A történelem során még sosem volt annyira sűrű választási év, mint amilyen 2024 lesz: az Economist számításai szerint a világ lakosságának több mint fele – mintegy négymilliárd ember – járulhat majd az urnákhoz.
Összesen 76 országban lesznek olyan voksolások, amelyeken minden választásra jogosult részt vehet, ebből 71 ország szerepel az Economist Demokrácia Indexében, és ennek csak alig több mint a fele – 43 ország, köztük a 27 uniós tagállam – mondhatja el magáról, hogy teljesen szabad választásokat tart, a többi nem. De a 71 ország között is többségében vannak azok, amelyeket legfeljebb „hibás demokráciaként” jellemez az Economist, például Csehország (8 pont), az USA (7,9 pont) vagy Magyarország (6,6 pont), miközben Dánia a 9,3 pontjával teljes demokráciának számít.
A demokrácia megléte vagy hiánya ráadásul nemcsak az adott ország életét befolyásolja, hanem hatással lehet a világpolitikára is, ahogy ezt a cikkünkben kiemelt események is bizonyítják.
Elnökválasztás Oroszországban
Amikor 2024 tavaszán Magyarországon az 1848–49-es forradalomra és szabadságharcra fogunk emlékezni, Oroszországban akkor kezdődik el a többnapos elnökválasztás. Oroszországban a választás aligha a demokrácia ünnepe, inkább annak megcsúfolása lesz, hiszen elképzelhetetlen, hogy ne az országát több mint két évtizede óta autoriter módon kormányzó Vlagyimir Putyin nyerjen.
Ellenfelek és szabadon politizáló ellenzék híján csak tettetni lehet, hogy az orosz elnökválasztás tényleg arról szól, hogy az orosz nép szabadon megválasztja a vezetőjét. Helyette Putyin 2030-ig is elnök maradhat, folytatva az Ukrajna elleni háborút és a NATO-val szembeni feszültség szítását.
Ukrajnában is elnökválasztást kellene tartani március végén, de erre nincs sok esély. Az alkotmány szerint ugyanis, amíg tart a hadiállapot, addig nem lehet választásokat tartani, és bár nem lehet teljesen kizárni, hogy véget ér a háború, ez nem valószínű. Ugyan Volodimir Zelenszkij elnök eleinte nem zárkózott el a választás megtartásától, de kijelentette, hogy külső segítség nélkül ez nem lehetséges, nemrégiben pedig már arról beszélt, hogy a mostani helyzet nem teszi lehetővé a voksolás lebonyolítását. Így tehát Zelenszkij, akinek az első elnöki ciklusa alatt kijutott egy világjárvány, egy háború, miközben a korrupcióval sújtott országát igyekszik az európai és az észak-atlanti integráció felé terelni, Putyinhoz hasonlóan hosszabbíthat – persze más okból.
Európai Parlament
Az Európai Unióval szemben szkeptikus pártok jelenléte az Európai Parlamentben (EP) mindig is kissé ironikusnak tűnt, 2024-ben azonban ezek a politikai közösségek lehetnek azok, amelyek a korábbiakhoz képest nagyobb támogatást szereznek, legalábbis a közvélemény-kutatások szerint – a „brüsszelező” Fidesz legnagyobb örömére. Ráadásul az EP december elején közölt közvélemény-kutatása szerint az uniós állampolgárok 57 százaléka már most azt mondja, hogy részt fog venni a választáson, ami 6 százalékponttal magasabb arány, mint a 2019-es választás előtt.
Az Europe Elects előrejelzése szerint az Európai Parlament szélsőjobboldali pártoknak otthont adó Identitás és Demokrácia (ID) csoportja a mostaninál akár tucatnyival több mandátumot is szerezhet júniusban, míg a mérsékelt konzervatívok és a baloldal helyeket veszíthet. A választás eredménye ráadásul nemcsak az Európai Unió életére lesz befolyással, de az ukrajnai és az izraeli háborúra is hatással lehet.
Amerikai Egyesült Államok
2024 novemberében nem véletlenül lehet majd déja vu érzésünk, hiszen a mostani állás szerint az amerikai elnökválasztáson ugyanúgy Joe Biden és Donald Trump fog megmérkőzni egymással, ahogy 2020-ban. Bár azóta már lezajlott egy koronavírus-járvány, és kirobbant két háború, az amerikai belpolitikai mezőny nem sokat változott. Trump, annak ellenére, hogy több bírósági eljárás is zajlik ellene, a republikánus közvélemény-kutatásokon a legnépszerűbb jelölt, és egyben a legkevésbé ellenszenves republikánus elnökjelölt, miközben Biden népszerűségi – vagy népszerűtlenségi – mutatói aggodalomra adhatnak okot, ráadásul nincs kihívója a Demokrata Párton belül.
Bár 2024 novembere még messze van, az előválasztások már januárban elkezdődnek, és akkortól pontosabb képet kaphatunk arról, hogy a republikánus szavazók Trumpot vagy pártbeli ellenfeleit támogatják, a kampány pedig egyszerre fog zajlani a tárgyalótermeken kívül és belül, valószínűleg nagy sebességgel és – Trumpot ismerve – számos érdekes pillanattal.
Egyesült Királyság
Ugyan a brit választások eredménye mérsékelt hatással lehet a magyarok életére – kivéve persze azt a legalább 170 ezer honfitársunkat, akik ott élnek –, mégis érdemes lesz odafigyelni rá. Mégpedig azért, mert 2005 után először arathat újra nagyarányú választási győzelmet a Munkáspárt a konzervatívokkal szemben. Az Ipsos december 7-én közzétett mérése szerint a Keir Starmer vezette baloldali párt támogatottsága 46 százalékon, míg a kormányzó toryké 25 százalékon áll. Az előbbi támogatottsága 2021 szeptember óta folyamatosan növekszik, míg utóbbié csökken, és annak az esélye, hogy ez a trend megfordul, rendkívül kicsi.
A konzervatívok várható vereségének oka, hogy a britek elégedetlenek a gazdaság helyzetével, úgy érzik, hogy rossz irányba halad a gazdaság és hogy az Európai Unióból való kilépés negatív hatással volt az országra, Rishi Sunak kormányfő népszerűtlen, és valószínűleg az sem segít, hogy elődei közül Boris Johnson botrányt botrányra halmozott, Liz Truss pedig annyi ideig sem tudott kormányfő maradni, amíg elfonnyad egy fej saláta. Nagy-Britanniában tehát 2025-ben új politikai fejezet kezdődhet, III. Károly jó eséllyel beiktathatja az első munkáspárti miniszterelnökét.
