Élő Nagyvilág

Szijjártó Péter: Magyarországon is érezhető problémákat okoznak a Vörös-tenger elleni támadások

AFP
AFP
Élő hírfolyam.

A tegnap főbb hírei az izraeli háborúból:

  • Közel a megállapodás a tűzszünetről
  • Izrael Damaszkuszban támadta a Hezbollah-t
  • Iraki fegyveres csoport: Folytatódnak az amerikai erők elleni támadások
  • Az amerikai felnőttek fele szerint Izrael túl messzire ment a gázai háborúban
  • Rafah felé nyomul az izraeli hadsereg.

18 ember halt meg egy izraeli légicsapásban

Izraeli légicsapásokban meghalt 18 ember a Gázai övezeti Rafahban és Dir al-Balahban – közölték a gázai egészségügyi hatóságok szombaton.

Rafah város a Gázai övezet déli részén fekszik az egyiptomi határnál. A térség lakosságának jelentős része odamenekült az izraeli hadsereg hadműveletei elől. Gázai tisztségviselők közlése szerint egy rafahi lakóházat ért találat következtében 14 ember meghalt, köztük nők és gyerekek.

Dir al-Balahban, ahol szintén nagyon sok belső menekült zsúfolódott össze, négy ember vesztette életét egy légicsapásban.
A gázai hatóságok azt is közölték, hogy 27 ezer fölé emelkedett az izraeli csapások halálos áldozatainak száma október óta az övezetben. Csak az utóbbi 24 órában 107 ember halt meg, és félő, hogy több ezren a lebombázott épületek romjai alá szorultak – tették hozzá.

Az utóbbi napokban több tízezren menekültek Rafahba, miután az izraeli hadsereg múlt héten nagy erővel kezdte támadni Hán-Júniszt. Joáv Galant izraeli védelmi miniszter csütörtökön azt mondta, Rafah felé folytatják az előrenyomulást.

Egy magas rangú Hamász-tisztségviselő és több helyi lakos arról számolt be szombaton, hogy a palesztin szervezet – azokon a területeken, ahonnan az izraeli erők már kivonultak – újra elkezdett rendőri erőket telepíteni, és ismét elkezdett fizetést adni egyes civil tisztségviselőknek.

(MTI)

Szijjártó: Magyarországon is érezhető problémákat okoznak a Vörös-tenger elleni támadások

A jemeni síita húszi lázadók terrorszervezetté nyilvánítását kezdeményezte az Európai Uniónál Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton Brüsszelben, valamint arra is javaslatot tett, hogy a közösség nyújtson támogatást a jemeni parti őrségnek a tengeri hajózás biztonságának garantálásához, írja az MTI.

A tárcavezető az EU informális külügyi tanácsülését követő sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy a kontinens és a világ is megszenvedi a Jemen jelentős területeit ellenőrző felkelők támadásait a Vörös-tengeren, amelyek veszélyeztetik a világkereskedelem szabadságát, biztonságát és kiszámíthatóságát.

És ez mostanra már egyre több magyarországi, Magyarországon működő vállalat számára is érezhető problémákat okoz, részben a szállítási idők megnövekedésével, kiszámíthatatlanságával, részben pedig a szállítási költségek növekedésével kapcsolatban

– mutatott rá a tárca közlése szerint.

„A kelet-nyugati és a nyugat-keleti irányú szállítások az európai gazdaság számára kritikus fontosságúak. Az, hogy Afrikát meg kell kerülni a szállítmányok egy jelentős részének, plusz heteket jelent szállítási időben, és sok-sok tíz- és százezer dollárnyi plusz költséget, s nekünk nincsen szükségünk ma egy újabb olyan globális jelenségre, amely aztán az inflációs folyamatokat megint elkezdi megpörgetni” – emelte ki.

Az egész nemzetközi közösségnek az érdeke, hogy éles, határozott fellépéssel szabaduljunk meg attól a fenyegetéstől, amely a világkereskedelem szabadságát hozza veszélybe

– szögezte le.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint ezért javaslatot tett arra, hogy a külügyi tanács a következő ülésén tegyen lépéseket a húszik terrorszervezetté nyilvánítása érdekében, valamint kezdeményezte a jemeni kollégájával folytatott megbeszélése nyomán, hogy az Európai Békekeret rendelkezésre álló forrásaiból a közösség nyújtson támogatást a közel-keleti állam parti őrségének a hajózás biztonságának erősítése céljából.

Aláhúzta: ezen EU-s pénzügyi alapban jelenleg 2,5 milliárd eurónyi forrás van szabadon.

Végül pedig arra is kitért, hogy a Szuezi-csatorna tranzitdíjaiból Egyiptomnak évente mintegy 9 milliárd eurónyi bevétele van, és ezek az összegek már most 40 százalékkal csökkentek.

Gondoljunk csak bele, hogyha Egyiptom pénzügyi helyzete újabb kihívásokkal nézne szembe, akkor az az európai biztonságra milyen fenyegetést jelentene, tudva azt, hogy Egyiptom rendkívül fegyelmezett, felelősségteljes politikája a migrációs nyomás csökkentéséhez nagymértékben hozzájárul

– mondta.

Húszi drónokat szedtek le az amerikaiak a Vörös-tengeren

Hét pilóta nélküli robotrepülőgépet lőtt le az amerikai haderő a Vörös-tenger felett pénteken. Sérülésekről nem írtak, a drónokat a Dwight D Eisenhower anyahajó lőtte le. Mivel az Adeni öböl felett lőtték le a drónokat, valószínű, hogy a jemeni húszik lőtték ki őket.

Irak és Szíria is tiltakozott az amerikai légitámadások miatt.

Éles tiltakozást váltott ki az iraki és a szíriai kormányzat részértől a két ország területe elleni pénteki amerikai légicsapás, ami washingtoni állítás szerint az iráni Forradalmi Gárda és az általa támogatott fegyveres csoportok létesítményei ellen irányultak. Az ügyben megszólalt a Hamász és Irán is.

A hét létesítmény közül három Irakban, négy pedig Szíriában található. John Kirby, a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője azt mondta újságíróknak: a célpontokat úgy választották ki, hogy megsemmisítésük gyengítse, illetve aláássa az iráni Forradalmi Gárda elitalakulat és az általa finanszírozott és támogatott síita csoportok műveleti képességét, de egyúttal a támadások ne szedjenek civil áldozatokat. Az amerikai illetékes azt is mondta, hogy az Egyesült Államok előzetesen értesítette az iraki kormányt a légicsapások tervéről.

Az iraki kormányszóvivő hamisnak nevezte Washingtonnak azt az állítását, hogy egyeztetettek volna az országgal. „Az amerikaiak célja ezzel az állítással a nemzetközi közösség félrevezetése volt, az amerikai fél szándékosan meghamisította a tényeket” – mondta a szóvivő. „Kirívó agressziónak” nevezte a támadást, amelyben “16-an, köztük civilek vesztették életüket és 25-en megsebesültek”. Bagdadban bejelentették, hogy bekérették az amerikai ügyvivőt a külügyminisztériumba, és tiltakozó levelet adnak át neki.

Az iraki kormányszóvivő egyúttal megvádolta a nemzetközi koalíciót azzal, „hogy eltért a mandátumától, valamint, hogy fenyegetést jelent Irak biztonságára és stabilitására nézve”. Szerinte a nemzetközi koalíció jelenléte miatt sodródik bele az ország regionális és nemzetközi konfliktusokba. Leszögezte: „Az iraki kormány mindent megtesz az ország területének megvédése érdekében.”

A szíriai külügyminisztérium ugyancsak éles nyilatkozatot tett közzé, amelyben támadásként értékeli a területére mért amerikai csapásokat, és kategorikusan elutasít minden ürügyet, amellyel ezeket próbálnák indokolni. A közlemény szerint „az Egyesült Államok a globális instabilitás fő forrása, fegyveres erői pedig fenyegetik a nemzetközi békét és biztonságot, akcióik arra szolgálnak, hogy rendkívül veszélyes konfliktusok alakuljanak ki a Közel-Keleten.”

A dokumentum szerint „Szíria elítéli az Egyesült Államoknak ezt a kirívó jogsértését, és határozottan visszautasít minden ürügyet és hazugságot, amelyet az amerikai kormány felhozott a támadás igazolására”.

A SANA szíriai állami hírügynökség pontosítás nélkül arról számolt be, hogy az amerikai támadások „katonák és civilek halálát okozták, és jelentős károk keletkeztek köz- és magántulajdonban”. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű aktivistahálózat értesülése szerint 23 Irán-barát fegyveres halt meg a légicsapásokban.

Megszólalt az ügyben a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet is. Határozottan elítélte az Irak és Szíria elleni amerikai légicsapásokat, veszélyes eszkalációnak és ezen országok szuverenitásának megsértésének nevezve azt.

A leghatározottabban elítéljük az Irak és Szíria elleni amerikai agressziót. Azt veszélyes eszkalációnak, két arab ország szuverenitása megsértésének, biztonságukat és a térség stabilitását fenyegető veszélynek tartjuk

– áll a Telegram csatornán ismertetett Hamász-közleményben. A szervezet szerint az Egyesült Államok „megszálló terjeszkedési tervei” részeként mért csapásokat Irak és Szíria területére, valamint azért, hogy “palástolja a Gázai övezetben a palesztin nép ellen elkövetett szörnyű bűneit”.

Az iráni külügyminisztérium is elítélte az Egyesült Államok Irakban és Szíriában végrehajtott légicsapásait, és stratégiai hibának nevezte azokat, amelyek csak fokozzák a feszültséget a térségben. Az iráni külügyminisztérium szóvivőjének közleménye szerint „az Irak és Szíria elleni pénteki támadás egy újabb hazardírozás és stratégiai hiba volt az Egyesült Államok kormányától, és ennek nem más lesz az eredménye, mint a feszültség és az instabilitás fokozódása a térségben.”

Teherán azzal vádolta továbbá az Egyesült Államokat, hogy megsértette a megtámadott országok szuverenitását és területi integritását, valamint figyelmen kívül hagyta a nemzetközi jogot és az ENSZ Alapokmányát. A minisztérium képviselője szerint „az amerikai katonai támadások Irak, Szíria és Jemen ellen az izraeli rezsim céljainak elérését szolgálják”.

Az amerikai légicsapás-sorozat annak megtorlása volt, hogy a múlt hét végén Jordánia északkeleti részén, a szíriai határ közelében egy előretolt katonai támaszpontot dróntámadás ért, és ebben három amerikai katona meghalt, valamint több mint 40 megsebesült. A jordániai incidens az amerikai erők ellen sorozatossá vált közel-keleti támadások közül az első olyan volt, amely amerikai katonák halálát okozta.

(MTI)

Borrell: Nagyon súlyos a helyzet az egész közel-kelti régióban

A közel-keleti konfliktusokat egy felrobbanással fenyegető kazánhoz hasonlította és a helyzet eszkalálódásának elkerülésére szólított fel Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő szombaton Brüsszelben.

Borrell az uniós tagállamok külügyminisztereinek informális tanácskozására érkezve kritikusnak nevezte a régióban a helyzetet, utalva a gázai háborúra, a libanoni határ menti összecsapásokra, a jemeni húszik támadásaira a Vörös-tengeren áthaladó hajók ellen és az amerikai légicsapásokra Irakban és Szíriában.

Nagyon súlyos a helyzet az egész közel-kelti régióban, és amíg a gázai háború folytatódik, kevés esély van rá, hogy javulni fog, mivel a térségben dominóhatás alakult ki

– jelentette ki.

Az EU februárban missziót kíván indítani a Vörös-tengeren, hogy segítsen megvédeni a nemzetközi hajókat a jemeni húszi lázadók támadásaitól. Borrell szerint a művelet védekező jellegű lesz.

A főképviselő a gázai háborúval kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Izrael folyamatosan az egyiptomi határhoz szorítja a gázai lakosokat, és tovább folytatja a polgári lakosság elleni bombázásokat. Felhívta a figyelmet, hogy a külügyminiszteri találkozón meg kell vitatni az ENSZ palesztinokat segélyező ügynökségének további támogatását (UNRWA). Számos ország bejelentette, hogy felfüggeszti a szervezet pénzügyi támogatását, miután az izraeli hírszerzés közölte, hogy információ szerint, az UNRWA több tagja részt vett a Hamász októberi Izrael elleni terrortámadásában.

Borrell szerint több uniós tagállam úgy reagált, hogy nemhogy csökkenti, de növeli az ügynökségnek nyújtott támogatást, míg mások a csökkentés mellett döntöttek.

Nagyon fontos, hogy erre a próblémára legyen közös megoldás, a különböző álláspontok, nem tesznek jót Európának

– mutatott rá.

Megtorlásul amerikai bombák hullanak iraki és szíriai célpontokra

Amerikai katonák halálát okozó múlt heti támadásra adott válaszcsapásként az Egyesült Államok szíriai és iraki helyszíneket bombázott pénteken: 85 célpontot támadtak, többi között fegyver- és lőszerraktárakat két B-1-B nehézbombázóval.

A várakozások szerint az amerikai válaszcsapások több napig tartanak majd, és Irán által támogatott fegyveres csoportok ellen irányulnak, melyek felelősek az október közepe óta mintegy 160, amerikai erők ellen végrehajtott rakéta- és dróntámadásért.

Joe Biden elnök kijelentette:

az USA nem keresi a konfliktust, ugyanakkor „ha ártanak egy amerikainak, válaszolunk”.

A megtorló akció reakció a múlt hétvégén Jordánia északkeleti részén, a szíriai határ közelében egy előretolt katonai támaszpontot, a Tower 22-es bázis ért dróntámadásra, amiben három amerikai katona meghalt és több mint 40 megsebesült. A támadásért Irán támogatását élvező iraki fegyveres csoportokat tesznek felelőssé.

A jordániai incidens az amerikai erők ellen sorozatossá vált közel-keleti támadások közül az első volt, mely amerikai katonák halálát okozta.

Támadás érte az Egyesült Államok firenzei konzulátusát

Két Molotov-bombát dobtak az amerikai konzulátus falához. A meggyújtott benzines üvegek az épület előtti úttesten égtek ki. Senki sem sérült meg, a konzulátus munkájában az eset nem okozott fennakadást.

A támadás csütörtökre virradóan történt, majd a RAI olasz közmédia firenzei székházába egy videóüzenet érkezett, amivel a The whole world is Hamas (Az egész világ Hamász) angol nevű mozgalom vállalta magára a merényletet.

A kétperces, arab nyelvű, olasz feliratozású videót az amerikai konzulátus előtt vették fel éjszaka. A felvételen végig a konzulátus épülete látszik, az alámondott szöveg szerint pedig „Isten segítségével megindul az első akció, amellyel halál vár a cionistákra Európában”.

Az üzenet hangoztatja, hogy az amerikai konzulátus elleni támadás puszta figyelmeztetés volt, „de ha Európa és Olaszország továbbra is támogatja Izrael és az Egyesült Államok bűncselekményeit, elindítjuk az első igazi akciót, és tudjátok, hogy a célpontok több mint fele nem izraeli és nem amerikai lesz”.

A videó szerint 49 célpontot érhet támadás.

Az üzenet konkrét fenyegetésként értékelendő, nem szabad alábecsülni – ezt hangsúlyozta Filippo Spiezia firenzei államügyész. Hatósági források nem zárták ki, hogy „magányos farkasról” van szó, vagyis a merénylet és az üzenet mögött egyetlen személy áll. A videón hallható szöveg palesztinai arab nyelvű, ennek alapján igyekeznek azonosítani az elkövetőt.

A belügyminisztérium terrorkészültséget rendelt el, amely valójában már a Hamász október 7-i támadása óta érvényben van az országban. Több mint 28 ezer veszélyeztetett helyszínen, többek között az Egyesült Államok és Izrael olaszországi intézményeinek, képviseleteinek erősítették meg a védelmet.

Olvasói sztorik