A művész vasárnap halt meg Prágában.
Juraj Herz a múlt század hatvanas éveiben a csehszlovák filmművészet új hullámának neves képviselője volt. Legismertebb alkotása A hullaégető című film, mely Ladislav Fuks regénye alapján készült. 1969-ben mutatták be, majd rövidesen be is tiltották.
A tragikus groteszk műfajába sorolható, éles társadalombírálatot megfogalmazó filmet egészen az 1989-es rendszerváltásig nem vetíthették Csehszlovákiában.
Számos népszerű, Magyarországon is vetített játékfilm fűződik a nevéhez, többek között A szép és a szörnyeteg (1978) és a Vámpír négy keréken (1982). Ez utóbbit tartják az első igazi csehszlovák horrorfilmnek. Alkotásait több nemzetközi fesztiválon díjjal is jutalmazták.
Színészként egyebek mellett az 1965-ben Oscar-díjat nyert Üzlet a korzón című filmben láthatták a nézők.
Miután művészi tevékenységét a szocialista Csehszlovákiában folyamatosan bírálták, korlátozták és tiltással akadályozták, Juraj Herz 1987-ben az akkori Német Szövetségi Köztársaságba emigrált, ahonnan csak a kilencvenes évek közepén tért vissza.
Egyik legutóbbi alkotásában, a 2010-ben bemutatott Habermannuv mlyn (Habermann-malom) című filmjében a csehországi szudétanémetek második világháború utáni kitelepítésével foglalkozott.
Kiemelt kép: Europress/AFP/Jean-Christophe Verhaegen