Kultúra ismeretlen budapest

Mészárosék tervezik az állatorvosi egyetem új, túlméretezett épületét

A környezetébe nem illő épület mögött a felcsúti milliárdos gyermekeinek tulajdonában álló vállalkozás áll. Állatorvosképzés- és épülettörténelem II. Józseftől a Mészáros családig.

Magyarországon II. József uralkodása idején, 1787-ben indították az első, akkor még csak kiegészítő állatorvosi képzést. Az önálló képzés a Pesti Királyi Tudományegyetem (a mai ELTE elődje) orvosi karának állatgyógyászati tanszékén indult el 1799-ben, majd fél évszázaddal később, 1851-ben alapították meg a Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet. A következő két évtizedben az intézmény két névváltáson is átesett. Mi több, a vezetők már komolyan fontolgatták a korábbiaknál jóval nagyobb, saját épületegyüttes felépítését, ami méltóképp szolgálhatja majd a magyar állategészségügyet.

Az elhatározás néhány éven belül valósággá is vált, így 1880-1881-ben a külső-erzsébetvárosi Rottenbiller, Dembinszky, Bethlen Gábor és István utcák közé zárt területen megszületett az első hét, nyerstégla burkolatú épület, amelyeknek a terveit a Váci utcai Új Városházát (1870-1875), a mai ELTE BTK Múzeum körúti épületeit (1882), az Országházat (1885-1903), illetve a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot (1893-1901) is megálmodó Steindl Imre (1839-1902) szignózta, A homlokzatokon a pécsi Zsolnay-gyár épületkerámiái tűntek fel.

A Kádár-kor hajnaláig számos névváltáson, önállósága többszöri elvételén, majd visszaadásán is átesett, európai hírűvé vált intézmény 1962-ben vette fel az Állatorvostudományi Egyetem nevet, ez pedig nyolc évtizeddel az első oktatási épületek megszületése után újra lendületet adott a fejlődésnek.

A száznegyven éve született, egyebek mellett ló-, marha- és kutyafejeket is mutató kerítés részletei a szerző 2017 júniusi felvételein.

A Steindl által megálmodott épületeket addigra ugyan minimálisan már modernizálták, illetve néhol apró átalakítások is történtek, a rendelkezésre álló tér azonban már rég túlságosan kicsi volt ahhoz, hogy kielégítse a modern oktatáshoz szükséges követelményeket.

Madártávlati kép a Magyar Nemzet 1964. május 10-i számából. Az Arcanum Digitális Tudománytárból

Felvetődött a vidékre költöztetés ötlete is, végül azonban az a tábor győzött, amelyik – egy toronyépülettel való bővítést követően – Erzsébetvárosban kívánta folytatni a munkát.

Az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) mérnöke, az Orvos lépcső mellett futó lépcsőzetes lakóházat, a korszak egyik remekművét is jegyző Schmidt Lajos (1931-1973) által felvázolt tizenöt emeletes épületnek köszönhetően a Bethlen térre került volna az egyetem főbejárata, a kapu mögött pedig a tanszékeket, a könyvtárat, illetve a különböző rendezvényekre használható aulát találhatták volna meg az emberek. Ehhez a főépülethez csatlakozott volna a kétemeletes melléképület, a Dembinszky utca sarkára pedig egy kiszolgáló tömböt álmodtak meg – írja a Magyar Nemzet 1964. májusában. A lap szerint a magas épület 1970-ben, a többi pedig 1973-ban, Budapest születésének századik évfordulóján készült volna el. Közbeszólt azonban a józanság, így a terv

részben a tekintélyes költségek miatt, részben városrendezési ellenvélemények következtében nem valósulhat meg

– olvashatták a magyarok négy évvel később a Magyar Hírlap (1968. szept. 13.) hasábjain. A lap mindemellett az újonnan kitűzött célról is beszámolt, sőt, Schmidt és Elekes László közös tervét (belsőépítész: Garajszky József) is bemutatta, aminek elemei magasságukkal és arányaikkal is jóval könnyebben beolvadnak a környék képébe, és eszük ágában sincs elnyomni a Steindl-féle épületeket:

A második látványterv a Magyar Hírlap 1968. szeptember 13-i számából. Az Arcanum Digitális Tudománytárból

A tanszékek, a rektori hivatal, a nagy előadótermek, illetve a díszterem leendő otthonául szolgáló épületek végül ebben a formában, de csak nyolc évvel később, 1976-ban nyitották meg kapuikat:

Galéria
Magyar Építőművészet, 1977/2., az Arcanum Digitális Tudománytárból.

A ma száznegyvenedik születésnapjukhoz közeledő téglaépületek, illetve a szocializmus modernjének kreatív megoldásait bemutató hetvenes évekbeli modern együttes tagjai azóta azonban egyszer sem kaptak teljes felújítást, sőt, az építészeti modernizálás sem történt meg, így a 2016-ban újra saját lábra álló Állatorvostudományi Egyetem vezetésében néhány évvel ezelőtt felmerült erre  az igény.

A jórészt külföldi hallgatókat vonzó, magyar viszonylatban igen magas tandíjjal dolgozó egyetem – az elsőéveseknek a 2020-2021-es tanévért 12 480 eurót, azaz 4,6 millió forintot kell leszurkolniuk, de a puszta jelentkezésért 200, a felvételi tesztért pedig további 250 eurót (74, illetve 92 ezer forintot) is kell fizetniük  – bővítési tervére végül 2018 augusztusában írtak ki közbeszerzést, annak részletei azonban nem voltak épp mindennaposak, hiszen a leendő győztesnek

az István utca felé néző, a főkapu két oldalán álló B és C jelű épület, a Bethlen Gábor utca felé néző négy, egymáshoz alacsony szárnyakkal kötődő modern bővítés, illetve a Rottenbiller utca 50. alatti, eredetileg az Erzsébet Leányárvaháznak készült (ép. Vassél Alajos, 1870-1872; átép. Molnár Béla és Varga László, 1974) oktatási épület felújítása mellett a G és F épületek, illetve a B XX. századi toldalékait is el kell tüntetnie, hogy annak helyén egy új óriás jöhessen létre.

Galéria
A dísztermet is magában foglaló épület, és a konyha kapcsolódási pontja. Mindkét épületrész lebontásra vár. A szerző október 28-i felvétele.

A feladatra végül hat cég adott be pályázatot a rejtélyes okból kétszer – összesen közel két héttel – meghosszabbított határidő lejártáig, közülük pedig 2019 elején hirdettek eredményt, sőt, február 11-én a szerződést is aláírták:

a győztes az Incorso Építész és Építő Műhely és a FEJÉR Tervező és Mérnökiroda Kft. konzorciuma lett.

A nem EU-finanszírozott projekt értékét a szerződés 690 millió forintban határozza meg, ami elég magasnak tűnik, főleg, hogy mind az öt vetélytársának a pályázatát érvénytelenné nyilvánították.

A 2007-ben alapított, nettó árbevételét tavaly megduplázó (1,1 milliárd Ft), adózott eredményét pedig négy és félszeresére növelő Incorso az elmúlt években Dunakeszin két általános iskolát (egyikük német nemzetiségi, a másik nem), a pesti belvárosban szállodát, Ferencvárosban társasházat, Győrben pedig üzletházat tervezett, jelenleg pedig a Dunakeszi Szakgimnázium új iskolaépületén, illetve annak uszodáján dolgozik. A projektben való részvételük az oktatási épületek tervezésében való tapasztalatuk miatt érthető, nincs azonban ez így a sokkal fiatalabb, de feltűnően sikeres Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft-vel.

A kampusz ma, a fák közt a régi, tőlük jobbra pedig az 1968-1976 közti bővítés épületeivel. Fotó: Állatorvostudományi Egyetem

A 2017 márciusában született cég a semmiből, ritkán látható hirtelenséggel ért magasra: már az első, csonka évében 72 milliós árbevételt ért el, amit 2018-ban négy és félszeresére (318,2 millió), 2019-ben pedig több mint 15-szörösére (1,095 milliárd) növelt, köszönhetően olyan munkáknak, mint felcsúti Endresz György Általános Iskola új épületterveinek továbbfejlesztése (232,5 millió Ft), az OSZK piliscsabai Archivális Raktárépületének 550 milliós (ez később, a tervezési program egy apró szeletének kivételével 547,1-re csökkent) tervezési projektje, aminek tenderét az előzetesen becsült árnál 96,6 millió forinttal magasabb ajánlattal nyerték meg.

Ebben a munkában a győri székhelyű TSPC Mérnökiroda a társuk. Ennek vezetőjét egykor szoros szálak kötötték a már említett Incorsóhoz, hiszen Kádár Mihály 2010 és 2013 közt nem egyszerűen csak annak vezető tisztségviselője és tervezője volt, de irodája annak két részre szakadásával jött létre.

A paksi projekt

A Fejér az idei évben fennállása legnagyobb megrendelését is begyűjtötte: a Közbeszerzési Értesítőben október 7-én közzétett megjelent dokumentum szerint a cég egy olyan konzorciumnak is a része, ami a paksi atomerőművi blokk létesítése mentén a terület-, vállalkozás-, illetve közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztést irányítani, illetve a térség versenyképességének fokozását szolgáló összehangolt tevékenységeket ellátni és koordinálni kívánó PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft. nyílt pályázatának győzteseként, 6,78 milliárd forintból egy egész városrészt tervez, benne lakóegységek ezreivel, irodaterületekkel, ipari és logisztikai csarnokokkal.

 

A részletes, rövidítések tucatjaival nehezen érthetővé tett leírás itt érhető el.

De térjünk vissza egy pillanatra a Fejérre, aminek sikerét a tulajdonosi kör meg is magyarázza. A Felcsútra bejegyzett cég kizárólagos tulajdonosa a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Rt., melynek részvényesei

Mészáros Beatrix, Homlok-Mészáros Ágnes, és ifj. Mészáros Lőrinc, a Forbes szerint idén 270 milliárdos vagyon felett őrködő Mészáros Lőrinc három gyermeke.

Mészárosék tervezik meg az Állatorvosi Egyetem átalakítását
A műemléki védettség alatt álló komplexum átalakításának terveire 690 millió forint megy el.

A keresztnevük első betűit a cégnévben is szerepeltető testvérek is ott állnak tehát a projekt mögött, aminek tervei 2020 tavaszára ugyan nem lettek publikusak, a kormány egy május 26-i rendeletével azonban

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a projektet.

Az Indoklások Tárában pedig a következőképp érveltek emellett:

A beruházás célja az Állatorvostudományi Egyetem újkampusz-beruházásában létrejövő Összehasonlító Orvostudományi Kutatóközpont és kollégium létesítése, amely elősegíti a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességét, növelve az intézmény kül- és belföldi vonzerejét. Európa legmodernebb, az állatvédelmi igényeknek is megfelelő Összehasonlító Orvostudományi Kutatóközpont egyszerre szolgálja majd az állati és humán orvostudományt, továbbá a kísérleti kutatás-fejlesztést. A kormányrendelet megalkotásának célja, hogy a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával csökkenjen a beruházás megvalósításának ideje.

Hasonló lépésre az elmúlt években számtalanszor volt már példa, így ezt a minősítést ma már szinte rutinszerűen adják ki – főleg azokban az esetben, ha az építési projekteket mentesíteni akarják valamiféle lokális szabályozás alól, hiszen ebben az esetben

  • a tervekhez nincs szükség építészeti-műszaki tervtanácsi véleményre, de településképi véleményezési és bejelentési eljárásra sem, lerövidítve és meggyorsítva ezzel a tényleges építkezés megkezdéséig vezető utat.
  • A beépítettségi mutató maximuma 40 helyett 45%, így az új épület nagyobb alapterületet is elfoglalhat.
  • Az előírt zöldfelület minimális aránya 40-ről 20%-ra csökken, így a fásítás, illetve a növényzet mértéke is jóval kisebb lehet, sőt, a lapostetőn sem kell zöldfelületet biztosítani.
  • Az új épület szintjeinek maximális száma 5 helyett 7.
  • A felszín alatt akár négy szint is születhet, ezek pedig akár a szomszédos utcák, vagy a Bethlen tér felé is kinyúlhatnak, ez pedig a környező házakban – az alsó szinteken komoly vizesedési problémákkal küzdő Garay téri piacépülethez hasonlóan – komoly gondokat okozhat.
  • A maximális épületmagasság 22,5 helyett 29 méter, így az új építmény egyetlen méterrel továbbra is a toronyház kategória alatt marad.
  • A kivágott fás szárú növényeket csak 2025 végéig kell pótolni.

Az Erzsébetvárosi Önkormányzatnak a hatályos építésügyi törvények szerint a tervezési folyamatba, illetve annak engedélyezésébe nincs beleszólása, hiszen március 1-től építésügyi kérdésekben már a Kormányhivatal dönt.

A telket érintő fakivágások engedélyezése ugyan még a kerület hatáskörébe tartozik, de annak megtagadása sem jelentene biztos gátat a kitűzött cél felé vezető úton, főleg, hogy csak az intézmény tér felé néző kerítésén belül, illetve a Bethlen Gábor utcai oldalon álló, jogilag még az egyetem területén álló vastag platán eltüntetésére kell rábólintaniuk, hiszen a helyükre még szükség lehet.

A dísztermet is magában foglaló, bontásra ítélt épület, illetve az előtte álló fiatal és koros fa. Ezek mind eltűnnek majd. A szerző október 28-i felvétele.

Szerkesztőségünkhöz szerdán eljutott az új épület – a polgármester által összehívott, nem nyilvános vezetői értekezletén bemutatott – helyszínrajza, leírása, illetve látványterve, amit megvizsgálva egyértelművé vált, hogy a kormány általi, azonos időben történt kiemelésre épp a már említett változások miatt volt szükség.

De mit látunk a képen?

  • Az eddigi István úti főbejárat, illetve az új épület közt egy mélygarázs bejáratát nyitják meg.
  • A reprezentatív főbejárat a mélygarázs lejárata mellett nyílik, a kollégium pedig a tér felől lesz elérhető.
  • A belső terekben az Összehasonlító Orvostudományi Kutatóközpont mellett diákotthon, az egyetemi igazgatás irodái, laboratóriumok, és egy állatház kap majd helyet, a Bethlen Gábor utca felőli töréspontnál pedig egy gyógynövényekkel teli tetőkert jelenik meg
  • A játszótér, illetve a nyilvános illemhely környezetrendezési okból a tér másik oldalára költözik – helyükre pedig semmi sem kerül majd, de ennek köszönhetően javul az 56,85 méter széles főhomlokzat távlati képe.
  • Az említett két platán kivágása, illetve a játszótér területén álló növényzet – köztük egy újabb, vastag törzsű fa – eltüntetése a megvalósulás alapfeltétele.
  • Az új épület legmagasabb pontja 27,5 méter lesz, a térre a maximális 7 szint (fszt. + 6 emelet), a Bethlen Gábor utca felé pedig öt szint (fszt. + 4 emelet) néz majd, míg az egész alatt négy emeletnyi, 124 autót befogadó mélygarázs jön létre
  • A kiemelés által biztosított beépítettségi mutató-emelést (40 helyett 45%) a tervezők nem használták ki (39,42%), a zöldfelület minimális arányának csökkentése (40 helyett 20%) azonban jól jött (26,72%).

Így nézne ki mindez a környék mai képébe illesztve, még a játszótérrel:

Az új épület távlati képe.

A dokumentumban lévő információk szerint 2020 májusában készült tervet látva felvetődik a kérdés, hogy a környék képéhez mérten túl magas épület hogyan hat majd a tér képére, illetve az is, hogy milyen arányban érinti mindez a fenti kép jobb szélén látható Bethlen Gábor tér 3. (1929), illetve a Bethlen Gábor utca 29. (1907-1908) számú társasházak benapozottságát, nem csak a bejutó fény, de az otthonok értékének csökkenését is magával hozva.

Mindezek fényében még találóbb a Bethlen Gábor utcai felől nyíló nagyterem széles bejáratán bepillantva ma is látható, de az alapkőbe helyezett okmányon is olvasható két mondat:

Amit tettünk, azt a múlt, a jelen és a jövő iránti kötelességből tettük. Munkánkat utódaink folytassák tovább úgy, hogy az Állatorvostudományi Egyetem hivatását mindenkor híven teljesitse.

A szerző 2019 őszi fotója.

Az Állatorvostudományi Egyetem egyébként épp idén nyáron esett át a modellváltáson, így 2020. augusztus 1-től az állam által létrehozott Marek József Alapítvány fenntartásában, az állam vagyonából, de az egyetem tulajdonában működik tovább. Az alapítvány kuratóriumi elnöke a korábban a Professzorok Batthyány Körét is vezető MTA-tag, az első Fidesz-kormányban államtitkárként dolgozó kémikus, Náray-Szabó Gábor lett, tagjai közt pedig a Fidesz alapító tagja, a 2014-2018 közti ciklusban a kerület alpolgármestereként is működő Bajkai Istvána karcagi polgármesterből lett korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor, illetve a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke és az Egyetem 2024-ig kinevezett rektora is helyet kapott.

A kiszivárgott dokumentumokkal kapcsolatos kérdéseinkkel – így többek közt annak valóságtartalmával – az egyetem sajtóosztályát, illetve az Erzsébetvárosi Önkormányzatot is megkerestük. Előbbi az építészirodával való egyeztetésig nem kívánt érdemben reagálni, Niedermüller Péter polgármester azonban megerősítette az értesüléseinket, és hozzátette: a mellékelt dokumentumokat épp az egyetem képviselői juttatták el az önkormányzathoz, sőt, kivágási engedélyt is kértek a két, már említett platánhoz.

A kerület vezetése a zárt testületi ülésen úgy döntött, hogy ezt nem kívánják megadni, így felkérték a Főépítészi és Vagyongazdálkodási Irodát, hogy

a jogszabály adta lehetőségekkel élve tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a fakivágás ne kaphasson engedélyt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik