Kultúra

„Kapják azok elsőként a vakcinát, akik az életüket kockáztatják” – interjú a Fertőzés című film alkotóival

A világjárvány kockázatát legpontosabban előrevetítő film, a Fertőzés írójával és virológus szakértőjével beszélgettünk. Vajon honnan látták mindezt előre? És mikortól lesz szabad újra megölelni egymást? Návai Anikó írása.

Az önkéntes karantén egy dologra jó, hogy esténként végignézze az ember a kedvenc filmjeit. És bár Steven Soderbergh 2011-es filmje, a Fertőzés (Contagion) nem szerepelt a kedvenceim listáján, érthető okokból nem tudtam kihagyni. Főleg azért nem, mert kíváncsi voltam, hogy mennyire pontosan fedi azt, amin most átmegyünk, és honnan tudta vagy sejtette a forgatókönyvíró ilyen mélységig egy világjárvány részleteit.

Hollywood egyre hitelesebben riogat a világjárvánnyal
A mozifilmek már évtizedek óta ijesztgetnek egy rejtélyes vírus elszabadulásával, ami majd végigsöpör a bolygón, de a valós kockázat sokkal rémisztőbb a zombiapokalipszisnél.

A választ részben már az első e-mail váltás során megkaptam Scott Burnstől. Azt írta ugyanis, hogy csak akkor vállalja a virtuális beszélgetést, ha New Yorkból bekapcsolódik Dr. Ian Lipkin, a Columbia Egyetem professzora is, aki a forgatókönyv és a forgatás nélkülözhetetlen virológus szakértője volt.

Dr. Lipkin, ön közel van a veszélyeztetett korosztályhoz, és átesett a koronavíruson. Kérem, meséljen az „élményről”!

Lipkin: Elég kellemetlen betegség, mit mondjak. Magas lázzal és köhögéssel jár, ami két hétig tart. Rettenetes fejfájásaim voltak, ami szokatlan. Letargikus lettem, fáradékony, és volt egy nap, amikor erősen kapkodtam a levegőt. Ez a betegség első periódusa. Aztán kicsit jobban lettem, majd megint rosszabbul, amikor az immunrendszerem beindult és túlműködött, ettől megint felment a lázam és lelassultam.

Ez az az időszak, a nyolcadik-tizedik nap, amikor a beteg kimerül, nem kap levegőt, és az intenzíven végzi. Szerencsére én ezt a fázist átvészeltem, és elméletileg immunis vagyok a betegségre.

De nem kaptam oltást, bárcsak kaptam volna. Sokan mondják, hogy COVID-bulit kellene szervezni, mindenki kapja meg a vírust, aki fiatal és egészséges, mert úgyis megússza. Ez a legnagyobb ostobaság, amitől tartok.

Scott, emlékszik még arra a napra, amikor a fejére csapott, hogy erről a vírusról akar filmet írni?

Burns: Nagyon élesen él bennem az a nap. Úgy 2000 tájékán sokat beszélgettem apámmal a madárinfluenzáról. Apám tudós volt, valamiért nagyon izgatta ez a betegség. Emlékszem a Vírus című filmre, amelynek a végén a tudomány bedobja a törölközőt, és ez valahogy nem hagyott békén. Sem mint írót, sem mint gondolkodó embert. És az járt a fejemben, hogy kellene írni egy filmet egy világjárványról, de csak akkor, ha tudományos alapon minden oldalról meg van támasztva. Azon a napon, amikor befejeztük Az informátort, odajött hozzám Steve (Soderbergh, a rendező – a szerk.) és azt kérdezte, mi a következő projekted? Elkezdtem neki mondani, de már félúton leállított, hogy benne van. Mondtam, de csak akkor írom meg, ha nagyon pontos, ha tudományos tényeken nyugszik, és nem valami konspirációs pletykán, hogy egy laborból vagy egy mobiltoronyból ered a vírus. Megtaláltam Iant, aki szó szerint ugyanezt mondta.

Videók a témában:

Gondolta volna, hogy 10 évvel később pontosan ezt a forgatókönyvet éli meg a világ?

Burns: Nem. De az összes tudós, az összes szakértő, akivel akkoriban beszéltem, azt mondta, hogy nem az a kérdés, beüt-e ez a világjárvány, hanem az, hogy mikor. Így aztán teljesen képben voltam. És rengeteget beszélgettem Iannal, aki arra tette fel az életét, hogy megállítsa ezt a vírust Amerikában és az egész világon.

Scott Burns. Fotó: Emma McIntyre/Getty Images for Netflix/AFP

És ez mennyire sikerül, dr. Lipkin?

Lipkin: 2019 decemberében találtuk meg a vírust. Sajnos, nincs elég tesztünk ahhoz, hogy megállítsuk a terjedését. Németországnak, Kínának sikerült. Mi, az Egyesült Államok ezen országok mögött kullogunk. Ugyanez történt Olaszországban és Spanyolországban. Ősi technikát alkalmazunk, az elszigetelődést, amit a középkorban használtak a pestis ellen. Amíg nincs meg a vakcina vagy a pirula, csak erre hagyatkozhatunk. Elszigetelődünk, tesztelünk, visszakövetjük, hogy ki kivel került kapcsolatba, hogyan kapta meg a vírust, és aki pozitív, karanténba zárjuk. Ez a film, a Fertőzés sokat segített az amerikai virológiai központ kutatóinak, és nekem is, mert amikor előadásokat tartok, hivatkozom rá, és részleteket vetítek belőle.

Mikor számíthatunk arra, hogy elkészül és mindenki számára hozzáférhetővé válik a koronavírus elleni vakcina?

Lipkin: Három fázis kell a vakcinához. Tesztelni kell, hogy mennyire egészséges az adott emberek csontrendszere, mennyire biztonságos az eredmény a tesztcsoportban, és mennyire biztosítható, hogy tömeges méretekben is hosszú távú biztonságot ad a vakcina. Csak abban az esetben kezdődhet el a gyártása és forgalmazása, ha ezek közül mind a három feltétel teljesül, mert ez több milliárd dolláros projekt. Azért fogott össze a világ több gyógyszergyára, hogy korlátozott számú vakcinát kísérletezzen ki, azzal, hogy lesz olyan gyógyszer, amelyik fenn marad a szitán, lesz, amelyik nem.

Sokan mondják, hogy ehhez 18 hónap kell. Szerintem egy év is elég. Sőt, több kolléga állítja, hogy még idén meglesz a vakcina.

Szerintem ez egy kicsit túl optimista nézet. Az adatokat közzétesszük majd, hogy minden virológus lássa és értékelhesse. Én a plazmaterápiát sürgetem nagyon. Ott voltam Kínában, amikor a kínai kormány égisze alatt elvégezték az első plazmatesztet. És most árgus szemmel figyelem, ami a New York-i Presbiter Kórházban zajlik, ahol szintén kísérleteznek plazmaterápiával. A következő 3–4 hét kritikus lesz abból a szempontból, hogy mennyire hatékony a plazmaterápia azoknál, akik súlyos állapotban vannak, illetve hogy mennyire sikerül ezzel a terápiával megelőzni, hogy az egészségügyi dolgozók megfertőződjenek.

Azt mondják, hogy a következő vírus még veszélyesebb lesz, mint ez a mostani. És ha igaz a jóslat, nem az a kérdés, jön-e, hanem az, hogy mikor.

Lipkin: Nem ez az első világjárvány. Ott volt korábban a HIV, azt követően pedig a 2010-es évtizedben több influenzajárvány. És nem ez az utolsó világjárvány. Még abban sem vagyok biztos, hogy ez a legrosszabb. Ha a világjárványok gyakoriságát nézzük, egyre gyakrabban törnek ki, 3–5 évente. Ha sikerül megállítanunk a kitörését, ahogy Dél-Afrikában sikerült a Lujo-t, ami gyilkosabb volt, mint bármelyik járvány valaha, akkor az emberiség nyugodtan alhat, de ez közegészségügyi kérdés. Ha a közegészségügy jól végzi a munkáját, senki nem betegszik meg, de ha elszúrja, akkor nagyon komoly gondokat okoz. Örülnék, ha végre kicsit jobban megértenénk a vadon élő állatokból származó húsfogyasztást, jobban megosztanánk az információkat, kidolgoznánk a vakcinák kikísérletezésének rendszerét, hogy amikor jön a következő járvány, ne érjen minket felkészületlenül.

Dr. Ian Lipkin

Sokan szimptómák nélkül vészelik át a koronavírust, viszont megfertőznek másokat. Ez más járványokra is jellemző?

Lipkin: Egyáltalán nem jellemző. Mint ahogy az sem jellemző, hogy úgy terjed a járvány, hogy két-három nappal azelőtt fertőz az illető, mielőtt előjönnek a szimptómák, vagyis mielőtt belázasodik és köhögni kezd. Sőt, ilyenkor a legfertőzőbb. Ez ennek a vírusnak az ördögi sajátossága. Hogy miért, senki nem tudja.

Mostantól nem foghatunk kezet, nem ölelhetjük meg egymást, nem adhatunk puszit egymásnak. Hogy fog kinézni az életünk egy év múlva?

Burns: Amíg társadalmi méretekben nem oldódik meg a tesztelés, és nem tudhatjuk, ki beteg, nincs elég adatunk, nincs immun-útlevelünk, amiből kiderül, hogy átestünk-e a fertőzésen, és kifejlődtek-e a szervezetünkben az antitestek, addig nem jó ötlet kezet fogni, puszilkodni. Ha majd kapható lesz a vakcina, remélem, minden helyreáll. Ez még legalább egy vagy két év. De hogy ki jut hozzá? Azok, akik magasan vannak a társadalmi ranglétrán, jómódúak, híresek vagy a mentősök, ápolók, orvosok, katonák, rendőrök, kormányzati emberek?

Nem zárom ki a korrupciót, mert mindenütt van a világon, de szívből remélem, hogy azok kapják majd elsőként a vakcinát, akik a legtöbbet kockáztatják: a saját életüket.

Dr. Anthony Fauci, a Fehér Ház koronavírus munkacsoportjának legjózanabb tagja azt mondta: a vírus határozza meg az ütemtervet, nem mi. Ön szerint?

Lipkin: Tony nagyon jó barátom, de egy picit korrigálnom kell, amit mondott. Részben ugyanis mi döntjük el az ütemtervet azzal, hogy elszigetelődünk, fejlesztjük a teszteket, és felgyorsítjuk a gyógyszerek és a vakcina kidolgozását. Szoros együttműködést alakítottunk ki Steven Soderbergh-gel (aki az amerikai filmrendezők szövetsége felkérésére normalizációs munkacsoportot hozott létre – a szerk.), hogy minél előbb visszatérjünk a régi kerékvágásba. Az a terv, hogy forgatás előtt mindenkit megtesztelünk, csökkentjük a kockázatot a kötelező kesztyűviseléssel, egyénileg oldjuk meg a fodrászatot, a sminket, és speciális catering asztalokat alakítunk ki a stábnak. Tágabb értelemben a bárok, éttermek, színházak, mozik sokkal nagyobb falatot képviselnek, mert amíg nincs mindenki beoltva a vakcinával, óriási a kockázat a tömeg miatt. Ha valaki irodában dolgozik, elég védelmet ad a maszk, ahogy elég akkor is, ha bevásárol az illető. De addig, amíg nincs forgalomban a bárki számára hozzáférhető vakcina, az élet nem fog visszatérni abba a normális mederbe, ahogyan egy évvel ezelőtt éltünk.

A páros interjút Návai Anikó készítette.

Kiemelt kép: InterCom/Warner Bros/Imdb

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.