Két külső tag is távozott az irodalmi Nobel-díj bizottságából

Hétfőn távozott az irodalmi Nobel-díjat odaítélő svéd bizottság két külső tagja, egyikük azzal indokolta a lépést, hogy a botrányok sújtotta Svéd Akadémia reformjai túl lassan folynak. A 233 éves akadémia számos intézkedést kényszerült hozni, miután egy korábbi tagjuk, Katarina Frostenson férjét többen szexuális zaklatással vádolták, és kiderült róla, hogy többször is kiszivárogtatta az irodalmi Nobel-díjas nevét még a bejelentés előtt.

Lemondott a Svéd Akadémia tagja, aki elmondta a férjének, kik kapnak idén Nobelt

Nagy zavart okozott az Akadémiában.

A botrány miatt 2018-ban egy évvel elhalasztották az irodalmi Nobel-díj odaítélését, így idén két irodalmi Nobel-díjat adtak át Olga Tokarczuk és Peter Handke íróknak, valamint az intézkedések egyike az volt, hogy külső tagokat adtak a bizottsághoz.

Azért lépek ki a Nobel-bizottságból, mert nincs időm kivárni a megváltoztatására irányuló munka végét. Az akadémia és az én időperspektívám eltérő, egy év túlságosan hosszú idő az én életemből, viszont túl rövid az akadémia életében

– írta Kristoffer Leandoer irodalomkritikus a Svenska Dagbladet napilapban megjelent cikkében. Leandoer hozzátette, döntésének nincs köze ahhoz, hogy Peter Handke osztrák írónak ítélték az idei Nobel-díjat, amiért az akadémia sok kritikát kapott Svédországban és külföldön is.

A Svéd Akadémia közleményében megerősítette, hogy Leandoer mellett Gun-Britt Sundstrom író, fordító is kilépett a testületből, amelyet hétfőig négy belső és öt külső tag alkotott. A Dagens Nyheter című svéd napilapban megjelent nyilatkozatában Sundstrom arról írt, hogy Peter Handke kitüntetése úgy lett interpretálva, mintha az irodalom a politika felett állna, ő azonban nem osztja ezt a véleményt.

Peter Handke állítja, Milosevic előtt egyszer sem hajolt meg, sem belsőleg, sem külsőleg

Bár egy újságíró azt írta, az író állítólag rokonszenvét fejezte ki Milosevic iránt, Handke szerint soha.

Handke éles támadások kereszttüzébe került, amikor ellenezte és élesen bírálta, hogy a NATO légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen, hogy ezzel vessen véget Slobodan Milosevic elnök koszovói albánok elleni erőszakkampányának. Handke 2006-ban beszédet is mondott Milosevic temetésén, akit tragikus sorsú embernek nevezett. Az osztrák író azzal is felháborodást keltett, hogy nem tartotta népirtásnak a srebrenicai mészárlást.

Mats Malm, az akadémia szóvivője közleményében aláhúzta, hálásak azért a jelentős munkáért, amelyet Leandoer és Sundstrom végzett az év folyamán. Hozzátette, jelenleg azt vizsgálják, hogy miként kell átszervezni a bizottság munkáját a 2020-as irodalmi Nobel-díj odaítéléséhez.

(MTI)

Kiemelt kép: JONATHAN NACKSTRAND / AFP