Mióta képregény van – meg tévé -, nagyjából azóta vannak tévésorozatok is képregényhősökről. Java részük viszont egyszerűen szar. Így aztán üdítő volt az elmúlt pár év tévés újhulláma szuperhősfronton. A zöld íjász, a Gotham, A S.H.I.E.L.D ügynökei, a Flash és a Netflix Daredevill, Jessica Jones-a, Luke Cage-e egyvalamiben nagyon hasonlóak: próbálnak a saját univerzumukon belül olyannyira realisztikusak maradni, amennyire csak lehet, és ez kifejezetten jól is áll ennek a műfajnak. Persze továbbra sem szabad elfelejteni, hogy ezek a sorozatok arról szólnak, hogy felnőtt férfiak és nők színes ruhákban önbíráskodnak, néha szupererővel, néha anélkül.
És kérdezé tőle: Mi a neved? És felele, mondván:
Légió a nevem, mert sokan vagyunk.
Ez nagyjából 2000 éve történt, amikor Jézus kiűzött egy rakás démont egy gadarénusi emberből, és beköltöztette őket a közelben állomásozó disznónyájba, akik a hirtelen jött démoni megszállás miatt egyből a tengerbe is vetették magukat. (Ez volt amúgy világtörténelem első feljegyezett disznó-genocídiuma. Ilyen érdekes dolgok vannak a Bibliában.) Azóta a popkultúra szépen magáévá tette és újrafelhasználta Légiót, aki sokan van. Jelmondataként használta már az Anonymus hekkercsoport és még egy rakás szervezet, és körülbelül egy tucat videójátékban szerepelt Légió nevű karakter, utalva a bibliai történetre (Mass Effect, Eve Online, Manhunter 2), de feltűnt a Buffy, a vámpírok rémében, de még az Ördögűző harmadik részében is, sőt, Stephen King is több regényében használta a karakter-toposzt.
Leghíresebb újraértelmezése viszont az 1985-ös első felbukkanása az Új mutánsok című képregény 25. számában. Ő a méltán híres, az X-Men képregényekből és filmekből ismert Charles Xavier, azaz X Professzor fia, David, akit sajnos kicsit több mint egy személyiséggel áldott meg a sors, mely személyiségeknek külön-külön is oltári szuperképességei vannak, a tele- és pirokinézistől a valóságtorzításig, és ami a legparább: képes megszállni másokat. Akármilyen menők ezek a képességek, David küzd ezekkel a személyiségekkel és a személyiségek is egymással, így Légió az X-Men univerzum egyik legerősebb és legveszélyesebb mutánsa.
A FOX képregényes, szuperhősös-mutánsos világában a későbbiekben nagy valószínűséggel helyet foglaló Légió a FOX tévés divíziója, az FX első saját képregényes, szuperhősös-mutánsos sorozata, amit annyira nem bíztak a véletlenre, hogy össze is álltak nyolc rész erejéig a Daredevilt is jegyző Marvel Televisionnel. Ami ugyebár a FOX egyik nagy riválisa, hiszen az eredetileg a Marvel képregényekben szereplő X-Men franchise jogai a FOX birtokában vannak. Erről itt olvashatsz bővebben.
A történet főhőse, David Haller (Dan Stevens) kamaszkora óta úgy érzi, zsong a feje a benne lakozó hangoktól. Egy különös incidens miatt bekerül a pszichiátriára, ahol megismerkedik egy lánnyal (Rachel Keller), aki némi változást hozhatna az életébe, csakhogy David képtelen eldönteni, hogy mi a valóság, és mi az, ami a fejében lakozó személyiségek látomása. Ennélfogva az első rész alaposan próbára is teszi a nézőt, mivel Nagyon kevés kapaszkodót kapunk arról, hogy mi is a realitás, ám ez nemhogy elidegeníti, hanem éppen felcsigázza a nézőt, ugyanis az egyes jelenetek különböző kombinációja kiadhat egy sokadik értelmezést. Ezt igyekszik aláhúzni az operatőri és vágási munka is: nincs két egyforma montázs, nincs két egyforma beállítás, az első három rész tanúsága alapján a képi világ nemcsak változatos, ennélfogva játékos és egyedi, hanem a sorozatoktól eltérően néha kifejezetten filmes vagy videóklipes hatást is kelt. Főleg egy bizonyos táncjelenet. (Igen, egy szuperhős-sorozatban van egy táncjelenet, és akkor mi van?)
A Légió kreátora Noah Hawley (Fargo) sokkalta inkább szeretett volna egy karakterközpontú, sötét humorú egzisztencialista drámát készíteni, mint egy sokadik szuperhős-sorozatot, ahol a jó, így vagy úgy, de végül felülkerekedik a rosszon. Persze megtalálhatóak protagonosták és antagonisták, de a felek legfőbb meccsei pszichológusi kanapékon és orvosi szobákban zajlanak, illetve David fejében. Persze attól nem kell félni, hogy a PG13-as korhatár jegyében finomkodnának a néha nagyon is adekvát erőszakkal, egyszer például közvetlen közelről lehetünk szemtanúi, ahogy valaki arcon szúr valakit egy töltőtollal.
A látvány és a színészi alakítások mellett a sorozat másik nagy erénye a zenei és hangzásvilág. Tekintve, hogy a “hang” nagy szerepet játszik David életében (a főcímben például szinte nincs is zene, csak a fejében lévő hangok zűrzavarát halljuk), a sorozat törekszik rá, hogy változatos és egyedi hangzásvilágot teremtsen. Ez leginkább azoknál a montázsoknál érvényesül, ahol David épp valami furcsa belső utazáson vesz részt – ami azért nem egy sétagalopp mivel valljuk be: a csávó elmebeteg -, ahol minden képnek és hangnak jelentősége van.
A Légiót rengetegen várják már hazánkban is, egyetlen félelmem van vele kapcsolatban: amennyire progresszív látvány, dramaturgia és egyáltalán a zsáner tekintetében, lehet, hogy a rajongók furán fogják fogadni, mivel nem győzöm hangsúlyozni: Nem. De éppen ez benne az üdítő. Olyan ez a sorozat, mint egy tudatalatti pszichológiai nyomozós játék, ahol majdnem minden percben felbukkan egy-egy újabb nyom, ami egy teljesen más irányba viszi el az értelmezést, és ahol csak egy dologban lehetünk biztosak: semmi nem az, aminek látszik.
A Légió sorozat világpremierje február 9-én lesz 21:00-kor a FOX műsorán.
