Élő Nagyvilág

ENSZ: észak-koreai gyártmányú rakéta csapódott be Ukrajnában

Oleksandr Gimanov / AFP
Oleksandr Gimanov / AFP

Amerikai taktikai rakétákat lőtt Ukrajna a Krím-félszigetre

Ukrajna amerikai gyártású taktikai rakétákkal (ATACMS) támadta a Krímet, hogy megpróbálja áttörni az elcsatolt félsziget oroszok által ellenőrzött légvédelmét. A rakétákból az orosz védelmi minisztérium közlése szerint hatot lelőttek.

A Reuters emlékeztetett rá, hogy egy amerikai illetékes szerint Washington titokban szállította a nagy hatótávolságú rakétákat Kijevnek egy 300 millió dolláros katonai segélycsomag részeként Ukrajnának, amit Joe Biden amerikai elnök március 12-én hagyott jóvá.

Az akár háromszáz kilométeres hatótávolságú ATACMS rakéták küldése hónapokig vita tárgyát képezte a Biden-kormányzaton belül. A közepes hatótávolságú ATACMS rakétákat végül tavaly szeptemberben szállították le.

Szergej Akszijonov, a Krím-félsziget kollaboráns vezetője szintén közölte, hogy ATACMS rakétákat lőttek le a félsziget felett.

Tíz pilóta nélküli ukrán légi járművet, hat, az Egyesült Államok által gyártott ATACMS taktikai rakétát és két, Franciaország által gyártott irányított „Hammer” repülőbombát lőtt le a légvédelem

– részletezte a minisztérium.

Leonyid Ivlev orosz parlamenti képviselő, a szovjet légierő nyugalmazott tagja, azt közölte, hogy Ukrajna 12 ATACMS rakétával csapott le a krími légibázisokra, és hozzátette, hogy a támadások szerinte erősödhetnek Vlagyimir Putyin jövő heti elnöki beiktatása előtt.

Az oroszbarát Rybar Telegram-csatorna szerint az elmúlt napokban harminc ilyen rakétát lőttek ki a Krímre.

Az ATACMS rakétákat először április 17-én, a kora reggeli órákban vetették be, egy krími orosz repülőtér ellen, amely mintegy 165 kilométerre van volt az ukrán frontvonaltól – mondta egy amerikai illetékes a Reutersnek Washingtonban.

A Pentagon kezdetben ellenezte a nagy hatótávolságú rakéták bevetését, mivel ez készlethiányt eredményezhet az amerikai hadseregnél. Az amerikaiak attól is tartottak, hogy Ukrajna mélyen Oroszországon belüli célpontok megtámadására használná fel őket, ami a háború eszkalálódásához vezethet, illetve az Oroszország és az Egyesült Államok közötti közvetlen konfrontációt idézhetne elő.

Ukrán határőrség: 30 hadköteles korú férfi vesztette életét illegális határátlépés közben

Az Oroszországgal vívott háború kezdete óta mintegy harminc olyan ukrán férfi vesztette életét, aki szökni próbált az ország területéről, hogy elkerülje a részvételt a harcokban – mondta el az ukrán határőrség szóvivője hétfőn este az Ukrinform hírügynökségnek.

Andrij Demcsenko közlése szerint többen úgy haltak meg, hogy hegyeken vagy hegyi folyókon próbáltak átkelni. A szóvivő elmondta, az illegális határátlépési kísérletek mindennapos esetek, többnyire a moldovai és a romániai határszakaszon próbálkoznak az ellenőrzőpontoktól távol eső részeken. Hamis dokumentumokkal pedig a lengyel határátkelőknél próbálnak a legtöbben átjutni.

Demcsenko beszámolt arról is, hogy a háború kezdete óta az ukrán határőrök mintegy 450 olyan bűnbandát lepleztek le, amelynek tagjai embereket próbáltak átcsempészni a határon.

Bizonyos kivételektől eltekintve az általános mozgósítás alapján Ukrajnában a 18 és 60 év közötti férfiak nem hagyhatják el az ország területét, hogy bármikor harctéri szolgálatra küldhessék őket.

Az ukrán határőrszolgálat hétfőn a közösségi médiában azt közölte, 24 férfi úgy halt meg, hogy a Tiszán próbált átkelni román területre. Április elején Andrij Demcsenko arról beszélt, hogy naponta átlagosan tíz embert tartóztatnak fel a hatóságok illegális határátlépési kísérlet közben.

Múlt héten Ukrajna felfüggesztette a konzuli szolgáltatásokat a külföldön élő, hadköteles korú férfi állampolgárai számára, arra hivatkozva, hogy nem várhatnak segítséget az államtól azok, akik maguk nem segítik az állam túlélését az Oroszországgal szembeni háborúban.

A BBC tavaly novemberi riportja szerint addig csaknem 20 ezer ukrán férfi szökhetett át Romániába, Moldovába, Lengyelországba, Magyarországra és Szlovákiába, hogy elkerülje a katonai szolgálatot.

Több mint kilencezren érkeztek Ukrajnából hétfőn Magyarországra

Az ukrán-magyar határszakaszon 4459-en léptek be Magyarországra hétfőn, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 4806-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) kedden az MTI-t.

A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – írták.

Az Odessza elleni orosz támadás legalább öt ember halálát okozta

Legalább öt ember meghalt, és hozzávetőleg 30-an megsérültek egy Odessza elleni orosz rakétacsapásban április 29-én – közölték helyi tisztviselők április 30-án.

Oleh Kiper, Odesa megye kormányzója szerint egy rakéta lakóépületeket és polgári infrastruktúrát talált el. A Kyiv Independent szerint azt mondta:

Sajnos két ember és egy kutya meghalt az orosz rakétatámadás következtében

– mondta, majd hozzátette: „További nyolc ember különböző súlyosságú sérüléseket szenvedett, köztük egy 12 éves fiú.”

A Telegramon április 29-én közzétett bejegyzésében az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat közölte, hogy a halottak száma négyre, a sebesültek száma pedig 32-re nőtt, akik közül kettő gyermek volt.

Egy hatvanas éveiben járó sérült később a kórházban halt meg, így a halálos áldozatok száma ötre emelkedett – jelentette a Kiper április 30-án.

ENSZ: észak-koreai gyártmányú rakéta csapódott be Harkivban januárban

Az ENSZ szankcióbizottságának április 29-én kiadott és a Reuters által közölt jelentése szerint a Harkiv ellen január 2-án végrehajtott rakétacsapás után talált törmelék egy észak-koreai Hwasong-11 sorozatú ballisztikus rakétából származott – írja a Kyiv Independent.

Ukrán és amerikai tisztségviselők is korábban azt mondták, hogy Oroszország észak-koreai gyártású rakétákat használt Ukrajna megtámadására. Shin Won-sik dél-koreai védelmi miniszter azt is elmondta, hogy Oroszország valószínűleg fejlettebb rakétákat vásárol Észak-Koreától, amelyeket az ukrajnai hadszíntéren is bevethetnének.

Az ENSZ jelentése szerint a felügyelők arra a következtetésre jutottak, hogy Oroszország Észak-Koreából beszerzett rakétákat használt a Harkiv elleni csapás során, amelyben legalább három ember meghalt, és több tucatnyian megsebesültek.

Azzal, hogy Oroszország észak-koreai rakétákat vásárol, megsérti az ENSZ-szankciókat.

Észak-Korea Oroszország vezető fegyverszállítójává formálódott, és a hírek szerint Moszkvát kiterjedt katonai csomagokkal látja el, beleértve ballisztikus rakétákat és több mint 3 millió tüzérségi lövedéket.

Olvasói sztorik