Az elmúlt években bemutatkozott tévésorozatokban, illetve nem A-listás filmekben is egyre többször tűntek fel magyarországi helyszínek. Ezek közül néhányat mi is bemutattunk: a kilencvenes évek hajnalán született, a legendás francia detektív, Jules Maigret nyomozásait bemutató tévésorozatban, illetve annak öt évvel ezelőtt készült utódjában a budapesti belváros, Józsefváros, illetve Szentendre utcái és épületei is látszottak; a The Alienist kedvéért New Yorkot csináltak a Lónyay utcából, egy őrült karakterekkel teli kínai akciófilmben pedig 2019-ben tűntek fel csodás képek a városról.
A sort most a közel kétszáz millió előfizetőt vonzó Netflix folytatja, hiszen 2019 augusztusában és szeptemberében Magyaroszágon forgatták a január 15-én bemutatkozó Halálos harcmezőt, aminek egyik co-producere Kemény Ildikó, gyártója pedig a magyar Pioneer Stillking volt.
Az egy világkatasztrófát okozó fegyver megszerzése miatt háborús övezetbe küldött drónpilóta (Damson Idris), illetve társa, egy android tiszt (Anthony Mackie) körül forgó film helyszíneit az angol, és a magyar nyelvű előzetesből, illetve a színfalak mögé rövid betekintést engedő interjúból kiragadott képkockákkal mutatjuk be.
A Kelenföldi hőerőmű
A budapesti villamosenergia-termelés egyik oszlopának számító Kelenföldi Erőmű 1913-1933 között született, a két világháború közti magyar építészet két zsenije, Reichl Kálmán és Bierbauer Virgil által jegyzett épüeltei a magyar ipari örökség fontos részei, a műemléki védettséget élvező vezénylőteremmel pedig számos filmben, illetve videoklipben találkozhattunk.
A Szabadság téri Tőzsdepalota és környéke
A viharos történelmű Szabadság tér nyugati oldalán teljesen végigvonuló, száznegyvenöt méter széles Tőzsdepalota (ép. Alpár Ignác, 1902-1905) a legtöbbek fejében a Magyar Televízió székházaként él.
Nem véletlenül, hiszen a Pesti értéktőzsde 1948-es kiköltözése után előbb a Lenin Intézet, majd a Magyar Technika Háza székhelyeként szolgált épület öt és fél évtizeden át, 2009-ig volt az MTV otthona. Hasznosítására az elmúlt évtizedben számos, egymás után meghiúsult terv született, de valószínű, hogy az épület iroda- és üzletházként fogja újra megnyitni a kapuit. Szerepelt a Szárnyas fejvadász, 2049-ben is.
A Magyar Szentföld-templom
A modern magyar egyháztörténet egyik legszomorúbb epizódjának főszereplője, a Magyar Szentföld-templom a harmincas évek kiemelkedő építésze, Molnár Farkas (1897-1945) tervei szerint 1940-ben indult el a megvalósulás felé, kilenc évvel később, a Rákosi-kor derekán azonban államosították az átadáshoz közel álló épületet, a munkák pedig véglegesen leálltak.
Az épület tetőszerkezetét visszabontották, az építőanyagok egy része pedig nyomtalanul eltűnt. A szocializmus évtizedei laatt traktorgyári műhelyként, raktárként, művésztelepként, illetve koncerthelyszínként is hasznosított szerkezetkész épület használható részeibe végül a Fővárosi Levéltár egyik raktára és irodája költözött.
2004 óta az elkészült templomrészt nem hasznosítják, 2013 őszén azonban újra a ferences rendtartomány kezelésébe került.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem R épülete
A Dunára néző vöröstéglás épület a magyar szocialista realizmus – a sokszor helytelenül használt szocreál – egyik legkiválóbb alkotása, aminek felsőbb emeletein a képen látható oszlopcsarnokok ismétlődnek.
Tervezője, a többek közt a Pasaréti téri templomért (1933-1934), a mellette működő autóbuszállomásért (1937), illetve a nyolcvan éve még érdekes freskót rejtett Dob utcai Postaigazgatóság (1937-1939) épületéért is felelt Rimanóczy Gyula (1903-1958) Kleineisel Jánossal közösen jegyezte az intézmény Rákosi-kori bővítésének három, egymáshoz kapcsolódó tömbjét (R-T-H), melyek építési munkálatai épp hetven évvel ezelőtt, 1951-ben kezdődtek meg.
A VII. kerületi Murányi utca, és a Marek József utca sarka
A képeken feltűnő, közintézménynek látszó épület első pillantásra a Budapestet jól ismerők számára is idegennek tűnik – nem véletlenül, hiszen az sosem létezett.
A forgatás során csak a kapuzat készült el, a többit pedig digitális technológiák adták:
View this post on Instagram
A Budapesti Virágpiac
A forgatási helyszínek közül a legérdekesebb egyértelműen a nevével ellentétben Budapest határain belül működő, de évtizedeken át budaörsiként emlegetett virágpiac szerepeltetése, a hétvégéken a Budai Zsibvásárnak otthont adó terület ugyanis nem épp olyan helyszín, aminek feltűnésére egy háború sújtotta övezetben játszódó akciófilmben számíthatunk.
Az Istvántelki Főműhely
Az 1902-1905 között született Istvántelki Főműhely ma is a MÁV egyik fontos karbantartó csarnokainak ad otthont, a legtöbben azonban az ott tárolt, szomorú állapotú mozdonyok és vasúti kocsik miatt ismerik.
A film előzetese:
