Az oroszországi Kazanyban tartotta idei csúcstalálkozóját a BRICS gazdasági közösség, mely most már tíz tagúra bővült, mivel az országcsoportnak jelenleg Brazília, Oroszország, Kína, India, Dél-Afrika, Egyiptom, Etiópia, Irán, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia is tagja.
A kazanyi csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök az egyik legfőbb stabilizáló tényezőnek nevezte a világban az orosz-kínai együttműködést, Hszi Csin-ping kínai elnököt fogadva, és mindketten egyértelműen igyekeztek a BRICS Nyugat-ellenes élét kidomborítani, ám ebben nem mindenki osztozott.
Oroszország – amely a csúcstalákozóval azt is igyekszik bizonyítani, hogy a Kreml valójában nincs elszigetelve – Kínával együtt olyan intézménynek tekinti a BRICS-országokat, amely segíthet nekik megszervezni a nem nyugati államok koalícióját, hogy ellensúlyozzák az ellenséges Nyugatot és szembeszálljanak vele, írta elemzésében a Washington Post, mely azonban megjegyezte, hogy az olyan országok, mint Brazília és India, ugyan támogathatják a BRICS átfogó filozófiáját, mint olyan intézményt, amely segíthet az új „többpólusú” világ kialakításában, de nem érdekeltek abban, hogy egy Nyugat-ellenes szövetséghez csatlakozzanak. Eredetileg mindketten szkeptikusak voltak Kína és Oroszország törekvésével szemben, hogy bővítsék a blokkot, mivel azt a saját befolyásuk felhígítására tett hallgatólagos kísérletnek tekintették.
Sok minden egyéb is elválasztja a tagországokat, a kormányaik politikai rendszerétől kezdve a földrajzi elhelyezkedésükön át a geopolitikai és gazdasági érdekeikig. Elvileg és megközelítésükben is eltérnek egymástól az olyan égető globális kérdésekben, mint az ukrajnai és a gázai háborúk. Ennek ellenére a Washington Post olyan elemzőket is idéz, akik amellett érvelnek, hogy komolyan kell venni az USA-nak is a csoportot, mely számos nemzetközi együttműködéshez vezetett már eddig is egy olyan korszakban, amikor a világ nagy multilaterális intézményei, például az ENSZ egyre jobban eljelentéktelenednek.
