Magyarországon II. József uralkodása idején, 1787-ben indították az első, akkor még csak kiegészítő állatorvosi képzést. Az önálló képzés a Pesti Királyi Tudományegyetem (a mai ELTE elődje) orvosi karának állatgyógyászati tanszékén indult el 1799-ben, majd fél évszázaddal később, 1851-ben alapították meg a Pesti Császári és Királyi Állatgyógyintézet. A következő két évtizedben az intézmény két névváltáson is átesett. Mi több, a vezetők már komolyan fontolgatták a korábbiaknál jóval nagyobb, saját épületegyüttes felépítését, ami méltóképp szolgálhatja majd a magyar állategészségügyet.
Az elhatározás néhány éven belül valósággá is vált, így 1880-1881-ben a külső-erzsébetvárosi Rottenbiller, Dembinszky, Bethlen Gábor és István utcák közé zárt területen megszületett az első hét, nyerstégla burkolatú épület, amelyeknek a terveit a Váci utcai Új Városházát (1870-1875), a mai ELTE BTK Múzeum körúti épületeit (1882), az Országházat (1885-1903), illetve a Rózsák terén álló Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomot (1893-1901) is megálmodó Steindl Imre (1839-1902) szignózta, A homlokzatokon a pécsi Zsolnay-gyár épületkerámiái tűntek fel.
A Kádár-kor hajnaláig számos névváltáson, önállósága többszöri elvételén, majd visszaadásán is átesett, európai hírűvé vált intézmény 1962-ben vette fel az Állatorvostudományi Egyetem nevet, ez pedig nyolc évtizeddel az első oktatási épületek megszületése után újra lendületet adott a fejlődésnek.
A Steindl által megálmodott épületeket addigra ugyan minimálisan már modernizálták, illetve néhol apró átalakítások is történtek, a rendelkezésre álló tér azonban már rég túlságosan kicsi volt ahhoz, hogy kielégítse a modern oktatáshoz szükséges követelményeket.
Felvetődött a vidékre költöztetés ötlete is, végül azonban az a tábor győzött, amelyik – egy toronyépülettel való bővítést követően – Erzsébetvárosban kívánta folytatni a munkát.
Az Általános Épülettervező Vállalat (ÁÉTV) mérnöke, az Orvos lépcső mellett futó lépcsőzetes lakóházat, a korszak egyik remekművét is jegyző Schmidt Lajos (1931-1973) által felvázolt tizenöt emeletes épületnek köszönhetően a Bethlen térre került volna az egyetem főbejárata, a kapu mögött pedig a tanszékeket, a könyvtárat, illetve a különböző rendezvényekre használható aulát találhatták volna meg az emberek. Ehhez a főépülethez csatlakozott volna a kétemeletes melléképület, a Dembinszky utca sarkára pedig egy kiszolgáló tömböt álmodtak meg – írja a Magyar Nemzet 1964. májusában. A lap szerint a magas épület 1970-ben, a többi pedig 1973-ban, Budapest születésének századik évfordulóján készült volna el. Közbeszólt azonban a józanság, így a terv
részben a tekintélyes költségek miatt, részben városrendezési ellenvélemények következtében nem valósulhat meg
– olvashatták a magyarok négy évvel később a Magyar Hírlap (1968. szept. 13.) hasábjain. A lap mindemellett az újonnan kitűzött célról is beszámolt, sőt, Schmidt és Elekes László közös tervét (belsőépítész: Garajszky József) is bemutatta, aminek elemei magasságukkal és arányaikkal is jóval könnyebben beolvadnak a környék képébe, és eszük ágában sincs elnyomni a Steindl-féle épületeket:
A tanszékek, a rektori hivatal, a nagy előadótermek, illetve a díszterem leendő otthonául szolgáló épületek végül ebben a formában, de csak nyolc évvel később, 1976-ban nyitották meg kapuikat:
A ma száznegyvenedik születésnapjukhoz közeledő téglaépületek, illetve a szocializmus modernjének kreatív megoldásait bemutató hetvenes évekbeli modern együttes tagjai azóta azonban egyszer sem kaptak teljes felújítást, sőt, az építészeti modernizálás sem történt meg, így a 2016-ban újra saját lábra álló Állatorvostudományi Egyetem vezetésében néhány évvel ezelőtt felmerült erre az igény.
A jórészt külföldi hallgatókat vonzó, magyar viszonylatban igen magas tandíjjal dolgozó egyetem – az elsőéveseknek a 2020-2021-es tanévért 12 480 eurót, azaz 4,6 millió forintot kell leszurkolniuk, de a puszta jelentkezésért 200, a felvételi tesztért pedig további 250 eurót (74, illetve 92 ezer forintot) is kell fizetniük – bővítési tervére végül 2018 augusztusában írtak ki közbeszerzést, annak részletei azonban nem voltak épp mindennaposak, hiszen a leendő győztesnek
A feladatra végül hat cég adott be pályázatot a rejtélyes okból kétszer – összesen közel két héttel – meghosszabbított határidő lejártáig, közülük pedig 2019 elején hirdettek eredményt, sőt, február 11-én a szerződést is aláírták:
A nem EU-finanszírozott projekt értékét a szerződés 690 millió forintban határozza meg, ami elég magasnak tűnik, főleg, hogy mind az öt vetélytársának a pályázatát érvénytelenné nyilvánították.
A 2007-ben alapított, nettó árbevételét tavaly megduplázó (1,1 milliárd Ft), adózott eredményét pedig négy és félszeresére növelő Incorso az elmúlt években Dunakeszin két általános iskolát (egyikük német nemzetiségi, a másik nem), a pesti belvárosban szállodát, Ferencvárosban társasházat, Győrben pedig üzletházat tervezett, jelenleg pedig a Dunakeszi Szakgimnázium új iskolaépületén, illetve annak uszodáján dolgozik. A projektben való részvételük az oktatási épületek tervezésében való tapasztalatuk miatt érthető, nincs azonban ez így a sokkal fiatalabb, de feltűnően sikeres Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft-vel.
A 2017 márciusában született cég a semmiből, ritkán látható hirtelenséggel ért magasra: már az első, csonka évében 72 milliós árbevételt ért el, amit 2018-ban négy és félszeresére (318,2 millió), 2019-ben pedig több mint 15-szörösére (1,095 milliárd) növelt, köszönhetően olyan munkáknak, mint felcsúti Endresz György Általános Iskola új épületterveinek továbbfejlesztése (232,5 millió Ft), az OSZK piliscsabai Archivális Raktárépületének 550 milliós (ez később, a tervezési program egy apró szeletének kivételével 547,1-re csökkent) tervezési projektje, aminek tenderét az előzetesen becsült árnál 96,6 millió forinttal magasabb ajánlattal nyerték meg.
Ebben a munkában a győri székhelyű TSPC Mérnökiroda a társuk. Ennek vezetőjét egykor szoros szálak kötötték a már említett Incorsóhoz, hiszen Kádár Mihály 2010 és 2013 közt nem egyszerűen csak annak vezető tisztségviselője és tervezője volt, de irodája annak két részre szakadásával jött létre.
De térjünk vissza egy pillanatra a Fejérre, aminek sikerét a tulajdonosi kör meg is magyarázza. A Felcsútra bejegyzett cég kizárólagos tulajdonosa a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Rt., melynek részvényesei
A keresztnevük első betűit a cégnévben is szerepeltető testvérek is ott állnak tehát a projekt mögött, aminek tervei 2020 tavaszára ugyan nem lettek publikusak, a kormány egy május 26-i rendeletével azonban
Az Indoklások Tárában pedig a következőképp érveltek emellett:
A beruházás célja az Állatorvostudományi Egyetem újkampusz-beruházásában létrejövő Összehasonlító Orvostudományi Kutatóközpont és kollégium létesítése, amely elősegíti a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességét, növelve az intézmény kül- és belföldi vonzerejét. Európa legmodernebb, az állatvédelmi igényeknek is megfelelő Összehasonlító Orvostudományi Kutatóközpont egyszerre szolgálja majd az állati és humán orvostudományt, továbbá a kísérleti kutatás-fejlesztést. A kormányrendelet megalkotásának célja, hogy a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és gyorsításával csökkenjen a beruházás megvalósításának ideje.
Hasonló lépésre az elmúlt években számtalanszor volt már példa, így ezt a minősítést ma már szinte rutinszerűen adják ki – főleg azokban az esetben, ha az építési projekteket mentesíteni akarják valamiféle lokális szabályozás alól, hiszen ebben az esetben
- a tervekhez nincs szükség építészeti-műszaki tervtanácsi véleményre, de településképi véleményezési és bejelentési eljárásra sem, lerövidítve és meggyorsítva ezzel a tényleges építkezés megkezdéséig vezető utat.
- A beépítettségi mutató maximuma 40 helyett 45%, így az új épület nagyobb alapterületet is elfoglalhat.
- Az előírt zöldfelület minimális aránya 40-ről 20%-ra csökken, így a fásítás, illetve a növényzet mértéke is jóval kisebb lehet, sőt, a lapostetőn sem kell zöldfelületet biztosítani.
- Az új épület szintjeinek maximális száma 5 helyett 7.
- A felszín alatt akár négy szint is születhet, ezek pedig akár a szomszédos utcák, vagy a Bethlen tér felé is kinyúlhatnak, ez pedig a környező házakban – az alsó szinteken komoly vizesedési problémákkal küzdő Garay téri piacépülethez hasonlóan – komoly gondokat okozhat.
- A maximális épületmagasság 22,5 helyett 29 méter, így az új építmény egyetlen méterrel továbbra is a toronyház kategória alatt marad.
- A kivágott fás szárú növényeket csak 2025 végéig kell pótolni.
Az Erzsébetvárosi Önkormányzatnak a hatályos építésügyi törvények szerint a tervezési folyamatba, illetve annak engedélyezésébe nincs beleszólása, hiszen március 1-től építésügyi kérdésekben már a Kormányhivatal dönt.
A telket érintő fakivágások engedélyezése ugyan még a kerület hatáskörébe tartozik, de annak megtagadása sem jelentene biztos gátat a kitűzött cél felé vezető úton, főleg, hogy csak az intézmény tér felé néző kerítésén belül, illetve a Bethlen Gábor utcai oldalon álló, jogilag még az egyetem területén álló vastag platán eltüntetésére kell rábólintaniuk, hiszen a helyükre még szükség lehet.
Szerkesztőségünkhöz szerdán eljutott az új épület – a polgármester által összehívott, nem nyilvános vezetői értekezletén bemutatott – helyszínrajza, leírása, illetve látványterve, amit megvizsgálva egyértelművé vált, hogy a kormány általi, azonos időben történt kiemelésre épp a már említett változások miatt volt szükség.
De mit látunk a képen?
- Az eddigi István úti főbejárat, illetve az új épület közt egy mélygarázs bejáratát nyitják meg.
- A reprezentatív főbejárat a mélygarázs lejárata mellett nyílik, a kollégium pedig a tér felől lesz elérhető.
- A belső terekben az Összehasonlító Orvostudományi Kutatóközpont mellett diákotthon, az egyetemi igazgatás irodái, laboratóriumok, és egy állatház kap majd helyet, a Bethlen Gábor utca felőli töréspontnál pedig egy gyógynövényekkel teli tetőkert jelenik meg
- A játszótér, illetve a nyilvános illemhely környezetrendezési okból a tér másik oldalára költözik – helyükre pedig semmi sem kerül majd, de ennek köszönhetően javul az 56,85 méter széles főhomlokzat távlati képe.
- Az említett két platán kivágása, illetve a játszótér területén álló növényzet – köztük egy újabb, vastag törzsű fa – eltüntetése a megvalósulás alapfeltétele.
- Az új épület legmagasabb pontja 27,5 méter lesz, a térre a maximális 7 szint (fszt. + 6 emelet), a Bethlen Gábor utca felé pedig öt szint (fszt. + 4 emelet) néz majd, míg az egész alatt négy emeletnyi, 124 autót befogadó mélygarázs jön létre
- A kiemelés által biztosított beépítettségi mutató-emelést (40 helyett 45%) a tervezők nem használták ki (39,42%), a zöldfelület minimális arányának csökkentése (40 helyett 20%) azonban jól jött (26,72%).
Így nézne ki mindez a környék mai képébe illesztve, még a játszótérrel:
A dokumentumban lévő információk szerint 2020 májusában készült tervet látva felvetődik a kérdés, hogy a környék képéhez mérten túl magas épület hogyan hat majd a tér képére, illetve az is, hogy milyen arányban érinti mindez a fenti kép jobb szélén látható Bethlen Gábor tér 3. (1929), illetve a Bethlen Gábor utca 29. (1907-1908) számú társasházak benapozottságát, nem csak a bejutó fény, de az otthonok értékének csökkenését is magával hozva.
Mindezek fényében még találóbb a Bethlen Gábor utcai felől nyíló nagyterem széles bejáratán bepillantva ma is látható, de az alapkőbe helyezett okmányon is olvasható két mondat:
Amit tettünk, azt a múlt, a jelen és a jövő iránti kötelességből tettük. Munkánkat utódaink folytassák tovább úgy, hogy az Állatorvostudományi Egyetem hivatását mindenkor híven teljesitse.
Az Állatorvostudományi Egyetem egyébként épp idén nyáron esett át a modellváltáson, így 2020. augusztus 1-től az állam által létrehozott Marek József Alapítvány fenntartásában, az állam vagyonából, de az egyetem tulajdonában működik tovább. Az alapítvány kuratóriumi elnöke a korábban a Professzorok Batthyány Körét is vezető MTA-tag, az első Fidesz-kormányban államtitkárként dolgozó kémikus, Náray-Szabó Gábor lett, tagjai közt pedig a Fidesz alapító tagja, a 2014-2018 közti ciklusban a kerület alpolgármestereként is működő Bajkai István, a karcagi polgármesterből lett korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, Fazekas Sándor, illetve a Magyar Állatorvosi Kamara elnöke és az Egyetem 2024-ig kinevezett rektora is helyet kapott.
A kiszivárgott dokumentumokkal kapcsolatos kérdéseinkkel – így többek közt annak valóságtartalmával – az egyetem sajtóosztályát, illetve az Erzsébetvárosi Önkormányzatot is megkerestük. Előbbi az építészirodával való egyeztetésig nem kívánt érdemben reagálni, Niedermüller Péter polgármester azonban megerősítette az értesüléseinket, és hozzátette: a mellékelt dokumentumokat épp az egyetem képviselői juttatták el az önkormányzathoz, sőt, kivágási engedélyt is kértek a két, már említett platánhoz.
A kerület vezetése a zárt testületi ülésen úgy döntött, hogy ezt nem kívánják megadni, így felkérték a Főépítészi és Vagyongazdálkodási Irodát, hogy
