NATO-főtitkár: Ukrajna NATO-tag lesz, a kérdés csak az, hogy mikor

Beni Ganz, aki a centrista Nemzeti Tábor nevű pártjával csatlakozott az izraeli kormányhoz az október 7-i mészárlás, s az iszlamista Hamász terrorszervezet elleni háború kitörése után, szerdán parlamenti választások kiírását kérte szeptemberre arra hivatkozva, hogy “meg kell tartani az egységet” Izraelben és “meg kell újítani a kormányba vetett bizalmat”.

Ganz első alkalommal tett közzé ilyen felhívást azóta, hogy a háborús vészhelyzetre hivatkozva csatlakozott Benjámin Netanjahu kormányához.

Meg kell egyeznünk a szeptemberi választási időpontról, amely mintegy egy évvel követi a háború kitörését. … Egy ilyen időpont kitűzése megengedi számunkra a katonai erőfeszítések folytatását, és közben jelzi Izrael polgárai felé, hogy hamarosan megújíthatják a belénk helyezett bizalmukat

– mondta Ganz televízióknak adott nyilatkozatában.

Ganz közölte, hogy az elmúlt hetekben tárgyalt erről Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel, és ezt folytatni kívánja a továbbiakban is. Netanjahu többször is tiltakozott a választások esetleges előrehozása ellen, mert szerinte ez megakadályozná Izraelt a Hamász legyőzésében, megbénítaná a tárgyalásokat a túszokról, és növelné a társadalom megosztottságát.

Ganz szerint az előrehozott választások erősítenék Izrael nemzetközi legitimitását, mert a választások után a szélsőjobboldali pártok várhatóan kiszorulnának a következő kormányból.

Izraelben az utóbbi napokban jelentős és heves tömegtüntetések zajlottak, amelyeken az október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok szabadon bocsátását biztosító tűzszüneti egyezményt, valamint előrehozott választásokat követeltek a tiltakozók, köztük számos túsz családtagjai, akik szerint az egyezmény fő akadálya a jelenlegi kormány és annak vezetője. A kormány mandátuma elvileg 2026 őszén járna le. (MTI)

Oroszország további 300 ezer katona mozgósítására készül június 1-jén, jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán Kijevben Alexander Stubb finn államfővel közös sajtótájékoztatóján.

Arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy idén hány tartalékost mozgósítanak az ukrán hadseregbe, Zelenszkij megjegyezte: „nincs szükségünk félmillióra”. Hozzátette, hogy konkrét számot nem tud mondani.

A két államfő kétoldalú biztonsági együttműködésről szóló megállapodást írt alá. A megállapodás tíz évre szól, és megerősíti Ukrajna támogatását és védelmét a NATO- és EU-tagság felé vezető úton. Ez a nyolcadik kétoldalú biztonsági megállapodás, amelyet Kijev az Ukrajnát a háborúban támogató 32 ország csoportjának tagjaival kötött.

Finnország ezzel a dokumentummal hivatalossá tette, hogy kész továbbra is támogatni Ukrajnát az orosz agresszió elleni küzdelemben; vállalta, hogy hosszú távú katonai és pénzügyi segítséget nyújt, valamint elmélyíti a politikai, pénzügyi és humanitárius együttműködést országunkkal. Finnország segít Ukrajnának az energiaszektor újjáépítésében, felméri a környezeti károkat, segít megerősíteni a határok és a létfontosságú infrastruktúra védelmét, valamint orvosi kezelésben részesít ukrán katonákat. Ezen túlmenően a dokumentum kitér az Oroszország elleni szankciókra, a kártérítésre és az agresszor felelősségre vonására

– áll az ukrán elnök honlapján nyilvánosságra hozott közleményben.

A biztonsági megállapodás aláírásán túl a finn elnök szerdán újabb – sorrendben már a 23-ik – segélycsomagot jelentett be Ukrajna javára, a 188 millió eurós támogatás – mint közölte – főleg katonai célú. Stubb emlékeztetett, hogy a háború kezdete óta Finnország több mint kétmilliárd dollár katonai és 700 millió euró humanitárius segélyt nyújtott Ukrajnának.

Az ukrán elnök a Telegramon közölte, hogy Ukrajnának további légvédelmi rendszerekre van szüksége, mivel Oroszország változatlanul napi szinten mér halálos csapásokat békés településekre. Szavai szerint csak márciusban a megszállók több mint négyezer irányított bombával, rakétával és Sahid drónnal támadták Ukrajnát.

Csak idén márciusban az orosz terroristák több mint négyszáz különböző típusú rakétát, több mint hatszáz Sahidot és több mint háromezer irányított bombát használtak fel. Ukrajna különböző városai és falvai szenvednek ettől a terrortól, Oroszország főként a frontvonal és a határ menti területeket támadja brutálisan

– fejtette ki. Kiemelte, hogy Harkiv különösen sokat szenved, a háború első napja óta rakéta- és dróncsapásoknak van kitéve. (MTI)

A NATO-nak kiszámítható és hosszú távú katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között

– jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően.

Jens Stoltenberg a tanácskozásra érkezve újságíróknak nyilatkozva közölte: a NATO ezzel azt üzeni Moszkvának, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút.

Moszkvának meg kell értenie, hogy nem tudja elérni céljait a csatatéren – fogalmazott NATO-főtitkár és hangsúlyozta: meg kell változtatni a támogatás dinamikáját, és megbízható, kiszámítható segítséget kell nyújtani Ukrajnának, de kevésbé az önkéntes hozzájárulásokra, mint inkább NATO-kötelezettségvállalásokra támaszkodva. Ezért a tagországok külügyminiszterei megvitatják, hogy a szövetség saját keretei között mi módon vállalhatna nagyobb felelősséget a katonai felszerelések küldésének és az ukrán katonák továbbképzésének koordinálásában.

Kérdésre válaszolva elmondta: a NATO az úgynevezett Ramstein formátumban kezdeményezett fegyverszállítások koordinálását végezhetné, ami – szavai szerint – segíthet fenntartani Ukrajna fegyverellátásának zavartalanságát. Hozzátette: ehhez a döntéshez minden tagország egyetértésére van szükség, amelyet – mint kiemelte – reménye szerint júliusban, a washingtoni NATO-csúcstalálkozón adnának meg a tagállami vezetők.

Stoltenberg elmondta: a tagországok Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter részvételével a tanácskozás második, csütörtöki napján, vagyis a NATO-Ukrajna Tanács ülésén átalakítják a szövetség átfogó segítségnyújtási csomagját egy többéves segítségnyújtási programmá. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: újabb és több pénzre van szükség Ukrajna támogatására. A többéves segítségnyújtási program segíteni fog Ukrajnának közelebb kerülnie a NATO-hoz a szükséges szabványok bevezetése által a beszerzéstől a logisztikáig. Információk szerint a többéves segítségnyújtási program egyebek mellett egy százmilliárd dolláros, öt évre szóló alapot hozna létre Ukrajna támogatására.

A NATO-főtitkár kijelentette: Ukrajna a NATO tagja lesz, „a kérdés nem a hogyan, hanem a mikor”.

Stoltenberg végezetül kijelentette: „az ukrajnai háború jól érzékelteti”, hogy a biztonság nem regionális, hanem globális kérdés, ugyanis „Oroszország számára az ázsiai barátaitól kapott támogatás” létfontosságú agressziója folytatásához. Ezért – mint kiemelte – a hasonló gondolkodású nemzeteknek szerte a világon össze kell fogniuk, hogy együtt megvédhessék az erőszakmentes, szabályokon alapuló globális rendet. Gyakorlati együttműködésük a kibernetikai és a hibrid fenyegetések elleni védelem és a technológia területén hozzájárul az európai és a globális biztonsághoz – tette hozzá a NATO főtitkára. (MTI)

Ez év első felében lebombázná és működésképtelenné tennék az ukránok a Krímet az orosz szárazfölddel összekötő 18 kilométeres kercsi hidat – erről beszélt a Guardiannak egy forrása az ukrán katonai hírszerzésből. Az előző öt hónapban az orosz fekete-tengeri flottára mértek súlyos csapásokat az ukránok, többek között hét orosz partraszállító hajót is elsüllyesztettek.

A kercsi hidat eddig kétszer támadták az ukránok: 2022 októberében egy teherautót robbantottak fel a híd közepén, az egyik útpálya a tengerbe szakadt, egy vasúti olajszállító vagon kigyulladt, így hónapokig csak korlátozott kapacitással működött a híd. Tavaly júliusban pedig tengeri drónokkal okoztak károkat az híd pillérjeiben.

The illegal bridge in Crimea will be disabled in the first half of 2024 – HUR source tells The Guardian. pic.twitter.com/UWNDxczZDu

— WarTranslated (Dmitri) (@wartranslated) April 3, 2024

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a törvényjavaslatot, amely csökkenti a katonai szolgálatra mozgósítható polgárok életkorát. A parlament által majdnem egy éve elfogadott jogszabály 27-ről 25 évre csökkenti a behívhatóság korhatárát. Zelenszkij tavaly azt nyilatkozta, hogy csak akkor írja alá a korhatár leszállítását, ha erre nyomós oka lesz, írja a Guardian.

Az új szabályok értelmében a rokkantsági mentességben részesülőknek is új vizsgálaton kell átesniük. Egy harmadik, Zelenszkij általa aláírt törvényjavaslat egy olyan online adatbázis létrehozásról rendelkezik, amely a katonai szolgálatra kötelezhető személyek nevét listázza.

Mindhárom, most szignózott törvényjavaslat segíthet a hadseregnek további katonákat besorozni.

Jelentősen megnőtt az orosz hadsereghez aláíró önkéntesek száma a másfél héttel ezelőtti moszkvai terrortámadás óta – jelentette az orosz védelmi minisztérium szerdán a Reuters szerint. A tárca közlése szerint több mint százezren kötöttek szerződést az év eleje óta a hadsereggel, csak az elmúlt tíz napban 16 ezren léptek be a seregbe.

A legtöbb új önkéntes a felvételi interjúk során arról számolt be az elmúlt héten, hogy a moszkvai terrortámadás megbosszulása motiválta őket legjobban, amelyben legalább 144-en vesztették életüket. Bár a terrortámadás elkövetői tádzsikok voltak, a merényletet pedig az Iszlám Állam vállalta magára, az orosz vezetés Ukrajnára próbálja kenni felelősséget, amit Kijev tagadott, az Egyesült Államok nonszensznek nevezett.

Az önkéntesek folyamatos toborzásával Moszkva egyelőre el tudja kerülni a népszerűtlen mozgósítást, amelyre 2022 szeptemberében már rákényszerült, amikor 300 ezer embert hívtak be a seregbe és ezért rengeteg férfi menekült el Oroszországból.

Over 100,000 Russians signed contracts to join armed forces this year, ministry says https://t.co/67IpK1zxIj pic.twitter.com/GS07GLQg2N

— Reuters (@Reuters) April 3, 2024