Kultúra

A második világháború alatt lengyel hadifogolytáborok adtak otthont az olimpiáknak

Vincze Miklós
Vincze Miklós

újságíró. 2018. 02. 26. 13:58

Az egyre gyengülő foglyok által szervezett eseményeket a német katonák is támogatták, de néhány sportot azért kivettek a programból.
Korábban a témában:

Az 1896-os athéni esemény óta négyévente megrendezett nyári olimpiai játékok történetét legalább minimálisan ismerők a címet látva már biztosan ingatják a fejüket, hiszen tudják: az első, illetve a második világháború is megzavarta az olimpiák rendjét: 1916-ban (Berlin), 1940-ben (kezdetben Tokió, később pedig Helsinki rendezte volna) és 1944-ben (London) is elmaradtak a játékok.

Ez így is történt, a második világháború éveiben azonban mégiscsak fellángolt néhány hétre az olimpia lángja: a Londonba tervezett 1944-es nyári játékok idején egy lengyel hadifogolytábor, a Dobiegniew (németül Woldenberg) mellett működő Oflag II-C tisztjei érezték úgy, szükségük van némi normaltásra a szörnyű hónapokban.

Az 1932-ben tízezer méteren aranyérmet szerző lengyel atléta, Janusz Kusocinski  emlékére megrendezett játékok ötletét meglepő módon a német katonák is támogatták, noha a vívó, rúdugró és gerelyhajító számokat, valamint az íjászversenyeket értelemszerűen nem engedélyezték.

A ma is létező sportágak mellett 1948-ig művészeti versenyeket is rendeztek az olimpiákon – úszósikerei után negyedszázaddal Hajós Alfréd is így gazdagodhatott újabb éremmel –, így a táborban az önjelölt szobrászok, festők és zeneszerzők is összemérhették a tudásukat.

Tudta, hogy Hajós Alfréd nem csak úszóként, hanem építészként is elismert volt?
Az első magyar olimpiai bajnok tucatnyi ismert épülettel gazdagította az országot, sőt, építészként is nyert olimpiát!

A foglyok még azt is elérték, hogy a tábori posta külön bélyegsorral adózzon a játékoknak. Ebből tizenhétezernél is többet gyártottak, így számos példányuk ma is felbukkan a gyűjtőknél:

A zárónapon kiadott példányok egyike – csak ezeken szerepelt ötkarikás pecsét – Fotó: Stamp Auction

 

A játéknak saját zászlaja is volt: a felesleges fehér lepedőkre került fel az öt földrészt (egy másik magyarázat szerint a sport öt alapelvét, a szenvedélyt, a hitet, a győzelmet, a munkaerkölcsöt és a sportszerűséget) szimbolizáló öt karika, a rendezés éve (44) valamint a Woldenberg II-C tábort jelentő W IIC rövidítés:

Fotó: Mental Floss

 

Az olimpia szellemisége ezekben a napokban újra felszínre tört: a német katonák igazi sportemberekként tisztelegtek a zászlók előtt, a közel hétezer fogoly közül 369 érezte úgy, hogy részt szeretne venni a kézilabda-, kosárlabda, sakk-, vagy épp bokszmeccseken.

A programfüzet címoldala / fotó: The Olympic Movement Remembered in the Polish Prisoner of War camps of 1944

 

A hiányos étkezés, illetve a rossz általános egészségi állapotukból adódó csonttörések miatt sokaknak azonban hamar véget értek a mérkőzések.

1940-ben is volt tábori olimpia, csak épp titokban

A Nürnberg közelében működött Stalag XIII-A foglyai már négy évvel korábban, 1940-ben is úgy érezték, saját olimpiai játékokat kell rendezniük. Az őrök tudta nélkül rendezett játékok zászlaja egy lengyel rab ingéből készültek, melyre zsírkrétával rajzolták fel az öt karikát, a textildarab alsó részére pedig Belgium, Franciaország, Jugoszlávia, Lengyelország, Nagy-Britannia, Norvégia, Oroszország nemzeti színei kerültek:

Ezen az eseményen is a bokszmeccsekkel volt a legtöbb gond, hiszen a legyengült versenyzők számára túlságosan kimerítő és veszélyes volt végigküzdeni a meneteket.

A történetből 1979-ben Olimpiada ’40 címmel film (r.: Andrzej Kotkowski, a moziplakátot ld. fenn) is született.

A július 23. és augusztus 13. közt tartó játékokkal majdnem egyidőben – július 30. és augusztus 15. között – egy valamivel kisebb tábor, a Borne Sulinowo (német: Gross Born) mellett működött, szintén tiszteket őrző Oflag II-D is otthont adott egy hasonló versenynek. Itt is született olimpiai bélyeg, a győztesek pedig kartonpapírból készült érmeket kaptak.

A II-D játékainak tiszteletére összesen 15 ezer példányban kibocsátott tábori bélyeg / fotó: The Olympic Movement Remembered in the Polish Prisoner of War camps of 1944

 

De miért engedték a nácik, hogy a táboraikban ilyen eseményeket rendezzenek? A II-C, illetve a II-D jelű tábor nem a közkatonák, hanem a tisztek őrzőhelyéül szolgált. A foglyokat nem dolgoztatták, sőt, a II-C-ben színházbarakk is volt, melyben két rendező állította színpadra a klasszikus, vagy épp itt írt darabokat, vagy épp a szimfonikus zenekar adott elő egy versenyművet.

Ugyanitt nyolcvannál is több professzor vagy tanár is raboskodott, akik matematika, angol, francia, vagy épp jog- és filozófiaórákat tartottak a többieknek. Mindezek fényében a történet merőben más színt nyer, de azt a tényt sem szabad elfelejteni, hogy a Harmadik Birodalom itt szolgáló katonái tisztelettel viseltettek a különböző katonai rendfokozatokat viselő ellenfeleik iránt.

Tornabemutató Woldenbergben

 

1945 januárjában mindkét tábor foglyait útnak indították az ország nyugati részébe, de a II-C-ből indulókat két nappal később felszabadították a szovjetek, a II-D-ben raboskodókat pedig új helyeiken, 1945 májusában engedték szabadon a megérkező brit katonák.

A tábori olimpiák nyomai jórészt eltűntek, ma már mindössze néhány fotó, illetve az 1974 óta a varsói Sport és Turizmus Múzeumában őrzött, a woldenbergi játékok egykori szervezője által adományozott túlélő zászló, valamint néhány megsárgult papírlap és bélyeg emlékeztet az eseményekre.

A The Olympic Idea transcending war (Iwona Grys, 1996), Sherwin Podolsky: The Olympic Movement Remembered in the Polish Prisoner of War camps of 1944, valamint a Mental Floss nyomán
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.