Futaki Attila útja nemzetközi rajzolói karriertől az orbáni kultúrpolitika bőkezű támogatásain át halálos betegségéig. Két alkotótársa és barátja emlékezik rá, akik befejezték és kiadták az utolsó munkáját.
Száz évvel ezelőtt született René Goscinny, akinek Astérix és Obelix mellett szekérderéknyi másik figurát köszönhetünk. Hogyan emelkedett a legnépszerűbb európai képregényíróvá, és mivé nőtte ki magát az öröksége?
Közkeletű vélekedés, hogy József Attila szerencsétlenül közeledett a nőkhöz, de ezt érdemes árnyalni. Kik voltak a költő szerelmei, és milyen nyomot hagytak a versein?
Miként került kapcsolatba József Attila a pszichoanalízissel, és betegnek vagy egészségesnek tartotta-e őt a környezete? És hogyan telepedett rá költészetére a pszichoanalitikus értelmezések hagyománya?
Jól leplezi, de Krasznahorkai László az egyik legviccesebb mai magyar író. Új regényében, A magyar nemzet biztonságában egy Krasznahorkai nevű írón ironizál és ráébreszt, hogy minden megírás félrevezető.
Reneszánszát éli a hazai mangakiadás azok után, hogy az előző évtizedben a japán kiadók feketelistára tették Magyarországot. Mi magyarázza az új lendületet?
Jól ismert mai szerzők írtak melegnovellákat a Budapest Pride harmincadik évfordulójára. Az Anyaföld íze a számban legjobb fejezetei azok, amelyek kilépnek a gangos bérházas kisrealizmus keretei közül.
„Én ezt öt éve még nem tudtam volna így elmondani” – kezdi a történetét egy férfi az apjáról, aki éveken át raboskodott szovjet kényszermunkatáborban. A Gulag és a családom arról szól, miért és hogyan váltak elmondhatóvá a lágerben átélt tapasztalatok.
Hogy lehet kedvet csinálni az olvasáshoz, és miért jó nekünk attól, ha olvassuk Arany Jánost? És mi a leglátványosabb különbség a profi futballista és az amatőr között? Interjú.
Egy éve halt meg szibériai börtönében Alekszej Navalnij. Memoárja és börtönnaplója, a Hazafi megrendítő olvasmány. Aki írta, az önjelölt politikai messiások garmadájával ellentétben tényleg meghalt az elveiért.
Interjú a 70 éves íróval a Pernye és fű című új regényéről, továbbá visszatekintünk pályájára, és arról is beszélünk, szükségszerű-e, hogy a történelemben visszatérjenek a jó törekvéseket megtörő, kisiklató események.
Száz éve jelent meg az Út Indiába, az idegenség és a kommunikációképtelenség máig érvényes, nagy regénye. Milyen illúziókkal számol le E. M. Forster, ez a hallgatag, rejtőzködő angol?
Grecsó Krisztián eddig is feltűnően sokat írt a szülőhelye és családja múltjáról. És most itt a nagy összefoglalás, a közel hatszáz oldalas Apám üzent: interjúnkban az új regény születéséről beszélgettünk, és az is kiderült, mi lesz a következő.