Szijjártó: Dolgozunk a kölcsönös bizalom helyreállításán Ukrajnával

Oroszországnak nem Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kell tárgyalnia az ukrajnai rendezésről, hanem azokkal, akik utasítják – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön egy moszkvai sajtótájékoztatón az MTI kérdésére válaszolva.

Lavrov azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy csütörtök délelőtt megbeszélést folytatott „a világtöbbség” országainak moszkvai nagyköveteivel az ukrajnai rendezésről. Az uniós országok misszióvezetőit, akik korábban lemondtak egy találkozót az orosz diplomáciai tárcavezetővel, az eszmecserére nem hívták meg.

A miniszter a sajtónak elmondta, hogy Oroszország kész a párbeszédre Ukrajnáról és biztonságának garantálásáról, de csakis az egyenlőség, Oroszország biztonsági érdekei és a harctéri helyzet által kialakított új realitások alapján. Lavrov azt mondta, hogy a globális Dél szinte valamennyi országa, amelyet a Nyugat az ukrajnai rendezésről szóló találkozókra szólít fel, azt az üzenetet akarja közvetíteni, hogy az Oroszország részvétele nélküli konzultációk értelmetlenek.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „békeformuláját” ultimátumnak nevezte, amely azt követeli, hogy Oroszország kapituláljon és vonuljon vissza az 1991-es határokig. Lavrov szerint a Nyugatnak, ha hajlandó eltávolodni ettől, ezt ki is kell jelentenie. Mint mondta, most nem Oroszország következik a lépésben, patthelyzet van, de ezt nem Moszkva alakította ki.

Az MTI kérdésére, hogy konkrétan kiben látja a tárgyalópartnert Ukrajna ügyében, Lavrov kijelentette: „Már akkor is, amikor ennek az embernek a legitimitását még mindenki elismerte, mindenki tudta, hogy nem vele kell tárgyalni. Ennek az értelmetlenségéről akkor győződhettünk meg, amikor 2022 áprilisában meghiúsultak az isztambuli tárgyalások.”

„Akkor elhittük azt a javaslatát, hogy közvetlen tárgyalásokra van szükség Oroszország és Ukrajna között. Létre is jött három forduló Fehéroroszországban, néhány további online forduló, aztán pedig az isztambuli személyes tárgyalások, amelyekre az ukránok első alkalommal hozták el a megállapodás fő téziseit, amelyekbe mi beleegyeztünk. Ezeket a fő téziseket parafálták is” – fejtette ki a miniszter. Lavrov szerint David Arahamija, az ukrán delegáció vezetője utóbb egy interjúban elismerte, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök „megtiltotta” nekik a megállapodás aláírását.

Azóta értjük, hogy nem Zelenszkijjel kell beszélnünk, hanem azzal, aki megtilt vagy megenged számára dolgokat. Amikor letisztul a helyzet, akkor beszélhetünk majd a tárgyalások formátumáról. Ezekre most senki sem áll készen Nyugaton. Vannak még félprovokatív felhívások, hogy Oroszországot rá kell venni a Zelenszkij formulája alapján való tárgyalásra, de úgy gondolom, hogy ezeket senki sem veszi komolyan, és azok helyében, akik adnak a hírnevükre, én felhagynék ennek a formulának az emlegetésével

fogalmazott Lavrov.

A legvilágosabbnak és legkoherensebbnek a Kína által tavaly javasolt 12 pontos rendezési tervet nevezte. „A legalapvetőbb dolog számunkra az, hogy a kínai dokumentum a történtek okainak elemzéséből indul ki, és abból, hogy ezeket a kiváltó okokat meg kell szüntetni” – mondta.

Kifogásolta, hogy az összes NATO-tagot rá akarják kényszeríteni a Kijevnek való kötelező segélynyújtásra. Ellentmondásosnak és logikátlannak nevezte az érvet, miszerint a NATO-tagság biztonságot nyújt Ukrajnának, valamint képtelenségnek és ostobaságnak azt az állítást, hogy Oroszország meg akarja támadni a szövetség országait.

Az orosz diplomácia vezetője „nyilvánvalónak” nevezte Kijev részességét a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ végrehajtott terrortámadásban, mint ahogy számos más, orosz területen elkövetett terrorcselekményben is. Azt mondta, hogy „Ukrajna terrorista állammá vált, amely 10 éve terrorizálja saját országa polgárait és a határain túl is”.

Közölte: az orosz külügyminisztérium hivatalosan felszólította az ukrán hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a terrorista tevékenység támogatásával, adják ki a felelősöket, térítsék meg a károkat és teljesítsék a vonatkozó ENSZ-egyezményekben foglalt kötelezettségeiket.

A NATO nem tervez csapatokat küldeni Ukrajna területére, erre vonatkozóan nem érkezett semmilyen kérés, de az ukránok felszerelést, lőszert, fegyvereket kérnek, amit mi biztosítunk, azonban ez nem tesz minket az orosz-ukrán konfliktus részesévé – szögezte le Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását lezáró sajtótájékoztatóján. A főtitkár hangsúlyozta: az ukrajnai harctéri helyzet továbbra is súlyos, Ukrajnának több légvédelemre, lőszerre és segélyre van szüksége.

Üdvözölte, hogy a szövetségesek további hozzájárulásokat tettek Ukrajna védelme érdekében – ami magában fogalja Németország 600 millió eurós tüzérségi támogatását, 10 ezer drónt az Egyesült Királyságtól, rakétát és hadijárműveket Franciaországtól, valamint Finnország szerdán bejelentett 188 millió eurós segélycsomagját –, de felhívta a figyelmet, hogy „még ennél is többet kell tenni”.

Támogatásunkat még szilárdabb és tartósabb alapokra kell helyeznünk. Szerdán a szövetségesek megállapodtak abban, hogy előrelépéseket tesznek a NATO-szerepvállalás keretrendszerének tervezésében, az Ukrajna számára szükséges biztonsági segítségnyújtás és kiképzés koordinálásával kapcsolatban. Ez a munka az elkövetkező hetekben folytatódik

jelentette ki. Hozzátette, hogy ki kell alakítani egy olyan struktúrát, amely lehetővé teszi a nagyobb átláthatóságot és kiszámíthatóságot Ukrajna támogatása terén, pénzügyi kötelezettségvállalással alátámasztva. Mint mondta, Oroszország még több csapatot mozgósít, „hajlandó embereket és anyagot áldozni a marginális nyereségért”, ezért van sürgős szükség Ukrajna azonnali támogatására.

Alapvetően két forgatókönyv lehetséges: az egyik, hogy a NATO-szövetségesek képesek több támogatást mozgósítani, így Ukrajna több területet tud visszaszerezni. A másik pedig az, hogy nem vagyunk képesek erre. Akkor újra fennáll a veszélye annak, hogy Oroszország még több területet foglal el, ami még veszélyesebb helyzetet eredményez. Az egyetlen módja annak, hogy Ukrajnában tartós békét érjünk el, az, hogy az ukránoknak erős fegyveres erőkkel kell rendelkezniük

hangoztatta. A főtitkár hangsúlyozta, hogy Ukrajnában főként a légvédelmet kell erősíteni, ezért a szövetségesek megvizsgálják, van-e mód arra, hogy további légvédelmi rendszereket ; különösen Patriot rendszereket – biztosítsanak.

Stoltenberg, miután csütörtökön tanácskozást folytatott a szövetség ázsiai-csendes-óceáni partnereivel, felhívta a figyelmet, hogy e térség biztonsága szorosan kapcsolódik a NATO-tagállamok biztonságához. Szerinte „ezt az ukrajnai háború nagyon világosan mutatja, mivel Kína támogatja az orosz hadigazdaságot, kettős rendeltetésű felszereléseket szállít, amelyeket az orosz ipar is használ, cserébe Moszkva jelzálogba adja a jövőjét Pekingnek”. Az ázsiai-csendes-óceáni régió vezetői is egyetértenek abban, hogy ami ma Ukrajnában történik, az holnap az ő térségükben is bekövetkezhet – tette hozzá.

(MTI)

Nagy valószínűséggel Oroszország felelős a GPS-navigációban fennakadásokat okozó zavarásért a balti térségben – közölte csütörtökön a német védelmi minisztérium a kalinyingrádi exklávéra utalva, mint a probléma lehetséges forrására.

A folyamatos fennakadások a globális navigációs műholdas rendszerben nagy valószínűséggel Oroszország felől erednek – beleértve a kalinyingrádi területet is –, és az elektromágneses tartomány zavarásán alapulnak

mondta a német minisztérium egyik szóvivője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva. Az illetékes nem tárta fel, hogy Berlin miként jutott erre a megállapításra, és a fennakadások jellegét sem tisztázta „katonai-biztonsági okokra” hivatkozva.

Ivar Värk, az észt légiirányítás vezetője a helyi közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a zavarások fokozódtak az utóbbi időben. „Naponta 10-20 bejelentést kapunk a pilótáktól, hogy egyes térségekben Észtország felett zavar van a GPS-rendszer működésében” – ismertette Värk. Az észt tisztségviselő szerint mindennek valószínű célja az ukrán támadó drónok megzavarása.

Az Észt Fogyasztóvédelmi és Technológiafelügyeleti Hatóság (TTJA) közölte, hogy a zavarást Oroszország leningrádi területéről sugározzák Észtország irányába, és e tevékenység az ukrajnai háború kitörésével csak fokozódott, és területileg is kiterjedt.

Márciusban egy kormányzati forrás arról számolt be, hogy feltehetőleg Oroszország zavarta a műholdas jelet azon a repülőgépen, amellyel Grant Shapps brit védelmi miniszter utazott az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávé közelében.

A GPS-jelek zavarása ugyan hatással bír a kereskedelmi légijáratokra, de az utasszállítóknak rendszerint más navigációs lehetőségeik is vannak.

(MTI)

Ismét összeült a magyar és az ukrán kormány által felállított közös oktatási munkacsoport, de továbbra sem közeledtek jelentősen az álláspontok, márpedig Magyarország továbbra is ragaszkodik az ukrajnai magyar kisebbség elvett jogainak teljes körű helyreállításához – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács ülését követő sajtóértekezletén tudatta, hogy továbbra is fennáll a kárpátaljai magyar nemzeti közösség jogaival kapcsolatos súlyos vitás kérdés Kijevvel.

Ragaszkodunk ahhoz, hogy Ukrajnának vissza kell adnia azon jogokat a magyar nemzeti közösségnek, amelyekkel kilenc esztendővel ezelőtt már rendelkeztek, amely jogok a garanciáját jelentik annak, hogy a magyar nemzeti közösség meg tudja őrizni identitását az anyanyelvhasználaton keresztül az oktatási rendszerben, a kultúrában, a közigazgatásban vagy éppen a médiában

sorolta.

„Ennél kevesebbel nem fogjuk tudni beérni, ezt tudják az ukrán partnerek is, még akkor is, ha néha úgy csinálnak, mintha nem tudnák” – jelentette ki. „Ez következetes álláspont Magyarország kormánya részéről. Az elmúlt kilenc évben folyamatosan ezt képviseltük, ebben semmi új, semmi meglepő nincsen” – tette hozzá.

Majd arról számolt be, hogy a nap folyamán újra összeült a magyar és az ukrán kormány által felállított közös oktatási munkacsoport, de egyelőre nem közeledtek jelentősen az álláspontok. Jó hírnek nevezte ugyanakkor, hogy jövő héten újra összeül a testület, amelynek vezetői személyesen külön is egyeztetni fognak, és remélhetőleg ennek nyomán közelebb kerül a jogfosztás visszafordítása.

Egyelőre messze vagyunk még ettől, de én azt gondolom, hogy önmagában az egyeztetések megléte, az egyeztetések ténye is jó hírként kell, hogy értelmeződjön

vélekedett. Illetve elmondta, hogy világossá tette a szövetségesek számára, hogy amikor a NATO értékelni fogja az ukrán éves nemzeti program előrehaladását, akkor a magyar kormány hangsúlyosan figyelembe fogja venni ezen szempontokat is.

Mi nem tudunk eltekinteni Ukrajna teljesítményének értékelésekor attól, hogy a kárpátaljai magyar nemzeti közösség még mindig nem kapta vissza a korábban elvett jogokat. Ezzel a szövetségeseknek is tisztában kell lenniük, tehát Magyarország minden nemzetközi fórumon, így a NATO fórumain is ragaszkodik ahhoz, hogy a kárpátaljai közösség visszakapja a korábbi jogait

szögezte le.

Szijjártó Péter ezután kitért arra is, hogy a gazdák demonstrációi és az útblokádok miatt sok esetben mára gyakorlatilag lehetetlenné vált a kereskedelmi forgalom a több mint 500 kilométer hosszú ukrán-lengyel határon, ezért minden eddiginél nagyobb nyomás hárul a mindössze 136 kilométeres magyar-ukrán határszakaszra.

Ez méltatlan állapotokat is előidéz, hiszen az Ukrajnát elhagyni szándékozó kamionok sok esetben 14-16 napot kell várakozzanak, ami a magyar gazdaság szempontjából is komoly kihívást és nehézséget jelent, hiszen számos magyar vállalat, sok iparág komoly ukrán-magyar kereskedelmi kitettséggel rendelkezik

mutatott rá.

Majd aláhúzta, hogy ezért fontos érdek az embertelen várakozási idők csökkentése. „Határozottan szeretném leszögezni, hogy nem mezőgazdasági termények szállításáról van szó, hiszen Magyarország továbbra is életben tartja a gabonabehozatali tilalmat Ukrajnából, és ezt fenn is fogjuk tartani, mert számunkra nagyon fontos prioritás a magyar gazdák érdekeinek a megvédése” – mondta.

A miniszter bejelentette, hogy ezért hétfőn a kijevi magyar nagykövet alá fogja írni a megállapodást, amelynek értelmében Nagyhódos és Nagypalád között új határátkelőhely fog nyílni, ahogyan azt a kárpátaljai magyarok már régóta kérik.

Emellett pedig lehetővé tesszük a beregsurányi határátkelőnél az üres kamionok határátlépését, ami jelentős mértékben csökkenteni fogja a terhelést a záhonyi átkelőhelynél, és csökkenteni fogja a magyarországi vállalatok problémáit, akik az Ukrajnából történő beszállításokra is hagyatkoznak

emelte ki.

Végül arról is tájékoztatott, hogy egyre nő a korábban 120 millió eurós költséggel fejlesztett fényeslitkei átrakodóállomás forgalma is. Itt évente egymillió konténernek megfelelő forgalmat lehet lebonyolítani, ami Ukrajna nyugati határán a legnagyobb átrakodási pont.

(MTI)

A NATO-n belül jelenleg háborús pszichózis uralkodik, ami komoly eszkalációs kockázatot jelent, ezért minél előbbi stratégiaváltásra lenne szükség az észak-atlanti szövetség részéről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben.

A tárcavezető a NATO-Ukrajna Tanács ülését követő sajtóértekezletén arról számolt be, hogy minden, ami elhangzott a tanácskozáson, azt erősítette meg, hogy minél előbb békére van szükség, ugyanis jól látszik a csatatéri helyzet alapján, hogy gyors diplomáciai rendezés híján drámai mértékben nőni fog a halottak száma és a pusztítás mértéke.

Egyértelműen egyre aktívabbak a harctéri cselekmények, ezek következményei egyre súlyosabbak, és így az emberéletek megmentése és a pusztítás megelőzése érdekében most minden erőfeszítést a béke megteremtésére kellene koncentrálni

figyelmeztetett. Majd rossz hírnek nevezte, hogy ez jelenleg erősen kisebbségben lévő álláspont a NATO-n belül, egyik kollégája például úgy fogalmazott, hogy „a cél nem a béke megtalálása, hanem a háború megnyerése”.

Ma nagyjából ez a fajta háborús pszichózis jellemzi a NATO-tagállamokat. A mai napon a felszólalások döntő többsége arról szólt, hogy hogyan lehetne a fegyverszállításokat növelni Ukrajnának

mondta. Ennek kapcsán pedig rámutatott, hogy a fegyverszállítások összeállítása egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, részben azért, mert a szövetségesek jelentős része csaknem teljes egészében átadta mostanra a raktáraiban rendelkezésre álló hadieszközöket.

Szijjártó Péter ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy Magyarország látja el jelenleg Szlovákiában a légtérrendészeti feladatokat Csehországgal együtt, mert Pozsony minden repülőgépét átadta Kijevnek, az újak pedig még nem érkeztek meg. Felidézte, hogy az ülésen elhangzott az is, hogy ki kell üríteni a raktárakat, azaz minden létező eszközt át kell adni Ukrajnának, és ennek kétségbeesettségéből is világosan látszik az, hogy a fegyverszállítások egyre nagyobb nehézségekbe ütköznek. „És nemcsak a fizikai okok miatt, hogy egyszerűen már nincsen ennyi fegyver, hanem azért is, mert a fegyverszállítások eddig sikerteleneknek bizonyultak a célkitűzésekhez képest” – vélekedett.

Ugyanis mindeddig azt hallhattuk a fegyvereket szállító országoktól, hogy majd a fegyverszállítmányok hozzásegítik Ukrajnát ahhoz, hogy a csatatéri fejlemények pozitívan alakuljanak. De ez egyáltalán nem történik. A fejlemények teljesen ellentétesek a nyugati várakozásokkal, ellentétesek a fegyvereket szállító országok előrejelzéseivel

tette hozzá. Illetve megismételte, hogy Magyarország ellenzi a NATO koordinációs szerepének megnövelését az ukrajnai fegyverszállításokban és az ukrán katonák kiképzésében, így nem is fog részt venni sem ennek tervezésében, sem magukban a műveletekben, sem ezek finanszírozásában.

A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a NATO-ban ma meglévő „háborús pszichózis” óriási eszkalációs kockázatot is jelent, és minél tovább tart a háború, annál nagyobb lesz a pusztítás, és annál nagyobb lesz a veszélye a fegyveres konfliktus továbbterjedésének is.

Szóval az eszkaláció megelőzéséhez és az emberéletek megmentéséhez is stratégiaváltásra van szükség a NATO-ban. Az erre vonatkozó szándék egyelőre még nem látszik

jelentette ki. Majd kifejtette, hogy hazánk ráadásul Ukrajna szomszédjaként immár több mint két éve közvetlenül szembesül a háború drámai hatásaival, a szenvedéssel, a kormány ezért az ország történetének valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre.

(MTI)

Az orosz támadások szám az ukrajnai fronton 2024 márciusában 2120 volt, vagyis kilenc százalékkal volt alacsonyabb, mint 2024 februárjában – írja a brit védelmi minisztérium. Az Avgyijivka környéki bejelentett támadások száma februárban, amikor a város elesett, az összes támadás harmadát tette ki, márciusban viszont a negyedére csökkent.

A Donyeck délnyugati részén bejelentett orosz támadások száma februártól márciusig 721-ről 806-ra emelkedett, amely az összes frontvonalon átívelő támadás 38 százalékát teszi ki. Ennek ellenére Oroszország nem ért el jelentős előrelépéseket a területen, és továbbra is verseng az olyan kis településekért, mint Novomihajlivka, Heorhijivka és Urozsajne.

Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 04 April 2024.

Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/VLI1JhTxbL #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/JdMb6I3RJX

— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) April 4, 2024

Ukrajnának Patriot légvédelmi rendszerekre van szüksége Oroszország szisztematikus támadásainak elhárítására, jelentette ki Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a tagországok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozása keretében tartott NATO-Ukrajna Tanács ülését megelőzően.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös köszöntőjében Kuleba hangsúlyozta: légvédelmi rendszerekere azért van szükség, hogy Kijev hatékonyan tudjon ellenállni Oroszország azon törekvésének, hogy Ukrajnát letörölje a térképről.

Az ukrán gazdaságnak, az ukrán emberek életének és a városoknak a biztonsága a légvédelmi rendszerek rendelkezésre állásától függ

– fogalmazott. Ukrajna azért kér Patriot rendszereket, mert ez az egyetlen légvédelmi rendszer, amely képes semlegesíteni az orosz ballisztikus rakétákat, emelte ki. Leszállításuk és rendszerbe állításuk csak a szövetségeseken múlik – tette hozzá az ukrán külügyminiszter.

(MTI)

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára megismételte, hogy az Ukrajnának nyújtott támogatás nem jótékonyság, hanem a szövetség biztonságába való befektetés. A NATO külügyminiszterei csütörtökön találkoznak Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel.

Kuleba mellett felszólalva Stoltenberg elmondta, hogy a felek megvitatják majd, hogyan erősíthetnék az együttműködést, és miként tudják Ukrajnát a NATO-tagság felé mozdítani.

A miniszterek ismét megvitatják azt is, hogyan lehet fokozni és fenntartani az Ukrajnának nyújtott támogatást, mondta Stoltenberg, aki kiemelte, hogy szeretnének kiszámíthatóbb támogatási keretet teremteni.

(Guardian)

A francia fél sürgős kérésére telefonos megbeszélést folytatott szerda este Szergej Sojgu orosz és Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter a krasznogorszki terrortámadásról és Ukrajnáról, közölte a védelmi minisztérium.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint a francia miniszter részvétét fejezte ki a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központban elkövetett terrortámadás miatt, ugyanakkor kitartóan próbálta meggyőzni orosz kollégáját arról, hogy Kijev és a nyugati országok nem vettek részt a támadásban, minden felelősséget az Iszlám Állam terrorszervezetre hárítva.

Sojgu kijelentette, hogy az ügyet mindenképp ki fogják vizsgálni, és minden felelős el fogja nyerni méltó büntetését.

A kijevi rezsim semmit sem tesz nyugati kurátorainak jóváhagyása nélkül. Bízunk benne, hogy ebben az esetben nem a francia különleges szolgálatok állnak a háttérben

– mondta az orosz tárcavezető. A felek kitértek a francia katonák esetleges Ukrajnába vezénylésének témájára is. Az orosz miniszter figyelmeztette kollégáját azokra a problémákra, amelyekkel Párizsnak szembe kell majd néznie, ha ezek a tervek megvalósulnak.

Sojgu és Lécornu mindemellett kijelentette, hogy kész a párbeszédre az ukrajnai helyzetről. Az orosz védelmi minisztérium szerint ezek kezdete a 2022-ben Isztambulban kidolgozott békekezdeményezésen alapulhat. A tárca hangot adott álláspontjának, miszerint az Ukrajnáról megrendezett genfi csúcstalálkozó Oroszország részvétele nélkül értelmetlen volt.

(MTI)

Az elmúlt hetekben újabb lépéseket tettünk annak érdekében, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolatában újra beszélhessünk a kölcsönös bizalomról – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán szerdán Brüsszelből.

Szijjártó Péter a NATO-tagállamok külügyminisztereinek ülésén vett részt a belga fővárosban, és délután kétoldalú tárgyalást folytatott ukrán és kanadai kollégájával is. Szijjártó Péter a Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel tartott találkozóját követő bejegyzésében rámutatott: történtek is előrelépések a magyar-ukrán kapcsolatokban, ilyen például a határforgalmi megállapodás módosítása, amely hozzá fog járulni ahhoz, hogy megszüntessék a méltatlan helyzeteket a két ország határán.

Reményekkel tekintünk a magyar-ukrán oktatási munkacsoport holnapi ülése elé, hiszen a legfontosabb feladat most az, hogy helyreállítsuk a kárpátaljai magyar közösség oktatáshoz és anyanyelvhasználathoz fűződő jogait

– fogalmazott Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: az ukrán-magyar határon kormányzati támogatással végrehajtott infrastruktúrafejlesztés nyomán Fényeslitkénél évente 1 millió konténer, illetve 3 millió tonna búza és étolaj átrakodására nyílik lehetőség, ami nagy segítséget nyújthat Ukrajna európai irányú kereskedelmének fenntartásában.

(MTI)