Fredrik Backman: Mi vagyunk a medvék
Az ember, akit Ovénak hívnak szerzőjének regényéből készült sorozat épp a napokban debütált az HBO-n, így időszerű sort keríteni az alapműre, amely magán viseli Fredrik Backman utánozhatatlan stílusának minden jellemzőjét: eredendő szarkasztikus humor keveredik mély emberi drámákkal, generációs különbségekkel, valamint a remény és a reményvesztettség harcával. A helyszín egy elnéptelenedő kisváros, ahol örökké hideg van, és általában sem sok mindenért lehet lelkesedni, van azonban egyvalami, ami az egész várost lázba hozza: a hoki. A sportág ráadásul most valóban felemelheti a kisvárost, a helyi ifjúsági csapat ugyanis olyan siker kapujában áll, amire már rég nem volt esély. Az eleve feszült helyzetet egy traumatikus bűncselekmény fokozza.
Sarah Vaughan: Egy botrány természetrajza
Egy jó kis szaftos, botrányos bűnügyi dráma bármikor jöhet, Sarah Vaughan regénye pedig ilyen kötet. Főhőseinek igazmondásában szinte lehetetlen bízni, mint ahogy az ügy is, amelyről szó van, épp elég szövevényes. Egy népszerű közszereplőt hírbe hoznak egy szörnyű bűntény elkövetésével, így neje tűzzel-vassal küzd az igazság kiderítéséért, ám nincs könnyű dolga, mert egy hasonlóan eltökélt ügyész próbálja rács mögé juttatni a férjét. A könyvből valamikor jövő ősszel érkezhet meg a sorozat formátumú adaptáció a Netflixre.
Wally Lamb: Ez minden, amit tudok
Ez is nézhető már az HBO-n, de csak saját felelősségre, mert az Ez minden, amit tudok az év esélyesen legsúlyosabb drámasorozata, és ez nem csak azért van, mert az egyik főszereplő mindjárt az első jelenetben lemetéli önnön kezét. A Mark Ruffalo dupla alakításával készült sorozat alapjául szolgáló regénnyel sincs ez másként. Családregény, amely több generáción átívelve mesél iszonyú fájdalmas traumákról. A két főszereplő egy egypetéjű ikerpár, Thomas és Dominick Birdsey, akik csak külsőre hasonlítanak, ugyanis Thomason már gyerekként kiütközött az a túlérzékenység, ami később magyarázatot kapott azzal, hogy kiderül: Thomas paranoid skizofrén. Az említett kézlevágás is betegsége durva megnyilvánulása, ám hamar kiderül, hogy akadnak még bőven csontvázak e család szekrényében: bántalmazó apa, elnyomott anya – és ez csak a gyerekkor. Szóval nem könnyű olvasmány, de annál emberibb, ahogy a sorozatot, ezt is nagyon ajánljuk.
Émile Ajar: Előttem az élet
Az Előttem az élet filmadaptációja novemberben érkezik, és igazi szenzációnak ígérkezik, ha másért nem, azért mindenképpen, mert a főszerepben a nyolcvanöt éves Sophia Loren lesz látható, aki jó ideje nem vállalt ekkora szerepet. De itt azért volt néhány garanciája, vegyük mindjárt az alapregényt, mely abszolút világsiker volt már 1975-ben, a megjelenésekor is, gyorsan csináltak is belőle egy filmváltozatot, ami meg is nyerte a legjobb filmnek járó Oscart. A történet egy idős holokauszttúlélő és egy kisfiú kapcsolatáról mesél: előbbi, Rosa mama az után fogadja örökbe a tizenkét éves Momót, hogy az megpróbálta kirabolni őt. Eredetileg mozifilm lett volna, ám a járvány miatt ez is a Netflixre költözött, és míg megérkezik, épp belefér a könyv is (az Émile Ajar álnév valójában Romain Garyt takarja).
Frank Herbert: Dűne
Nem kell nagyon hangsúlyoznunk, hogy mennyire várja ezt a filmet a világ, ennek a szőröstül-bőröstül elcseszett moziévnek az egyik legrosszabb híre volt, amikor a Dűne bemutatóját is elhalasztották a járvány miatt. Denis Villeneuve grandiózus sci-fijétől rengeteget vár a világ, ám vajon a lelkes rajongók közül hányan ismerik a regényt, és hányan ülnek fel csupán a hype-vonatra? Frank Herbert 1965-ös regénye pedig a zsáner abszolút klasszikusa, sokak szerint egyértelműen a legjobb sci-fi regények egyike, így, amíg arra várunk, hogy Timothée Chalamet végre belesétáljon a kincset érő fűszert keresve a homokviharba a vásznon, érdemes törleszteni eme irodalmi restanciánkat.
Paulette Jiles: A kapitány küldetése
Egyelőre nem halasztották el, így még reménykedhetünk benne, hogy a Tom Hanks és a fergeteges Kontroll nélkül gyerekszínésze, Helena Zengel főszereplésével készült film idén karácsonykor tényleg a mozikba kerül, de akár így lesz, akár nem, A kapitány küldetését érdemes elolvasni. Az amerikai polgárháború után járunk, főhősünk, Jefferson Kyle Kidd kapitány pedig abból él, hogy járja az országot, és a nagyvilág híreit olvassa fel a helyieknek (az angol eredeti cím egyébként erre is utal, News of The World, azaz A világ hírei). Az egyik helyen azonban különleges megbízást kap, egy kislányt kell elkísérnie a rokonaihoz, jó messzire, négyszáz mérföldnyire, és az út nem veszélytelen. A kislány gyerekkora ráadásul nem éppen hagyományosan telt, családját megölték a kajova indiánok, a kislányt pedig négy éven át maguk között nevelték, így inkább viselkedik indiánként, az pedig, hogy a rokonokkal éljen, cseppet sem vonzza. A kislány és a férfi mégis furcsa barátságot köt, erről mesél ez a kötet.
Tom Clancy: Bűntudat nélkül
Tom Clancyt nemigen kell bemutatni a kémregények rajongóinak, és az igazi hardcore fanok jó eséllyel már olvasták ezt az 1993-as regényt, ám minthogy hamarosan vadiúj filmes feldolgozást kap a Sicario 2.-t, a Gomorrát és a ZéróZéróZérót is jegyző Stefano Sollima rendezésében, Michael B. Jordan főszereplésével, így azoknak is érdemes lehet pótolni a kötetet, akiknek eddig esetleg kimaradt. A főhős a Mr. Clark fedőnevű CIA-ügynök, egykori kommandós és vietnámi veterán, akinek a szerelmi életét tragédiák sora teszi tönkre, először egy balesetben elveszíti feleségét, majd amikor épp kezdene egy új románcban boldogságra lelni, új szerelmét meggyilkolják, éspedig összefüggésben a mindenhová behatoló szövevényes kábítószer-maffiával. Így a férfi egyszerre tervezi a bosszút és a szervezet felszámolását, ám ekkor kap még egy megbízást, ami tovább nehezíti a helyzetet.
Dodie Smith: Száz meg egy kiskutya
Amikor annak idején, nagyjából nyolcéves koromban rommá olvastam ezt a tüneményesen aranyos regényt, nem gondoltam volna, hogy valaha a nagyvilág színe előtt ajánlgatom majd, de hát ilyen ez az újságírószakma. Akárhogy is, Dodie Smith 1956-ban született regénye sokkal kevésbé ismert, mint a belőle készült Disney- és egyéb feldolgozások, pedig sokkal jobb annál. Már gyerekként is bosszantott, hogy átírták a karaktereket, és hogy mennyire nem tudták átadni annak a hihetetlen utazásnak a csodáit, amin a két, kölykeit kereső dalmata keresztül ment. Sajnos valószínű, hogy a hamarosan érkező új feldolgozás sem fog igazságot tenni a regénnyel, minthogy az Szörnyella karaktere körül forog majd, éspedig Emma Stone főszereplésével, ami egyébként összességében elég jól hangzik, (már jelenetfotót is kaptunk, lásd cikkünk borítóképét), ám ettől még nem tudja meg a nagyvilág, hogy milyen elmondhatatlanul imádni való a 101 kiskutya könyveredetije. Gyerekes családban kötelező olvasmány, pláne, ha kutyus is akad, de egyébként felnőttként is teljesen helytálló olvasmányélmény.
Daphne du Maurier: A Manderley-ház asszonya
Ez az adaptáció is elkészült, és a napokban vált elérhetővé a Netflixen, ám az első reakciók alapján a Lily James és Armie Hammer főszereplésével készült film nem lett egy túl erős darab, így pláne jó ötlet inkább a könyvbe forgatni az energiáinkat. A Manderley-ház asszonya igazi kísérteties kosztümös történet egy első ránézésre mesésnek tűnő, pompás uradalomról és kastélyról, ahol szolgálók hada lesi az újonnan a házhoz került fiatal feleség minden kérését. Vagy mégsem. A birtokon ugyanis szinte vágni lehet a baljós hangulatot, mely jórészt abból fakad, hogy az előző feleség emléke még mindig belengi az egész helyet, és bizony, az ifjú férj elméjét is. A borzongató történetből messze nem ez az első feldolgozás, ám Alfred Hitchcock 1940-es, két Oscart nyert filmjét azóta sem sikerült nemhogy meghaladni, még megközelíteni sem.
Graham Swift: Anyák napi kimenő
Minden jel arra utal, hogy ez bizony filmen is fenséges lesz, a francia rendezővel (Eva Husson) és brit szereplőgárdával készülő adaptációban ugyanis nem kisebb színészek játszanak, mint Colin Firth és Olivia Coleman, ám a sikerhez a remek alapanyag is kell, aminek itt nem vagyunk híján. Graham Swift regényében egy fiatal cselédlány meséli el az életét, és annak egy sorsfordító napját, azt, amikor utoljára szeretkezik a szomszéd földbirtokos fiával, aki épp házasodni készül. A cselédlány története a XX. század eleji Angliáról is képet ad: hiába van túl az első világháborún, számos tekintetben az ország viszonyai épp olyan egyenlőtlenek, mint száz évvel korábban.
A könyv sokkal jobb volt című sorozat korábbi cikkei itt olvashatók.
Kiemelt kép: Disney
