Kultúra

A tévében: ferde kereszt, oroszlános Hopkins, Bruce Willis

Nagy színész a nagy vadonban és a ferde kereszt rejtélye – emellett Willis, Basinger, Martin Donovan, Neve Campbell, 90-es évek, ajjaj.

Kellemes és mindenkinek hasznos szerep a „színész az erdőbe megy” gesztus – nagy sztárok kiállnak egy ügyért, de nem valami túl rizikósért, mondjuk odaállnak fotózkodni egy kihalásra ítélt csigafaj mellé, esetleg örökbe fogadnak egy gleccsert. Ennek elég nagy humorfaktorral bíró esete az, amikor Sir Anthony Hopkins (mellesleg a héten itthon bemutatott Woody Allen-filmben csodásat alakít) elutazik Afrikába, hogy oroszánt lásson. Ha már a bárányok hallgatnak. Képzeljük el, ahogy mosolyogva odalép a maszáj törzsfők mellé, de azok csak a kipeckelt szájú, jéghideg tekintetű Lectert látják a lelki szemeik előtt. Akárhogy is, a nagy találkozás és felvilágosítás oroszlánügyben Filmsztárok a vadonban, 19:00, m2.

A Rózsaszín Párduc atyja (hét film után már ki lehet jelenteni ilyesmit), a tavaly elhunyt Blake Edwards 1987-ben úgy gondolta, Bruce Willist összeereszti Kim Basingerrel, nagy baj nem lehet. Mindezt vígjátéki formában – az élete üzleti vacsorájára készülő férfinek kell egy nő, akivel prezentálhat. Akad is egy, akinek azonban egy korty italt sem szabad innia, mert attól elveszti minden önuralmát, és rámászik mindenkire. Persze a férfi nem veszi komolyan a figyelmeztetést. A Nem látni és megszeretni-ben Willisen még van ing az atlétatrikó felett, itt csupán a Simlis és a szende sikerén van túl, feltörekvő, sőt nemsokára berobbanó színész, Basinger viszont már közreadta a 9 és 1/2 hét ominózus jeleneteit a serdülő fiúk legnagyobb örömére, szóval épp a legjobbkor jöttek össze. 21:00, Filmmúzeum.

Aki másféle izgalmakra és érdekességekre vágyik, 21:05-kor kapcsoljon a Duna II. Autonómiára, ekkor kezdődik ugyanis a Miért ferde a kereszt a Szent Koronán? oknyomozó dokumentumfilm. A sokakat foglalkoztató kérdést 25 percben válaszolják meg az alkotók, ami szép teljesítmény, hisz ennél rövidebb verzió is elképzelhető. Kedvcsinálóként elárulhatjuk, hogy a 17. századig úgy állt a kereszt a koronán, mint a cövek….

Mostanában Hal Hartley-filmek érkeznek csapatostul, így A semmi ágán-ra is sor kerül. Naiv történet tizenéveseknek, akik mások, mint a világ, és akiket senki nem ért meg. Akik nem alkusznak. Lehet Hartleyt ekézni, hogy igazából semmi különöset nem csinált, s hogy ez a filmje sem más, mint érzelgős giccs a maga nemében, de ezzel csak elárulnánk magunkat – A semmi ágán ugyanis mindenkiben megmozdít valamit, a lélekben akármilyen messzire, mélyre zárt, bújtatott, elásott, letagadott kamasz felemeli sovány mutatóujját, amire Karinthy meg jól megírja híres novelláját a találkozásról. Aki erre kész, nyitott: 22:05, m2.

Szintén szezonja van a 90-es éveknek, amikor megszületett a tinihorror műfaja, a jófejek kinyúlt pulóverben Nirvanát hallgattak, a gimnazista fiúk pedig egységesen kockás favágóinget hordtak – nem volt túlcizellálva a szubkulturális divat piercingekkel, baseball-sapkákkal, testmódosítással, és a kozmetikai szerek arzenáljával. Ennek a kornak a terméke a Bűvölet című film, Andrew Fleming az Édeshármas után állt elő vele, s nem hiányozhat belőle Neve Campbell meg három másik lány sem, majd elindulhat valami „Eastwicki boszorkányok házi feladatot írnak”-szerű dolog, a lényeg, hogy a nő mindig valami rosszban sántikál, legyen 5 vagy 65 éves. Ennek bizonysága 23:05-től a Viasat3-on ez a film.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik