Az Árpád híd közelében, az Esztergomi út és a Párkány utca közti füves terület az elmúlt években bizonyára több befektető figyelmét is felkeltette, az elmúlt évek budapesti fejlesztéseit látva azonban meglepő módon nem irodaház, hanem a város legújabb, modern parkja kerül a helyére – derül ki Puchner Gábor, XIII. kerületi alpolgármester Facebookon közzétett posztjából.
A politikus által az idei év legfontosabb önkormányzati fejlesztéseinek egyikeként emlegetett, Vizafogó Park nevet kapott projektben 9300 négyzetméter alakul színvonalas közparkká, aminek
központi eleme az „ökopark” jellegű kialakítás, a természetes felületképzés, a klímavédelem és a fenntarthatóság lesz
– olvasható a posztban.
Puchner hozzátette: a leendő parkban ötvenöt darab többször előnevelt, 45/50 centiméter törzskörméretű fát, valamint 9500 évelő növényt ültetnek el, életben maradását pedig fúrt talajvízkutas automata esőérzékelős rendszerek, az esővizet megkötő vízáteresztő burkolatok segítik, megvilágítását pedig alacsony fogyasztású LED-világítótestekkel oldják meg.
A terület generál- és tájépítészeti tervezője az Objekt Tájépítész Iroda, építészeti tervezője pedig a Nagy Csaba nevével fémjelzett Archikon Architects, míg a tájépítészeti látványterveket Liliya Stoeva és Orosz Ádám készítette.
A fejlesztésben részt vevők a szakma élvonalába tartoznak: a város jelenleg legfejlettebbnek számító közterét, a város első, gyökércellás ültetéssel elhelyezett, így a nagyvárosi környezettel minden eddiginél sikeresebben harcolni tudó fáit is magában foglaló Podmaniczky teret, illetve a XIII. kerületi József Attila teret jegyző Objektet a 24.hu által a Vizafogó park kapcsán megkérdezett budapesti főtájépítész, Bardóczi Sándor a szakmailag legfigyelemreméltóbb fiatal irodaként említette, az Archikon pedig olyan szuper épületekkel gazdagította korábban a kerületet, mint a 2019-ben a Média Építészeti Díját is elnyert Vizafogó Tagóvoda (2019), a Palatinus Strandfürdő (2017), az ország első passzívház minősítésű óvodája, a Meséskert (2016), illetve a Pannónia Általános Iskola rekonstrukciója és új szárnya (2009).
A nemsokára megszülető zöldterület helye korábban igen fontos szerepet töltött be a városban: itt működött ugyanis a Lipótvárosi (később Szentistvánvárosi, majd Vizafogói) teherpályaudvar, ami a Körvasút részeként, 1889-ben négyvágányos állomásként nyitotta meg a kapuit, célja pedig a környéken lévő üzemeket – főleg gőzmalmokat – elhagyó termékek, illetve az oda kerülő alapanyagok szállításának megkönnyítése volt. Az 1890-ben már a Markó utcáig nyújtózó vonal a következő évtizedekben egyre rövidebbé vált, köszönhetően annak, hogy az ebbe az irányba is fejlődő Budapest gyárait lassan kisebb-nagyobb bérházak váltották fel.
A kommunista hatalomátvétel után a teherpályaudvaron – aminek történetét a villamosok.hu hosszú írásban foglalta össze – átfutó forgalom nem csak elérte, de meg is haladta háború előtti szintet, a hatvanas években induló lakótelep-építéseknek köszönhetően azonban alig egy évtized alatt kihasználatlanná vált, sőt, a területéből is jócskán veszített.
A hetvenes években használaton kívüli gőzmozdonyokat – ezek egy részét rövidesen szétvágták, mások pedig a ma Istvántelki főműhelyként ismert járműjavítóba kerültek –, majd javításra váró teherkocsikat tároltak a még megmaradt vágányokon, 1987-ben azonban az állomás bezárt. Főépülete azonban megmaradt: szépen felújítva, irodaházként működik.
