Felbomlott a német „jelzőlámpa-koalíció”, azaz a piros SPD (szocdemek), a sárga FDP (liberálisok, szabad demokraták) és a Zöldek alkotta trió nem folytatja az együttműködést kormányzati szinten. Minderre azután került sor, hogy Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár szerdán menesztette szabad demokrata pénzügyminiszterét, az FDP elnökét, Christian Lindnert.
A kancellár a Lindnerrel való szakítás után bejelentette, hogy január 15-én bizalmi szavazást kér a kormányával szemben, és ha nem kap bizalmat, akkor a tervezett 2025. őszi időpont helyett néhány héten belül előrehozott választás lesz.
A kancellár a bizalmi szavazásig kisebbségben kormányozna, megmaradt szövetségesével, a Zöldekkel. Ám azonnal viták kezdődtek arról, hogy mikor kéne a bizalmi kérdésről szavazni, illetve mikorra kell választást kiírni Németországban. Scholz inkább az időt húzná, míg az ellenzék nemcsak a bizalmi szavazást sürgeti még novemberben, hanem az előrehozott választás mielőbbi (januári) megtartását is szeretné elérni. Különösen a kereszténydemokrata CDU-nak jönne jól az előrehozott voksolás, ugyanis a közvélemény-kutatások szerint vezeti a népszerűségi listákat.
Éppen ezért talány, hogy miért tapsolták meg a szociáldemokrata frakcióban Scholz kancellárt, miután kirúgta a kormányból Lindnert. Talán azért örültek, mert a kancellár hozott végre egy határozott döntést – ami az állandóan lavírozó Scholzra kevéssé jellemző.
Külső szemmel nézve, a liberális pártvezérrel tényleg nehéz lehetett együtt dolgozni. Lindner fiatalon megtagadta a katonai szolgálatot, ezért hajlandó volt akár házmesterként is civil szolgálatatot vállalni, hogy később mégis tartalékos őrnagyi rendfokozatot szerezzen a légierőnél, illetve a hadseregben. A következetlenségéhez adalék, hogy az FDP-elnök kilépett ugyan a katolikus egyházból, mégis egyházi esküvőt tartott – sokak szerint PR-szempontok miatt.
Ha ehhez hozzávesszük az óvatos Scholz taktikázásait, meglepő, hogy a rendkívül népszerűtlen kormány mandátumának lejárta előtt nem sokkal szakított egymással az SPD és az FDP. Hiszen ha már majdnem három évet kibírtak 2021 decembere óta együtt, nehezen érthető, hogy a 2025-ben amúgy is esedékes választást most miért hoznák pár hónappal előrébb. Éppen akkor történik ez, amikor mind a szocdemek, mind pedig a liberálisok rosszul állnak a közvélemény-kutatások szerint. Tény ugyanakkor, hogy a választók kétharmada előrehozott voksolást szeretne, már a jövő év elején.
