Nem unortodox lépés az iskolai mobiltiltás az unióban

Ettől a tanévtől kezdve új világ vár az általános és középiskolák tanulóira és oktatóira, hiszen a nyár elején bejelentett új szabályozás értelmében szeptember elsejétől már nem használhatják a mobiltelefonjaikat a tanítási időben.

Így az a furcsa helyzet állt elő, hogy azoknak a diákoknak, akik a koronavírus-járvány kirobbanása idején kezdtek el iskolába járni, így már alsó tagozaton is digitális eszközöket használtak a tanuláshoz, most azzal kell szembesülniük, hogy még az első óra előtt elveszik a mobiljaikat, és csak a tanítás végén kapják vissza azokat.

A döntés hátterében az az elképzelés áll, hogy az okoseszközök órákon való használata zavarja a tanulók koncentrációját, végső soron a tanulását is, továbbá így akarnak gátat szabni az iskolai gúnyolódások virtuális térben történő továbbterjedésének, vagyis az online zaklatásnak.

Az augusztusban elfogadott szabályok ugyan lehetőséget biztosítanak arra az iskolák számára, hogy megfelelő indoklással eltérjenek a főszabálytól, és megengedjék a tanulóiknak, hogy náluk lehessen a telefonjuk, és azt a tanórákon is elővehessék. Ám amikor egy fővárosi gimnázium vezetése úgy döntött, hogy ők intézményi szinten az összes órán élnének ezzel a lehetőséggel, akkor az igazgatót, Mészáros Csabát szinte azonnal, a tanév kezdete előtt pár nappal felmentették a posztjáról. „Egy jogszabályt be nem tartó, azzal nyíltan szembehelyezkedő vezető nem irányíthat állami intézményt. A Belügyminisztérium 2024. augusztus 28-án azonnali hatállyal felmentette a Madách Imre Gimnázium igazgatóját” – fogalmazott a tárca a szűkszavú közleményében.

A hirtelen bejelentett, ellenben a felelősséget, illetve a részletek kidolgozását és végrehajtását az iskolák vezetésére bízó reformból a digitális oktatás pártján álló intézményvezető felmentése után botrány lett, és az elmúlt napokban több szimpátiatüntetést is tartottak az igazgató mellett. A legnagyobb ellenzéki párt, a Tisza vezetője, Magyar Péter, valamint a Momentum országgyűlési képviselője, Bedő Dávid pedig kezdeményezték, hogy a Parlamentből is tiltsák ki a mobiltelefonokat.

Mindazonáltal úgy tűnik, hogy a kezdeti káosz után az iskolák többségében sikerült valamilyen módon alkalmazkodniuk az új szabályokhoz.

Az UNESCO szerint is tiltani kéne

Bár a magyar kormány rendeletét nem fogadta kitörő lelkesedés, az iskolai mobilozás tiltása egyáltalán nem számít unortodox oktatáspolitikai lépésnek, hiszen összhangban van az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, azaz az UNESCO iskolai mobilhasználatra vonatkozó irányelveivel.

A diákok saját okoseszközeinek tantermi jelenlétéből fakadó veszélyektől – például a figyelemzavartól és az online zaklatástól – való félelem mostanra odáig jutott, hogy világszerte vannak olyan országok, amelyekben központilag korlátozzák az iskolai mobilhasználatot. Kínában 2021 óta csak írásos szülői engedéllyel vihetik magukkal a telefonjukat az iskolába a gyerekek, ahogy az ausztrál állami fenntartású iskolákban is korlátozzák a tanulók mobilhasználatát – mutatta be a kanadai közmédia friss globális összeállítása, amit abból az apropóból készítettek, hogy az észak-amerikai ország több tartományában is most hoztak törvényt az iskolai mobilhasználat szigorításáról.

Az Egyesült Államokban, ahol nincs a kérdésre vonatkozó szövetségi törvény, az iskolák háromnegyedében korlátozzák a tantermekben és a folyosókon történő telefonnyomkodást a CBS News múlt heti cikke szerint. De Angliában is kiadtak iskoláknak szóló irányelvet a mobilozás korlátozásáról.

A most kapcsoló uniós tagállamok

Ahogy az Európai Uniónak is számos olyan országa van – a tagállamok közel fele – ahol az állam szigorú kézzel igyekszik korlátozni az iskolai mobilozást. Például Írországban, Svédországban és Szlovákiában is az elmúlt egy évben döntöttek arról, hogy a törvény erejével fogják megakadályozni, hogy a tantermekben az óra helyett a telefonjaikra figyeljenek a nebulók. De Finnországban is – ahol jelenleg csak akkor vehetik el a rendbontó diákok telefonjait a tanárok, ha abba a gyerek is beleegyezik – most terveznek bevezetni egy eddiginél jóval szigorúbb szabályozást.

Hollandiában, Görögországban, Belgium Brüsszelt is magába foglaló régiójában, Vallóniában, valamint Spanyolország egyes tartományaiban pedig már be is vezették a hazai szabályozáshoz hasonló, a mobilokat a tantermekből kitiltó szigorításokat.

Az ugyanakkor nem teljesen egységes, hogy az érettségiig tiltják-e az iskolai mobilozást, vagy csak a fiatalabbak számára, ahogy az sem, hogy le kell-e adniuk a tanulóknak a telefonjaikat, vagy elég csak elrakniuk a táskájukba. Az viszont szinte egységesen igaz, hogy a legtöbb országban, ahol központilag szabályozzák ezt a kérdést, lehetőséget biztosítanak az intézményeknek arra, hogy eltérjenek a tiltást jelentő főszabálytól.

Az idei tanév kezdetével érvénybe lépő új görög szabályozás – amelyre azért volt szükség, mert a kétezres évek óta érvényben lévő, az iskolai mobilozást a középiskolában is megtiltó szabályokat nem tudták betartatni – azért is érdekes, mert nem írja elő a diákok telefonjának elvételét, csak azt, hogy egész nap a táskájukban kell lennie a készüléknek.

Ugyanakkor a szabályszegést felfüggesztéssel bünteti, és az online zaklatást megakadályozandó azt is lehetővé teszi, hogy a másokról engedély nélkül videót vagy fotót készítő diákokat kirúgják az iskolából.

És az iskolai mobiltiltás öregdiákjai

Nem csak Görögországban kezelik ilyen keményvonalasan a kérdést, hiszen Bulgáriában, Franciaországban, Olaszországban is régóta ki vannak tiltva a mobilok a tanórákról. A ChatGPT-t talán elsőként betiltó Olaszországban ráadásul annyira ellenzik az iskolaidőben történő mobilozást, hogy már 2007-ben egy miniszteri rendeletben tiltották be a tantermi renitenskedés ezen formáját.

Luxemburgban azt az egyszerű megoldást találták ki még 2004-ben, hogy magukkal vihetik a telefonjaikat az iskolába a tanulók, de reggel ki kell kapcsolniuk, és csak a tanítás végén kapcsolhatják vissza.

A Guardian cikke szerint a francia iskolákban 2018 óta úgy korlátozzák a 15 évnél fiatalabb diákok mobilhasználatát, hogy nem vehetik elő a telefonjaikat. Azonban ez a rendszer annyira nem hatékony, hogy az idén 200 iskolában teszt jelleggel bevezettek egy másik lehetőséget – ez a szabályozás hasonló a magyarországihoz –, vagyis a tanulóktól reggelente elveszik a készülékeiket. Ha beválik ez a módszer, akkor januártól az összes francia iskolában bevezethetik.

A kérdéssel szintén régóta foglalkozó Portugáliában 2012 óta csak akkor szabad az iskolákban mobiltelefonokat, más okoseszközöket vagy laptopokat használni, ha az a tanulást segíti, de most azzal kísérleteznek az oktatási intézmények, hogy kötelező mobilmentes napokat tartanak havonta több alkalommal is.

Az sem biztos, hogy a félelmek kellően megalapozottak

Az unió tagországainak másik felében ezzel szemben nincsenek olyan jogszabályok, amik központilag korlátoznák az iskolai mobilhasználatot. Csak olyanok, amik lehetővé teszik az oktatási intézmények számára, hogy egyénileg döntsenek a kérdésben. Ezzel a lehetőséggel pedig általában élni is szoktak az iskolák. Az UNESCO honlapja szerint Dániában például szinte az összes iskola házirendje tiltja a tanítás ideje alatti mobilhasználatot.

De akad olyan uniós tagország is, Litvánia, ahol tavaly tiltotta meg először egy iskola a diákjainak, hogy az óra alatt náluk legyen a telefonjuk.

Vagyis 2024-re eljutottunk odáig, hogy a kérdés központi szabályozását leszámítva konszenzus alakult ki legalább abban, hogy a mobiltelefonoknak és egyéb okoseszközöknek egyáltalán nem vagy csak korlátozottan van helyük az iskolában, miközben korábban még a digitalizációban látták a legtöbben az oktatás jövőjét.

Ugyanakkor azt is fontos hozzátenni, hogy a kanadai közmédiának nyilatkozó szakértők szerint a mobilokba a figyelemelterelés és az online zaklatás ördögét belelátó politikusok aggályai a megfelelő mennyiségű és minőségű kutatás hiánya miatt nem tekinthetők kellően megalapozottnak.

A politikusok szeretnek olyan egyszerű és szép szlogeneket mondani, mint hogy, »Tiltsuk be a telefonokat!«, vagy »Állítsuk meg a telefonokat!« – ez fülbemászó. (…) De nem tudjuk, hogy hasznos-e tiltás vagy káros. Nincs elég kutatásunk ahhoz, hogy bátran állíthassuk egyiket vagy másikat

– mondta a CBC-nek az ausztráliai Queensland University of Technology professzora, Marilyn Campbell, aki egy nemrégiben publikált tanulmányában összevetette a témában készített, a világ minden tájáról származó kutatások eredményeit.

A kora gyermekkori fejlődés és nevelés mellett az iskolai mobiltilalmakat is kutató szakértő szerint azért nem lehet a jelenleg rendelkezésre álló információk alapján egyértelműen állást foglalni az iskolai mobilozás tiltásának áldásos vagy káros hatásai mellett, mert nem készült elég randomizált, kontrollált vizsgálat a témában, és a bizonyítékok kis számú, ráadásul nagyon különböző felépítésű tanulmányon alapulnak.

Az eredmények árnyaltak és összetettek voltak. Kevés vagy semmilyen meggyőző bizonyítékot nem mutattak arról, hogy az iskolai mobiltelefon-tilalom javította volna a tanulmányi eredményeket, a mentális egészséget és a jólétet, vagy csökkentette volna az online bántalmazást

– írta a professzor a tanulmányában.

A kanadai MediaSmarts nevű, digitálismédia-tudatosságra nevelő szervezet kutatási igazgatója, Kara Brisson-Boivin szerint ráadásul a fiatalok sokkal tudatosabbak a kijelzők előtt töltött idejükkel kapcsolatban, mint ahogy azt az emberek gondolnák.

Amikor azonban a kütyükön való lógást függőségként állítják be – ami Brisson-Boivin szerint problematikus, mert megtanítja a gyerekeket szégyenkezni, sőt, elrejteni a médiahasználatot –, a tiltás természetes válasznak tűnhet. Ez pedig a kutató szerint teljesen összeegyeztethetetlen azzal, ahogyan az életünket éljük.

Őszintén szólva irreális és nagyon vegyes üzenetet küld az embereknek, mert egyrészt azt mondjuk, hogy betiltjuk az eszközöket, másrészt azt mondjuk, hogy online jelentkezzenek bármilyen állásra

– mondta, majd arról beszélt, hogy inkább arra kellene odafigyelnie a szülőknek, hogy egészséges digitálismédia-fogyasztási szokásokra neveljék a gyerekeiket ahelyett, hogy egyszerűen elzárják őket a hozzáféréstől, ami a tehetetlenség üzenetét küldi a legfiatalabb generációnak.

Szerintem ez nagyon problematikus, és akár vissza is üthet, amennyiben a fiatalok egyfajta zárt közösségimédia-használatba kezdenek, ahol ugyanezeket az online kihívásokat tapasztalják, de elszigetelten

– tette hozzá.