A kor leghíresebb művészei mellett két Zsolnay-lány tette híressé a pécsi porcelángyárat

Alig négy évvel a forradalom leverése után, 1853-ban Zsolnay Miklós megvásárolta a somogyi lukafai kőedénygyárat, melyet Pécsre költöztetett, megalapítva a következő évtizedekben világszerte ismerté vált Zsolnay-gyárat. A kezdeti nehézségeket látva kevesen reménykedtek volna azonban hasonlóban, hiszen a céget a költözés utáni évben átvevő Zsolnay-fiú, Ignác nem váltotta be ugyanis a hozzá fűzött reményeket, és kis híján csődbe taszította az éppen csak elinduló gyárat.

A mentőövet a testvér, az apja üzletházát átvevő Vilmos (1828-1900) által adott kölcsön adta, aki 1865-ben aztán a csöveket, terrakotta termékeket és samott árukat ontó műhelyet is átvette. Három évvel később megalapította a Pécsi Cement, Chamott és Tűzálló anyagáruk gyárát, majd elindult az úton, ami néhány év múlva világszerte ismert márkává változtatta a család nevét.

Pécs, 2014. április 24.
Zsolnay Vilmos eozin szarkofágja a Zsolnay-mauzóleumban a pécsi Zsolnay Kulturális Negyedben 2014. április 24-én. A Magyar Értéktár 2014 januárjában hat elemmel bővült ki, közte a Zsolnay Kulturális Negyeddel.
MTI Fotó: Sóki Tamás
Zsolnayt a véletlen vitte be a gyárba
A 190 éve született Zsolnay Vilmos öröksége talán így fogható meg a legjobban: átmentette a régit az újba, a XIX. század népi egyediségét a XX. század arctalanságába.

Zsolnay Vilmos beleásta magát a kőedény- és kerámiagyártásba, – sőt, Wartha Vincével és Petrik Lajossal együtt ő találja meg az eozinmáz készítésének titkát – ezt a szeretetet utódai is örökölték tőle: 1875-ben fia, Miklós (1857-1922) keze alatt megszületik az elefántcsontmáz, lányai, Júlia és Teréz pedig aktívan részt vettek az új dísz- és használati tárgyak tervezésében.

Dísztál, Zsolnay Teréz munkája. Fotó: BÁV

A kor nagy művészeti intézményei helyett eleinte egy gyári alkalmazottól tanult Teréz (1854-1944) élete során húgával, Júliával (1856-1950) óriási, fazekasmunkákból és textilekből álló népművészeti gyűjteményt halmozott fel, az 1870-es és 1880-as években született munkáit pedig főként ezek inspirálták.

A Bécsben és Münchenben festőművéssszé váló – élete során több mint háromszáz festményt készítő – Júlia (1856-1950) is ebből a motívumkincsből merített, két évtized után azonban megváltozott az érdeklődése: neki köszönhetően vált a gyár formakincsének részévé az orchidea- és a lótuszmotívum, de a Közel- és Távol-Kelet, így India, a csodálatos tájképeket ontó Kína, Japán, illetve Perzsia világa is óriási hatással volt rá.

Zsolnay jardiniere. Eozinmázakkal festett perzsa virágcsokor egy bronzhatású alapmázon, Sikorskiné Zsolnay Júlia dekorterve és festése, 1928. Fotó: BÁV

Alig huszonegy évesen, 1877-ben ő tervezte meg az évtizedeken át használt védjegyet, melyen az öt torony (ez Pécs német nevére – Fünfkirchen, azaz Öttemplom – utal) alatt a három testvér keresztnevének kezdőbetűi, a T, J és M álltak.

Pécs, 2016. június 15.
Az 1852-ben alapított Zsolnay Keménycserép Manufaktúra cégtáblája a Zsolnay család- és gyártörténeti állandó kiállításon, a Zsolnay Kulturális Negyedben.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Fotó: MTVA/Bizományosi, Jászai Csaba

Munkáit saját kezével szignózta, sőt, néhányukon még a kivitelezéshez szükséges színeket is feljegyezte – két ilyen mű mintadarabja, így egy virágzó gyümölcsfaágak közt pillangókat rejtő mintázatú, az alján saját kezű aláírást, valamint az 1925-ös évszámot is rejtő díszváza – is felbukkan majd a BÁV május 14-i árverésén.

Fotó: BÁV

A világ legfontosabb kiállításain – így a nagy aranyérmet hozó 1878-as párizsi világkiállításon – részt vevő vállalatot tehát nem kizárólag a kor kiemelkedő művészei, így Rippl-Rónai József (1861-1927), vagy épp az alig negyvenhat évesen elhunyt Apáti Abt Sándor (1870-1916) közreműködése tette naggyá, hiszen a családtagok is szerves részét adták az új formatervek, illetve technológiák megszületésének.

Szponzorált tartalom

A cikk a BÁV támogatásával készült.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.