Kultúra

Brazíliában halbőrrel gyógyítják a súlyos égési sérülteket

A tilápia ezentúl nem csak a szupermarketekben, illetve a tányérunkon, hanem a sebészeteken is feltűnhet majd.

A másod- és harmadfokú égések gyógyítása az elmúlt évtizedek sebészeti forradalmának köszönhetően a legtöbbször emberi, vagy disznóbőrrel történt, de a brazil kórházak az elmúlt időben egyre kevesebb bőrhöz jutnak, a kutatók figyelme így az ország vizeiben, illetve állattenyésztőinél óriási mennyiségben előforduló halfaj, a sügéralakúak közé tartozó tilápia felé fordult.

A Reuters hírügynökség nemrégiben közzétett jelentése szerint a Cearai Állami Egyetem tudósai eredményesen kezeltek így több mint félszáz égési sérültet, köszönhetően annak, hogy a legtöbb esetben egyszerűen csak a szemétbe dobott halbőr emberi szövethez hasonló tulajdonságokkal, így közel azonos kollagéntartalommal rendelkezik, ugyanúgy ellenáll a betegségek szervezetbe jutásának, sőt, a bőr regenerálódása hosszú napokkal kevesebb időt vesz igénybe.

Ugyanilyen kísérleteket egyébként korábban már Kínában is folytattak, de ők emberek helyett rágcsálókon tesztelték az elméletüket.

Az egyetem tudósai előbb különböző sterilizáló szerekkel kezelték a halakról eltávolított bőrt, majd São Paulóba küldték, hogy ott minden baktériumtól megszabadítsák, majd becsomagolják és lefagyasszák őket. Az így létrejött apró, fura illatoktól mentes csomagok hűtésük után várhatóan két éven át maradnak felhasználhatók.

Az éles tesztek során ötvenhat másod-, illetve harmadfokú égést szenvedett páciensen használták az új eljárást, akik a halbőr 1-es típusú kollagéntatalmának, illetve proteinjeinek köszönhetően az addigi kötszeres, valamint krémes megoldásnál (amit minden másnap, sokszor fájdalmas módon cserélni kellett) ténylegesen jóval gyorsabban épültek fel, így az orvosok mindössze tíz nap után eltávolíthatták azt a bőrről.

Az új metódus természetesen sokkal olcsóbb is az eddig dívó megoldásoknál, hiszen a dél-amerikai országban eddig használt szulfadiazin-alapú krém és fájdalomcsillapító helyett csak a halfarmok ezreiből megállás nélkül érkező, a világ számára eddig feleslegesnek tekintett melléktermékről van szó.

A folyamatot bemutató fotók a Reuters oldalán, itt érhetőek el.

Fotó: World Fish

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik