Nagyvilág

„Szörnyű képet mutat, hogy izraeliek jönnek illegális alagutakat építeni” – a brooklyni zsinagógában történt balhé háttere

Lokman Vural Elibol / ANADOLU / AFP
Az ultraortodox Chábád Lubavics mozgalom székhelyéül is szolgáló, 770 Eastern Parkway alatt található brooklyni zsinagóga, a balhé helyszíne 2024. január 12-én.
Lokman Vural Elibol / ANADOLU / AFP
Az ultraortodox Chábád Lubavics mozgalom székhelyéül is szolgáló, 770 Eastern Parkway alatt található brooklyni zsinagóga, a balhé helyszíne 2024. január 12-én.
New Yorkban egy zsinagóga alatt illegálisan ástak egy alagutat – az ebből kirobbant konfliktus híre az egész világot bejárta. A Chábád Lubavics mozgalom székhelyén történt, videókkal dokumentált balhé antiszemita összeesküvés-elméletek táptalajává vált, pedig csak a korábbi rabbijukat Messiásnak tartó radikális hívők magánakciója rejtőzik az alagútban.

Míg az izraeli hadsereg Gázában a Hamász alagútjainak elpusztításával van elfoglalva, a világ másik felén, New Yorkban az egyik legnagyobb zsidó vallási szervezetként számon tartott Chábád Lubavics mozgalom székhelyén egy egészen másfajta alagút miatt alakult ki akkora balhé, hogy a világ legnagyobb haszid szervezetének központi zsinagógájában készített videók láttán sokan fóliasisakért, illetve billentyűzetért nyúltak.

A hazánkban a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség által képviselt mozgalom Brooklyn Crown Heights negyedében, a 770 Eastern Parkway cím alatt található központjában január 8-án amiatt alakult ki konfliktus a szervezet vezetői által megbízott munkások és egy fiatalokból álló radikális szárny között, hogy az utóbbiak engedély nélkül építettek egy alagutat a kerület egyik leghíresebb utcája alatt, ami a zsinagógánál ért véget.

Előbbiek pedig azzal voltak megbízva, hogy bebetonozzák ezt az alagutat.

A magánakcióba kezdő radikális csoport meggyőződéssel hiszi, hogy a még 1775-ben, a mai Oroszország területén alapított mozgalom hetedik rabbija, a szervezetet 1951-től az 1994-es haláláig vezető Menachem Mendel Schneerson a Messiás, és az ő tervét próbálták teljesíteni azzal, hogy a hívők számához képest meglehetősen szűkös épületet tovább akarták bővíteni az alagúttal.

A szélsőséges hívők és a mozgalom vezetői között már korábban is volt konfliktus Schneerson személye miatt. Előbbiek a rabbinak még a halálában sem hisznek, ezért azt sem támogatták, hogy emléktáblát kapjon egykori otthona, azaz a központ falára.

Ez a történet – amellett, hogy rávilágít a rabbi vezetése alatt világszerte terjeszkedő mozgalom belső törésvonalaira – már önmagában is elég izgalmas, azonban a zsinagógában megörökített balhé képei ennek ellenére – vagy talán éppen ezért – különböző antiszemita összeesküvéseken alapuló teóriáknak adtak táptalajt.

A 18 méter hosszú, 2,4 méter széles és 1,5 méter magas alagút körüli konteók elővezetése után bemutatjuk, mit lehet tudni a rejtélyes szervezet rejtélyes alagútjáról.

Gyermekkereskedelemről nincs szó, csak pár radikális fiatalról

Az Associated Press tényellenőrzőinek különböző elméleteket cáfoló cikke szerint a központ épületét az 1940-es években szerezték meg a nácik elől Európából New Yorkba menekülő chábádok, és a hetedik rabbi vezetése alatt nemcsak globálisan, de a környéken is terjeszkedtek – ennek köszönhetően mára már több épületből áll a brooklyni központ.

A 770 Eastern Parkway-től egy sarokra található a 2004-ben alapított Zsidó Gyermekek Múzeuma (Jewish Children’s Museum) – így az alagút bebetonozására felfogadott munkások, az alagutat építő fiatal szélsőséges hívők és a rendőrök közötti dulakodásról megjelent felvételek után elterjedt az az álhír, hogy a múzeumot akarták összekötni a zsinagógával.

A bökkenő csak annyi, hogy az alagút rövidebb, mint a múzeum és a zsinagóga közti távolság légvonalban.

De egy ennél vadabb elmélet is elkezdett terjedni az interneten arról, hogy az alagutat gyermekkereskedelemre és más illegális tevékenységekre akarták használni. A brooklyni rendőrök tájékoztatása szerint azonban a balhé során letartóztatott kilenc embert semmi ilyesmivel nem vádolták meg, hanem garázdasággal, gondatlan veszélyeztetéssel, közigazgatási szerv akadályozásával és hasonlóan enyhe vádakkal. További három embert idéztek be rendzavarásért.

Még a hetedik rabbi vezetése idején a zsinagógát elköltöztették az eredeti helyéről, mert lakóépületet csináltak belőle. Az azóta is használt új zsinagóga pedig a pincében, egy sokkal kisebb térben kapott helyet. Miközben a globális terjeszkedés miatt a világ minden tájáról elzarándokoltak ide a chábádok, sőt, rengetegen érkeznek a központban működő jesivába a Tórát tanulmányozni cserediákként külföldről.

A túlzsúfoltságot már Schneerson rabbi is érzékelte, aki még hat évvel a halála előtt, 1988-ban kezdeményezte a zsinagóga kibővítését. Bár neki ez nem jött össze, az őt Messiásként tisztelő radikális chábádok azóta sem tettek le a bővítésről.

Tim Boxer / Getty Images A szélsőségesek által Messiásként tisztelt Menachem Mendel Schneerson rabbi és a hívek New Yorkban az 1970-es években.

Izraeli cserediákok és „mexikói” munkások építhették az alagutat

A radikális kisebbség hat tagja először nem túl kifinomult eszközökkel – például a puszta kezeikkel – próbálta kiásni az alagutat a New York Post cikke szerint. Az ultraortodox közösség egyik tagja ráadásul azt nyilatkozta az amerikai bulvárlapnak, hogy

a legnagyobb titokban végrehajtott akció résztvevői eleinte a zsebeikben próbálták kicsempészni a zsinagógából a kiásott földet, mint ahogy azt Andy Dufresne is csinálta A remény rabjai című filmben.

Azonban az alagútásók – akik között a chábádok által is gyakorolt zsidó miszticizmus, a kabbala szülőhelyének tartott izraeli szent városból, Cfátból (Safed) származó cserediákok is voltak – egy idő után rájöttek, hogy ezzel a módszerrel sosem fognak végezni, ezért az alagút befejezéséhez felfogadtak egy bevándorlókból álló munkáscsapatot, akiket az egyik rituális fürdőnek is otthont adó elhagyatott épületben szállásoltak el.

A mexikóiak három hétig laktak az épületben a munkálatok alatt. Ott aludtak és ettek, mert ez egy titkos művelet volt

– mondta a közösség egyik, kevésbé radikális nézeteket valló tagja, Eitan Kalmowitz, aki szerint egyébként a munkások rendesen elvégezték a rájuk bízott feladatokat.

A szerszámokat és a tartógerendákat adományokból fedezték, és még hozzáértő haszid vállalkozókat is bevontak az alagútásásba, hogy minden „biztonságos” legyen – fogalmazott a csapat névtelenül nyilatkozó vezetője, aki a munkások felbérlésével kapcsolatban azt mondta, így akarták felpörgetni a három éve húzódó munkát. Végül a lebukásukhoz is az vezetett, hogy ők jóval többet dolgoztak, és hangosak is voltak.

Egy másik chábád azt mondta, őt nagyon megdöbbentette, hogy sikerült elrejteniük a dolgot. „Számomra hihetetlen, hogy titokban tartották. A jesiva fiúk nagyon idealisták, szélsőségesek” – vélekedett egy szintén névtelenül nyilatkozó férfi.

Valójában csak a zsinagóga kibővítését akarták elérni

„Elegünk volt abból, hogy egy olyan szűk zsinagógában ragadtunk, ahonnan 15 percig is eltarthat, amíg a nagy ünnepeken az istentiszteletek alatt kijutunk” – védekezett a szélsőséges csoport egyik, neve elhallgatását kérő tagja az amerikai bulvárlapnak. Majd arról beszélt, hogy abban bíztak, a közösség idős vezetői ezután a kezükbe veszik az irányítást, és gondoskodnak a zsinagóga kibővítéséről.

Egy seprűnyél sem fér el itt. Képzeljünk el egy vészhelyzetet, és mindenki menekül – bele sem akarok gondolni, mi történhetne

– folytatta a férfi, aki azt is elárulta, hogy amikor ő 2022 szeptemberében csatlakozott a 2020 óta tervezgetett titkos küldetéshez, akkor már nagyjából kész volt az alagút harmada. Az elmondása alapján egyébként a chábádok nagy része, a közösség mintegy 90 százaléka támogatta a bővítést.

Motti Seligson rabbi, a közösség szóvivője azonban visszautasította, hogy a szélsőségesek a többség akaratát képviselték volna:

Nincs semmiféle igazolás, sem teológiai, sem egyéb igazolás ezeknek a fiatal agitátoroknak az erőszakos és vakmerő viselkedésére

– mondta Seligson, majd „förtelmesnek” nevezte, hogy a radikális tevékenységüket összefüggésbe merészelik hozni a hetedik rabbi kívánságaival. „Ez egy kis csapat gazember, (…) akik téveszméik miatt leromboltak egy potenciálisan nagy teherbírású falat, és meggyaláztak egy zsinagógát – hatalmas fájdalmat és kárt okoztak.”

A külföldi tanulók részvétele miatt a vezetők többé nem fogják támogatni azokat az oktatási vízumokat, amik lehetővé tették a cserediákok számára, hogy a brooklyni jesivába járjanak – mondta egy neve elhallgatását kérő chábád rabbi.

A gázai események árnyékában ez a balhé csak erősíti az antiszemita összeesküvések terjedését. „Szörnyű képet mutat, hogy izraeliek jönnek Brooklynba illegális alagutakat építeni. Ezeknek a katonakorú izraeli fiatalembereknek a hadseregben kellene a Hamász alagútjait rombolniuk. Az egész egy kicsit őrültségnek tűnik” – vélekedett Allan Nadler nyugalmazott rabbi, aki jelenleg a New Jersey-i Madisonban található Drew Egyetem professor emeritusa.

De nemcsak ilyen értelemben volt káros, amit a fiatal szélsőséges chábádok csináltak, hanem azért is, mert az alagútásás közben több pincefalat is eltávolítottak a helyéről – ami miatt a központ két épületének stabilitása is veszélybe került. Ráadásul több olyan ingatlan is akadt – köztük a zsinagóga is –, ahonnan evakuálni kellett az embereket.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik