A francia parlament szerdán – 60 év után először – elsöprő többséggel szavazott bizalmatlanságot egy hivatalban levő kormánnyal, illetve miniszterelnökkel szemben. Michel Barnier kabinetje azután bukott meg, hogy parlamenti szavazás nélkül fogadta el a számos megszorítást és adóemelést is tartalmazó költségvetést. Erre válaszul a parlamentben a baloldali szövetség bizalmatlansági indítványát Orbán Viktor patrióta szövetségese, a Marine Le Pen fémjelezte szélsőjobb is megszavazta – az 577 alsóházi képviselőből összesen 331-en.
Újra a 49.3-as cikkely
A mostani helyzet emlékeztetheti Macront egy korábbira. Az utolsó csepp a pohárban most az alkotmánynak ugyanaz a 49.3-as cikkelye volt, mint az elnök által hőn áhított, viszont elképesztő mértékű tiltakozásokhoz is vezető nyugdíjreformnál volt tavaly.
Az alkotmány ezen cikkelye ugyanis lehetővé teszi, hogy egy javaslat parlamenti szavazás nélkül is törvényerőre emelkedjen. Ehhez az kell, hogy a miniszterek többsége megszavazza, illetve, hogy ezt követően 24 órán belül ne mozdítsák el a kabinetet egy bizalmatlansági indítvánnyal.
Ezekre a lépésekre azért volt szükség, mert Franciaország komoly pénzügyi válságban van:
- az államadóssága az egekben,
- az egyik legnagyobb a költségvetési hiánya – ami a befektetőknek ugyanúgy nem tetszik, mint az uniónak, amely túlzottdeficit-eljárást is indított,
- leminősítette őket két nagy hitelminősítő,
- a francia államadósság kockázati felára pedig 12 éve nem volt ilyen magas.
Részletesebben erről itt írtunk.
A költségvetési törvény életbe lépéséhez szükséges bizalmatlansági indítványt azonban – szemben például a nyugdíjreforméval – most elbukta a kormány, hiába tett 10,5 milliárd eurós engedményeket a kormányfő a Nemzeti Tömörülésnek (nem lesz áramáremelés, nem csökkentik a gyógyszerek, egészségügyi szolgáltatások támogatásának mértékét), Le Penék utolsó kívánságára, miszerint az infláció mértékével emeljék a nyugdíjakat, már nemet mondott.
Így most kettős krízisbe került az ország.
