megpróbálkozik azzal, hogy bemutassa az ISIS-harcosok nézőpontját is, különös tekintettel az Európából önként csatlakozó, megtévesztett muszlim fiatalokra. Ez ebben az esetben nem sikerül száz százalékosan, valahogy pont azt nem értjük meg, a rossz gyerekkor ellenére miért döntenek úgy ezek a fiatal férfiak, hogy akár még gyereket is hátrahagyva felcserélik az angol külváros csendes, de megbízható kilátástalanságát a szíriai háború harsány poklával. A forgatókönyv másik gyenge pontját az YPJ nemzetközi önkéntesei jelentik, elsősorban az ügyetlen párbeszédek miatt, és akkor még az átlátszó szerelmi szálról még egy szót se szóltunk. De az így is érezhető, hogy az alkotók komoly kutatómunkát végeztek a forgatókönyvhöz, és sikerül bemutatni egy olyan oldalát a szíriai konfliktusnak, amelyet eddig kevés sorozat vagy film mutatott meg (a francia Legendák hivatala egyik évadában azért már láthattuk a YPJ női katonáit.)

Az egyébként is repülőrajtot vett sztori aztán egyre nagyobb sebességekbe kapcsol, folyamatosan sikerül meglepni a nézőt a cselekménnyel, kis túlzással senki nem az, akinek az elején hihettük, és ebben partnerek a színészek is, az említetteken kívül különösen az Anne-t játszó Mélanie Thierry és a Nassert alakító James Krishna Floyd. Tényleg adja magát, hogy mind a nyolc részt gyorsan végigpörgessük, ügyesen adagolt cliffhangerekkel, melyekből jutott a végére is, hiszen készül egy második évad. A Senkik földje nem is annyira a profin megírt sztori, mint a szíriai polgárháború újszerű nézőpontjainak bemutatása miatt érdekes, és emiatt mindenképpen ajánlható annak, akit érdekel a történelem e friss, de még nem kellően körüljárt szakasza, vagy csak egy izgalmas geopolitikai thriller.

Senkik földje (No Man’s Land), 2020, 8 rész, Hulu/HBO-GO. 24.hu: 7.5/10

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.