Zelenszkij azt mondta, kérte Orbánt, hogy mondjon egy okot, és még mindig várja a választ

Nagyon közvetlen voltam. Nincs oka arra, hogy blokkolja Ukrajna uniós tagságát. Arra kértem, hogy mondjon egy okot erre. Még várom a választ

– mondta az Oslóban tárgyaló Volodimir Zelenszkij az Orbán Viktorral vasárnap Argentínában folytatott rövid találkozásáról. Az ukrán elnök kijelentette, a magyar miniszterelnöknek nincs oka arra, hogy megakadályozza Ukrajna uniós tagságát.

Úgy gondolom, hogy egy nagyon konstruktív találkozót kell szerveznünk az országaink között. Mondtam, hogy beszélnünk kell, találkoznunk kell, és meg kell oldanunk a problémákat

– idézte Zelenszkijt a Reuters.

Az Európai Unió 27 tagországának többsége a héten tartandó csúcstalálkozón tárgyalásokat akar kezdeni Ukrajna csatlakozásáról, és több milliárd eurós további támogatásról akar megállapodni Kijev számára az orosz invázió elleni háborúban. Magyarország azonban mindkét lépést megakadályozhatja.

Zelenszkij, aki Norvégiába látogatott, hogy az északi országok vezetőivel tárgyaljon az Ukrajnának nyújtandó további segítségről, a háborúval kapcsolatban elmondta, hogy télen mindig lelassulnak a harctéri műveletek. (via Portfolio)

Ha az ukrán F-16-os harci gépeket lengyelországi, romániai és szlovákiai bázisokról vetik be orosz célpontok ellen, ezt Moszkva ezen országok részvételének tekinti a konfliktusban – jelentette ki Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről szóló bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője.

Az EBESZ-fórum plenáris ülésén tartott beszédében Gavrilov kitért rá, hogy az ukrajnai repülőterekben okozott súlyos károk miatt felmerültek olyan javaslatok, hogy az Ukrajnának átadni tervezett F-16-osok lengyelországi, romániai és szlovákiai légi bázisokról szálljanak fel.

Határozottan arra figyelmeztetünk, hogy ezeknek a vadászgépeknek a fenti NATO-tagországok területéről történő bevetését Moszkva az ukrajnai konfliktusban való részvételüknek fogja tekinteni, és Oroszországot válaszlépésekre kényszeríti

– mondta a diplomata.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő december 6-án helyezte kilátásba, hogy Oroszország legitim célpontnak tekintené az ellene bevetett, NATO-bázisokról felszálló F-16-osokat. Arra figyelmeztetett, hogy a repülőgépek ilyen alkalmazása megnöveli az Oroszország és a szövetség közötti közvetlen katonai összecsapás kockázatát.

A napirenden lévő ukrán ügyek miatt kedden a nemzetközi figyelem központjába került Orbán Viktor. A Guardian többször is foglalkozott a magyar miniszterelnökkel a háborús élő közvetítésében.

A brit lap szemlézte Michael McFaul akadémikusnak, az Egyesült Államok korábbi oroszországi nagykövetének a közösségi médiában kifejtett véleményét is. McFaul az X-en posztolta a Ria orosz hírügynökség cikkét, amely azzal a címmel jelent meg, hogy Orbán inkább átvenné az EU-t, minthogy kilépjen belőle.

Talán itt az ideje, hogy Orbán tárgyalásokat kezdjen Magyarország Európai Unióból való kilépéséről és az Eurázsiai Gazdasági Unióhoz való csatlakozásáról? Nézze meg, hogyan sül el ez a magyar szavazók körében?

írta az amerikai diplomata.

Sajnos a mai parlamenti vitában nem tudok felszólalni, lévén, hogy Ukrajna Európai Uniós csatlakozási tárgyalásának kérdése nem nemzetiségi, hanem EU-s napirendi pont

– írta Facebook-oldalán Grexa Liliána, a magyar parlament ukrán nemzetiségi szószólója.

Mint fogalmazott, emiatt keddre kért egy napirenden kívüli felszólalási lehetőséget, hogy elmondja álláspontját a témában, és arra kérje az Országgyűlést, a kormányt, hogy segítse a tragikus áldozatokat is vállaló ukrán népet abban, hogy biztosíthassa gyermekeinek a szabad, európai jövőt azáltal, hogy megkezdheti az Európai Uniós csatlakozási tárgyalásokat.

Minden racionális érvet értek, és azt is tudom, hogy a kormányoknak elsősorban az országuk érdekeit kell nézni, de én azt hiszem, ebben a helyzetben, mikor Ukrajna véglegesen meg akar szabadulni a magából kikelt agresszor befolyásának fojtogató láncától, nem kellene – főleg nem a szabadságáért ugyancsak sokat szenvedett Magyarországnak kellene – kioltani az ukrán nép reményének lángját arra, hogy egyszer az Európai Unió teljes jogú tagjai lehetnek

– fogalmazott.

Megjegyezte, sajnos csak 5 perc állt rendelkezésére, de amit lehetett, próbált elmondani.

Nincs egység az Európai Unióban az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdésével kapcsolatban – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője Strasbourgban az MTI-nek adott szerdai nyilatkozatában.

A képviselő szerint ez a döntés nincs előkészítve, és bizonytalan, milyen következményekkel jár egy ekkora méretű és egy háborús gazdasági-politikai helyzetben lévő ország felvétele az EU-ba. Gál Kinga kiemelte: Magyarországra nézve az ukrán csatlakozás súlyos következményekkel járna.

Arra is rámutatott, hogy a bővítéspolitikában mindig is az egységes feltételrendszert hangsúlyozta az Európai Unió.

A Nyugat-Balkán esetében nem lép előre a bővítési folyamat, mert nem minden feltételt teljesítettek, viszont Ukrajna még azt a hét feltételt sem teljesítette, amit az EU előírt a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Ennek ellenére az Európai Bizottság már elkezdené a csatlakozási tárgyalásokat

hívta fel a figyelmet.

Gál Kinga szerint egyértelmű, hogy Ukrajna nem felel meg a tárgyalások megkezdéséhez kapcsolt feltételeknek, például azért sem, mert nem rendezte a kisebbségi jogok helyzetét. Úgy vélte, Ukrajnával kapcsolatban az EU kettős mércével mér, és az emberek megkérdezése nélkül, politikai nyomás révén hozott elhamarkodott döntést.

Az EU már úgy kezdené el a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, hogy elmulasztott stratégiákat kidolgozni és hatásvizsgálatokat készíteni. Például a közvélemény-kutatási adatok azt mutatják, hogy az unió lakosságának nagy része egyáltalán nem támogatja a tárgyalások megkezdését Ukrajnával

emelte ki Gál Kinga.

Kapcsolódó

Orbán: Ukrajna uniós tagsága jelenleg abszurd, nevetséges, komolytalan gondolat

Az Ukrajna EU-csatlakozása mellett más előterjesztéseket is tárgyalnak.

Oroszország 341 500 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara december 13-án. A Kyiv Independent cikke szerint ebben a számban benne van az orosz erők csak az elmúlt napban elszenvedett 850 főnyi vesztesége is.

A jelentés azt írja, hogy Oroszország emellett 5682 harckocsit, 10 594 páncélozott harcjárművet, 10 662 járművet és üzemanyagtartályt, 8076 tüzérségi rendszert, 919 többszörös rakétarendszert, 605 légvédelmi rendszert, 324 repülőgépet, 324 helikoptert, 6173 drónt, 22 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót veszített eddig.

Előre be nem jelentett látogatásra Oslóba érkezett szerdán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, részt vesz a skandináv országokat tömörítő Északi Tanács csúcstalálkozóján is – jelentette be Zelenszkij a közösségi oldalán és Jonas Gahr Störe norvég miniszterelnök.

Zelenszkij Washingtonból érkezett a norvég fővárosba, miután az amerikai fővárosban Joe Biden elnökkel tárgyalt. Oslóban a norvég, svéd, finn, dán és izlandi állam-, illetve kormányfőket tömörítő Északi Tanács csúcstalálkozójának vendége lesz.

A csúcson elsősorban a védelmi- és biztonságpolitikában folytatandó együttműködésről lesz szó. Az ukrán elnökkel kétoldalú találkozókat is terveznek, melyeken egyebek mellett az Ukrajnának nyújtandó további támogatásról fognak tárgyalni. A norvég királyi ház bejelentése szerint Zelenszkijt V. Harald király is audiencián fogadja.

A skandináv országok katonai eszközökkel és segélyszállítmányokkal is támogatják Ukrajnát az Oroszország indította háborúban. Zelenszkij augusztusban Koppenhágába utazott, hogy megköszönje Dániának hosszú ideje nyújtott segítségét és az F-16-os vadászgépek küldésére tett ígéretét. Norvégiába elnökként most látogatott először.

I have arrived in Oslo for the second Ukraine-Northern Europe Summit.

Together with the leaders of Norway, Denmark, Iceland, Finland, and Sweden, we will discuss strengthening defense, political, and economic cooperation, as well as our common future in Europe. Our goal is… pic.twitter.com/q0JsvYJJJP

— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) December 13, 2023

(MTI)

Legalább ötvenegy ember megsebesült abban a rakétatámadásban, amelyet Oroszország szerdára virradóra indított az ukrán főváros, Kijev ellen. Ez már a második ilyen támadás volt a héten. Ukrán illetékesek szerint lakóházakat és egy gyermekkórházat is megrongált a rakétatámadás.

Az ukrán légvédelmi rendszerek helyi idő szerint hajnali 3 óra körül a fővárost célzó tíz ballisztikus rakétát semlegesítettek – derült ki az ukrán légierő a Telegramon kiadott tájékoztatásából.

A kijevi Dnyiprovszkij kerületben egy gyermekkórházban ablakok és ajtók törtek be, de az előzetes vizsgálatok szerint személyi sérülés nem történt – közölte Vitalij Klicsko polgármester a Telegramon.

A kerületben több lakóházra is rázúdultak a törmelékek, ami legalább 51 embernek okozott sérülést, köztük hat gyermeknek – idézték Szerhij Popko, a fővárosi katonai közigazgatás vezetőjének szavait. A kerület vízellátása szintén sérült.

A légierő közölte azt is, hogy további tíz orosz harci drónt lőttek ki az Ukrajna déli részén fekvő Odessza régió felett.

(Reuters)