Az elmúlt három és fél évben hét általános választást rendeztek Bulgáriában, ám ezek egyike sem hozott megoldást az ország szinte példátlan politikai válságára. Így a legutóbbi, 2024. októberi voksolás óta sem tudott stabil kormány alakulni Szófiában. Sőt, immár odáig jutottak, hogy a parlament elnökét a harmadik körben sem tudták megszavazni november 15-én a honatyák, ami egy újabb előrehozott választáshoz is elvezethet. Milen Ljubenov politológus, egyetemi docens a jövő év elejére várja a következő, nyolcadik választást. Szerinte a hatalomért versengő pártok ugyanis képtelenek a megegyezésre, pontosabban a parlamenti többség megteremtésére.
A lakosság eközben egyre szkeptikusabban szemléli az eseményeket. Októberben a választásra jogosultaknak 37 százaléka ment el szavazni (igaz, ez kicsit több, mint a júniusi választás 34 százalékos mélypontja). A választék sem igazán bővül: a két legerősebb politikai tömörülés, a Bulgáriát a 2010-es évek nagy részében kormányzó jobbközép-populista Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) és a nyugatos-liberális Folytassuk a változást – Demokratikus Bulgária (PP-DB) jelöltjei buktak el a házelnöki szavazáson. Ez pedig súlyos működési zavarokat okozhat a bolgár politikai rendszerben, ugyanis ha megint előrehozott választásra kerülne sor, akkor a házelnököt ügyvezető miniszterelnöki funkcióval is megbízhatnák, amíg nem alakul stabil kormány.
Parlamenti elnök nélkül a törvényhozás is működésképtelenné válhat: nemcsak fontos törvények elfogadása maradhat el így, hanem a kormányalakítás is kivitelezhetetlenné válhat – bár ez utóbbi inkább a kompromisszumképtelen pártokon múlik.
A legutóbbi választást relatív többséggel megnyerő GERB a nagyjából 26 százalékos szavazatarányával nem sok mindent tud kezdeni. A populista párt elnöke, az ország „erős embere”, Bojko Boriszov háromszoros exminiszterelnök, aki – két rövid megszakítással – 2009 és 2021 között kormányozta az országot, ugyanis nem talál megfelelő koalíciós partnereket.
A tárgyalások megkezdését hátráltatja, hogy az Európa-párti liberális pártszövetség, a 14 százalékot szerzett, második helyen befutó PP-DB feltételeket szabott a megbeszélések megkezdéséhez. Boriszovnak alá kellene írnia egy nyilatkozatot, hogy „tűzfalat” húzna Deljan Peevszkivel szemben, aki egy bulgáriai török párt elnökeként politizál. Boriszov korábban együttműködött Peevszkivel, jóllehet próbálta ezt tagadni. Kapcsolatuk a hírek szerint annak ellenére megmaradt a 2020-as években is, hogy 2021-ben Peevszkit az Egyesült Államok szankciók alá vonta. A hosszú éveken át stabilan kormányzó Boriszov bukása pedig összefüggött ezzel az amerikai lépéssel.
