A sütés az új street food, az Instagramot már nem a hamburgerek árasztják el, hanem a cukrászmesterek lehetetlen alkotásai, és az egyszerűbb, de annál addiktívabb amerikai vajkrémes, úgynevezett frostingos piskóták. A Netflix pedig már évek óta megérezte, hogy a gasztrós tartalmak érdeklik az előfizetőket, és több dokumentumfilm sorozatot forgattak a témában. Az egyik legerősebb projektjük a Chef’s Table, ami három évadon keresztül mutatta be séfek legjobbjait, köztük egy olyan szlovéniai nőt is, akivel tavaly sikerült interjúznunk. Az új részek (összesen négy) azonban nem a fine dininggal foglalkoznak, hanem a desszertekkel a legfelsőbb szinteken.
A Chef’s Table: Pastry olyan emberek történetét ismerteti, akiknek a mindenük a tészta, a torta és a sütés. Azért nem tökéletes a dolog, elvégre a Netflix megkapta a magáét, hogy fehéreket és főleg férfiakat mutatott be egy nők uralta szakmában, de ettől függetlenül érdemes végignézni a sorozatot. Azért is fontos, hogy ajánljuk a negyedik évadot, mert a kezdés egy kicsit távol áll a magyar szokásoktól, és inkább a Tasty világába kalauzol bennünket, ahol előre kikevert, száraz alapanyagokból süthetünk pillanatok alatt kamusütit, hogy beborítsuk egy kiló vajkrémmel. De Christina Tosi – a doksi első epizódjának főszereplője – sokkal több, mint a színes, szagos szülinapi torták megálmodója, a szintén Netflix-protezsált David Chang segítségével egy olyan hálózatot hozott létre, amire büszke lehet az amerikai cukrászipar. Tosi a szülei után mérnöki pályára készült, de hamar kiderült, hogy nem ez teszi boldoggá, hanem az, ha süthet egy kekszet, képezte magát, és komoly, fine dining éttermekben kötött ki.
A lelkem mélyén nem kötődtem ezekhez az elegáns desszertekhez. A művészetet szerettem bennük, az elkészítést, de egyszerűen ez nem én voltam.
– nyilatkozta még márciusban.
A csúcskategóriás éttermek után Christina Tosi David Chang Momofuku nevű ázsiai konyháján találta magát, ahol átvette a desszerteket. Innen indult az ötlet, hogy egyszer saját helyet nyisson, egy tejbárt (Momofuku Milk Bar, majd később hagyta el a Momofukut a nevéből). Tosi üzletláncca most már kétszáz embert foglalkoztat az Egyesült Államokban és Kanadában, szóval többről szól a pályája, mint a Tasty és az amerikai cukorsokk mennybe emeléséről. Persze az utóbbi is szerepet kap, és első résznek nem is rossz, hogy rántott csokikat, és gyors, egészségtelen kajákat láthatunk minden mennyiségben. Ha nem is ehetjük meg, nézni azért még jó.
Ezzel szemben a Chef’s Table egy másik részben Olaszországba, Szicíliába utazott, hogy megmutassa, mi az igazi gelato. Corrado Assenza, a szicíliai cukrász majdnem egy órája nem is szólhat másról, mint a családi hagyományok megőrzéséről, és a helyi alapanyagok szeretéről, tiszteletéről. Assenza a családi üzletet, a Café Siciliát választotta, és olyan magas színvonalon viszik a helyet, hogy egészen a Netflixig jutott a hírük. Olyan fagyikat és sorbet-szerű édességeket készítenek, amiknek láthatóan semmi köze a megszokott ízekhez, csakis a környékről szedik a mandulát, állítják elő a ricottát.
A Netflix két hetet töltött Szicíliában, és tökéletesen át tudták adni, milyen az, amikor az ember valamit szenvedéllyel csinál egy életen át. Éppen ez a jó a Chef’s Table-ben: nem kell, hogy a sütés-főzés megszállottjai legyünk, az is elég, ha elkap a riportalanyok lendülete, akik végtelen egyszerűséggel és energiával képesek beszélni akár a kekszgolyókról, akár cannoliról.
Kiemelt kép: Charles Panian/Netflix
