Patrick Semansky-Pool/Getty Images/AFP
Kultúra

A „sovány, fekete lány”, aki ellopta a reflektorfényt Lady Gagáéktól Biden beiktatásán

Egy fiatal költő robbant be Amerika szívébe a szerdai ünnepségen. Amanda Gorman a költészet segítségével győzte le beszédhibáját, és semmi nem idegesíti jobban, mint amikor megkérik, hogy ne politizáljon a verseivel.

Január 20-án beiktatták Joe Bident a washingtoni Capitolium előtt, ott, ahol két héttel korábban még hadiállapotok uralkodtak, hiszen a felhergelt Trump-párti tömeg megostromolta a törvényhozás épületét, hogy a randalírozás mellett árulónak tekintett szenátorokra, illetve az alelnökre vadásszanak. Szerdán már semmi nem érződött a káoszból, az emelkedett hangulat és az unalom nosztalgikus ígéretét ötvöző ünnepség rendzavarások nélkül zajlott, amihez persze köze lehetett annak, hogy 25 ezer nemzeti gárdistát vezényeltek a fővárosba erre a napra. A beiktatáson felléptek olyan sztárok is, mint Lady Gaga és Jennifer Lopez, ám a legnagyobb médiafigyelmet és dicséretözönt mégsem ők kapták, hanem egy huszonkét éves költő, Amanda Gorman, aki erre az alkalomra írt versét szavalta el az ünnepségen.

A The Hill We Climb című költemény, ahogy a címéből is sejthető, a nagy nemzeti sorskérdésekkel foglalkozik, kutatva a lehetséges gyógyírt az elharapózó megosztottságra, a félelemre, a veszteségérzetre és a reménytelenségre, miközben egyértelműen utal a Capitolium két héttel ezelőtti ostromára is. Sőt, Gorman önmagát is beleírta a versbe, amiben Amerikát egy olyan országként jeleníti meg, amely ugyan sok tekintetben tökéletlen és távol marad ideáljaitól, mégis kiirthatatlanul benne rejlik az egyenlőség és igazság lehetősége: ennek köszönhető, hogy egy „sovány fekete lányként”, aki „rabszolgák leszármazottja” és „egyedülálló anya nevelte”, is álmodozhatott ő arról, hogy egyszer majd elnök lesz – mígnem azon kapta magát, hogy épp egy elnök beiktatásán szaval. Műfordítással nem is próbálkoznánk, a verset itt lehet egészben meghallgatni:

Gorman előadása akkora sikert aratott, hogy nemcsak a sztárfellépőkről, de még Biden első elnöki beszédéről is majdnem ellopta a figyelmet. Szabályosan lángba borította a Twittert, Oprah Winfreytől Mark Ruffalóig egy sor híresség áradozott arról, hogy mekkora élmény volt Gorman előadása, és hogy bizonyára az ő sorai fogják átvezetni Amerikát az előttük álló nehéz időszakon. A költővel közös szelfit lövő Hillary Clinton még arra is buzdította Gormant, hogy tényleg váltsa valóra nagyra törő politikai álmait.

Hát nem volt lenyűgöző Amanda Gorman verse? Megígérte, hogy indul az elnöki székért 2036-ban, és én már alig várom

– írta a 2016-os választást Donald Trumppal szemben elbukó politikus a kép alá, amelyen férje is ott feszít a körülrajongott Gorman mellett.

De hogy kerül egyáltalán egy költő az elnöki beiktatásra? Hát úgy, hogy ennek is hagyománya van, bár a verselés messze nem nevezhető az ünnepélyes hatalomátadás kötelező elemének. Leginkább azon múlik a dolog, hogy az új elnök szívéhez – avagy politikusi imidzséhez – közel áll-e az irodalom, vagy sem. Így lehet, hogy Joe Biden még csak a negyedik olyan elnök, akinek beiktatásán költő is szólhatott a néphez. Aki számára esetleg kérdés lenne: Trump beiktatásán természetesen nem hangzott el vers, a korábbi három költészetkedvelő elnök az egyaránt demokrata John F. Kennedy (Robert Frost), Bill Clinton (Maya Angelou, Miller Williams) és Barack Obama (Elizabeth Alexander, Richard Blanco) volt.

Gormant december végén maga a leendő first lady, Jill Biden kérte fel arra, hogy mondjon el egy verset férje beiktatásán. A költemény már félig kész volt, amikor a Capitolium ostroma történt. Gorman elmondása szerint épp némi alkotói válságba került előtte, ám az öt ember halálát követő felfordulás egyértelművé tette számára, miről kell szólnia a versnek: az egység, a szeretet és a remény megtalálásáról egy gyűlölködésekkel teli időszakban.

Gorman természetesen nem a semmiből robbant be Amerika szívébe, a szélesebb közvélemény számára ugyan nem annyira volt ismert a neve, de irodalmi körökben már jópár éve csodagyerekként kezelték. 1998-ban született Los Angelesben, és a kezdetektől fogva az őt egyedül nevelő anyja bátorította az alkotásra. Csak 16 éves volt, amikor elsőként a díj történetében kiérdemelte a fiatal koszorús költő címet, de emellett szavalt már az MTV-n, és a Nike is felkérte, hogy írjon verset a társadalmi egyenlőségért fellépő fekete sportolókhoz.

Sokáig beszédhibával küzdött, bizonyos betűk és hangok kiejtése még pár évvel ezelőtt is komoly nehézséget okoztak neki (ez amúgy összeköti Joe Bidennel, aki szintén dadogással küzdött évtizedeken át). Ezen próbált meg úrrá lenni eleinte a versek írásával, majd azok nyilvános elmondásával. Pár évvel ezelőtti TED-előadásában elárulta azt is, hogy hiába tűnik magabiztosnak, a mai napig rettegés tölti el fellépései előtt, de ilyenkor van egy kis rituáléja, amivel képes erőt önteni magába: egy rövid mantrával emlékezteti magát arra, hogy milyen nagy elődök vállán áll, és kikért áll ki a mondataival.

„I am the daughter of black writers who are descended from Freedom Fighters who broke their chains and changed the world. They call me” – vagyis: „Fekete írók lánya vagyok, akik szabadságharcosok leszármazottai, akik ledobták láncaikat és megváltoztatták a világot. Ők szólítanak engem”

Nem meglepő, hogy költészetében – akárcsak aktivista munkájában – gyakran előkerülnek társadalmi és politikai témák: például feminista toposzok, a feketék, a szegények és egyéb marginalizált csoportok helyzete. Mint mondja, semmi nem bosszantja annyira, mint amikor számon kérik rajta, hogy miért politizál a verseiben, mikor olyan szépen is tud írni. Szerinte ugyanis a művészet lényegéhez tartozik, hogy az ember kiáll valakikért vagy valamiért.

Minden művészet politikai művészet. A döntés, hogy alkotsz valamit, a döntés, hogy legyen hangod és meghalljanak, ennél politikaibb tett nem is létezik

– mondja Gorman, aki épp azért tanulta meg legyőzni a maga lámpalázát és félelmeit, mert rájött, hogy a riadt csendjével nem tud senkit képviselni, csak elszenvedi a dolgokat egész életében. A katartikusra sikerült beiktatási versmondása alapján tökélyre fejlesztette ezt a képességét, nem kérdés, hogy sokat fogunk még hallani róla. Azt pedig meglátjuk, mit hoz majd a 2036-os elnökválasztási kampány.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.