A Magyar Péterről készült hangfelvételek hetében utaztunk Georgiába, de a posztmodern politikai teret nem hagytuk el: az Európai Unióba vágyó dél-kaukázusi országban sem tudnak megállapodni az emberek a közös valóságukban, ám a harc nem a kommentmezőkön, hanem az utcán zajlik. A nyugatos ellenzék szerint a hatalom elcsalta az októberi választást, a magát szintén nyugatosnak tartó, de kritikusai szerint egyre inkább oroszbarát kormánypárt pedig azt kérdi: hol a bizonyíték? Az ellenzék ilyenkor hozzáteszi, hogy a 12 éve hatalmon levő Georgiai Álom beette magát az állami intézményrendszerbe, ezért hiába mutatnak be nyilvánvaló jogsértéseket a hatalom parancsára lépő, az Egyesült Államok által szankcionált bíróknak vagy a választási adminisztrációnak. Ezért a nemzetközi közösség nyomását kérik, hogy – a foglyul ejtett államot megkerülve – független vizsgálatnak vessék elé az októberi választást. A kormány erről hallani sem akar, hiszen felfogásukban ez annak az elismerését jelentené, hogy nem működnek megfelelően az ellensúlyok az országban, vagyis végső soron a saját szuverenitásukat számolnák fel.
Az EU-nak sincs könnyű dolga. Nem vitatják, hogy a választáson történtek szabálytalanságok, ahogy azt sem, hogy egy átfogó vizsgálat tudna megnyugtató választ adni arra, ezek milyen mértékben befolyásolták a végeredményt. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európai Parlament és több más szervezet közös választási jelentése sem tesz igazságot: kimondja. hogy a választás napja jól szervezett és lebonyolított volt, de azt nem, hogy a választási folyamat szabad és igazságos lett volna.
A kormány már továbblépne, az ellenzék megismételt választást akar, szigorú nemzetközi felügyelet alatt. Az egymással versengő igazságok sorsát a tüntetők kitartása és a hatalom önmérséklete dönti el.
A tüntetők akkora kárt okoznak, amekkorát tudnak
Október 26-án feszült figyelemmel várta a választási eredményeket Georgia. Mindkét fél az egekbe tornászta a tétet, miközben az átpolitizált közvélemény-kutatások, de még az első exit pollok is teljesen eltérő képet mutattak. A hivatalos adatközléssel érkezett a hideg zuhany az ellenzéknek: a kormányzó Georgiai Álom 54 százalékot szerzett, története legjobb eredményét érte el, a szétforgácsolódott ellenzéknek együtt is csak 37,5 százalékra futotta. Orbán Viktor első hivatalban levő kormányfélként gratulált a hatalmon lévők sikeréhez, ám az ellenzék már aznap kijelentette, hogy a választást elcsalták, ezért az eredményt nem fogadják el, képviselőik bojkottálják az új parlamentet.
A választás óta folyamatosak a tüntetések. Az ellenzékieknek ezen a téren sincs sok sikerélményük, de mivel öt éve folyamatosak a tiltakozások, volt idejük kigondolni, hogyan tudnak attraktívan fellépni, és az erőforrásaikhoz mérten a legnagyobb kárt okozni a hatalomnak.
A választási adminisztráció szögletes épülete 50 perc buszút Tbiliszi belvárosától. Szerda kora délután van, ráadásul esőre áll: lehetetlen helyszín, időpont és körülmények egy rendes tüntetéshez. Pár tucatnyian azért vannak: egyéni panaszleveleket készülnek átadni a hivatalnak, ugyanis a regionális bíróság nemrég az összes választással kapcsolatos kérvényt egy kalap alá véve dobta vissza. Ebben a résztvevőket két dolog háborította fel: az, hogy egyben tárgyalták az állampolgároktól és a civil szervezetektől érkező kérvényeket, illetve az, hogy egyöntetűen visszautasították őket. Most itt vannak, hogy a választások végeredményét rövidesen hitelesítő szervezetnél éljenek panasszal.
Az ellenzéki megmozdulások koncepciózusak: a mostani, hivatal előtti egy női tüntetés.
A helyszín durván túlbiztosított, a rendőr-tüntető arány legalább három az egyhez. Az előbbiek feszes sorokat alkotva vágják el a tüntetőket a bejárattól, és nemcsak az épületbe vezető kapukat, de a környező utcákat is védik, az égben pedig a drónjuk zümmög. Ha akarnák, egy gyűrűt formázva mindenkit itt tarthatnának a helyszínen. A tüntetők a kinyomtatott kérvényeket lóbálva a rendőrsorfalnak nehezednek, a bentiek pedig idővel engednek a nyomásnak. A panasztevők bemehetnek, de csak egyesével.
Ellopták az országunkat, ellopták az európai jövőt
– mondja a kerítés mellett annak a Daitove nevű civil szervezetnek az alapítója, ami a tavaszi, külföldiügynök-törvény elleni tüntetéssorozat idején jött létre, hogy a Facebookon szerveződve szállással és transzferrel segítse a vidékiek fővárosba utazását. Arra a kérdésre, hogy mit tudnak elérni a folyamatos tüntetésekkel, elmondja, a választási adminisztrációnak rövidesen hitelesítenie kell a választás végeredményét, ami után tíz napja van a parlamentnek, hogy megtartsa az alakuló ülését. Ha ez megtörténik, szerinte új lendületet kaphat az ellenállás: forró decemberre számít. „Mindent meg kell tennünk azért, hogy delegitimáljuk a folyamatot. A hatalom arra játszik, hogy kifárassza a tüntetőket, de ha nem adjuk fel, nyerni fogunk. Készen kell állnunk rá, hogy ez egy nagyon-nagyon hosszú küzdelem lesz” – mondja.
A tüntetők a kérvények benyújtása után egy platós autó körül gyülekeznek az épülethez vezető mellékúton. Az itteni tüntetéseknek más a dinamikája, mint az otthon megszokottnak: kevésbé szabályozott és jólfésült a tiltakozás. Tbilisziben él a 3,7 milliós ország lakosságának a harmada, így még annál is nagyobb súlya van a fővárosnak, mint idehaza Budapestnek. Egy nem túl gyalogosbarát, autókra szabott városról van szó, ahol amúgy is a hétköznapok jellemző bosszúságainak számítanak közúti torlódások – pláne, ha tüntetők árasztják el az utakat. A demonstrációk kimondott célja a zavarkeltés, amit a legkönnyebben az autóforgalom blokkolásával tudnak elérni.
Alig ötvenen vándoroltak ki a hivatal külvárosi épülethez, de mivel a belső kerületek elérése szempontjából kulcsfontosságú, négysávos bekötőút mellett vagyunk, nem is kellenek sokan ahhoz, hogy fennakadást okozzanak.
A rendőrök sietve vonultak át a négysávosra merőleges mellékúthoz, de nem sikerül feltartóztatniuk a betörést. A tüntetők azzal főznek, amijük van, ha pedig csak pár tucatnyian vannak, akkor annyian vonulnak ki a városba bevezető útra. Ezúttal sincs ez másképp: a kocsi kifordul, a platóra rögzített hangfalakból üvölt az Örömóda, a tüntetők pedig mögötte sorakozva négyből két sávra szorítják be az autósforgalmat. Ezután megkezdődik a vonulás. A rendőrök próbálnak keretet szabni a káosznak, és legalább a maradék két sávot tisztán tartani. Ez állandó küzdelem, a rögtönzött tüntetés határait ideges lökdösődés jelöli ki.
A képre kattintva galéria nyílik a tüntetésen készült képekből.
Háború vagy béke
Büszke magára, hogy nincs még egy olyan politikai párt, amelyik jobban másolná a Fideszt, mint a Georgia Álom?
– ezt kiabálta be Orbán Viktornak egy magyar politikai aktivista a grúz fővárosban, megzavarva a viharos választás után alig 24 órával az országba érkező miniszterelnök látogatását. Mézes László Róberttel Tbilisziben találkoztunk, ahol elmondta, hogy az akciója után váratlan hírnévre talált: felismerik és fotót kérnek tőle az utcán.
