Az előzetes várakozásokkal ellentétben egyértelmű győztese lett a szombati szlovákiai választásnak: Robert Fico volt miniszterelnök baloldali populista pártja, a Smer (Irány) nyert 23 százalékos szavazati aránnyal, 42 mandátumot szerezve a 150 tagú törvényhozásban.
Így baloldali populista, oroszbarát, időnként Amerika-ellenes nyilatkozatokat tevő, az ukrajnai fegyverszállítások leállítását ígérő Fico egy sikert máris elmondhatott vasárnap reggelre: megleckéztette a szombat esti exit pollok készítőit. Ezek a választás utáni közvélemény-kutatások ugyanis szoros versenyben, de az európai irányt vivő, szociálliberális, liberális és környezetvédő vonulatokat tömörítő Progresszív Szlovákiát (PS) hozták ki győztesnek. A valóságban azonban a parlamentbe 2017-es megalakulása óta először bejutó PS csak 32 mandátumot szerzett 18 százalékos eredményével, azaz körülbelül 25 százalékkal kevesebb képviselőt küldhet a parlamentbe, mint amire szombat este számítottak az elemzők. Ennek megfelelően a Smer is körülbelül negyedével több mandátumhoz jutott, mint a kutatások jósolták.
A PS vezetője, Michal Simecka joggal lehet csalódott. Erre utalt a választás éjszakáján potenciális szövetségese, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) nevű liberális-populista párt vezetője, Richard Sulík is, aki beszélt a PS listavezetőjével, és hozzá hasonlóan állítólag jobb eredményt várt a pártjától. Az SaS egyébként 6 százalékkal került be a parlamentbe, noha a választás estéjén sokáig az ötszázalékos bejutási küszöb alatt vergődött, végül 11 mandátumot összeszedett. Nem lesz azonban képviselő a párt színeiben induló Ravasz Ábel volt romaügyi kormánybiztos.
Az Igor Matovic vezette OLaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) – amely 2020 után a kormány vezető ereje volt – kilenc százalékig jutott (16 mandátum a 150 tagú Nemzeti Tanácsban), míg a kereszténydemokraták (KDH) hét százalékot kaptak, és két ciklus után visszakerültek a parlamentbe (12 helyet szerezve). Így elvben nem kizárt, hogy a PS kormányra kerülhet, de ehhez a választás harmadik helyezettje, a csaknem 15 százalékot gyűjtő Hlas (Hang) össze kellene fogjon a Progresszív Szlovákiával, a kereszténydemokratákkal és az SaS-szel, együtt ugyanis 82 mandátumuk lenne. Ez azonban nem tűnik valószínűnek, és aligha eredményezne stabil kormányzást.
Pedig ha létrejönne a PS–Hlas–KDH–SaS-koalíció, akkor nem is kellene közösködniük a kiszámíthatatlan OLaNO-val, amelynek vezetője, a populista Matovic az elmúlt hetekben botrányt botárnyra halmozott, például mellkason rúgta Fico bizalmasát, Robert Kalinák korábbi belügyminisztert. Matovic vezetésével 2020 és 2022 között az OLaNO teljesen szétzilálta a Smer-ellenes kormánykoalíciót, ő maga is alig egy évet húzott ki a kormányfői székben.
Fico 2006-2010-es, majd 2012 és 2018 közötti regnálásakor is megmutatta, hogy elvben szociáldemokrata, a valóságban inkább pragmatikus miniszterelnökként képes a baloldali és a nacionalista eszméket vegyíteni. Bukását nem is a populizmus csúcsrajáratása okozta, hanem hogy egy tényfeltáró újságíró, Ján Kuciak meggyilkolása után a botrányok gyorsan elértek a környezetéig. Számos maffiajellegű összefonódás került napvilágra, oligarchák zavaros ügyleteire derült fény. Ám közben a titkosszolgálatok és a rendőrség, illetve az ügyészség és a bíróság folyamatos küzdelmet vívnak – nemcsak a politikai és gazdasági bűnözőkkel, maffiózókkal, korrupt hivatalnokokkal és gyanús pártvezetőkkel, hanem egymással is.
Fico 2018-ban lemondott a miniszterelnökségről, ami után sorozatos vizsgálatok következtek, amelyekben a Smer vezére maga is gyanúba keveredett, de a parlament tavaly nem adta ki a bűnüldöző hatóságoknak.
Fico utódja a miniszterelnöki székben Peter Pellegrini lett, aki aztán 2020-ban elvesztette a választást a Matovic vezette OLaNo-val szemben. A nevében szociáldemokrata Smer-SD (az SD rövidítés a szocdem vonulatra utalt) ezután két részre szakadt, és a belőle kivált, Pellegrini által vezetett Hlas-SD mára a harmadik legerősebb párt lett, így dönthet arról, hogy visszajuttatja-e a hatalomba Ficót.
Pellegrini gyorsan reagált is hirtelen kedvezővé vált helyzetére. Szerinte a Hlas eredménye lehetővé teszi, de gátolja is a koalíció létrejöttét. Arról pedig, hogy a koalíciós tárgyalások milyen irányba haladjanak, a párt elnöksége egyhangú döntést hoz majd – írja a Parameter.sk. Pellegrini gratulált elődjének, illetve a Smernek a (relatív) győzelemhez, de azt is hangsúlyozta, hogy szerinte az új kormányban nem szabadna két exkormányfőnek lennie. Arról is beszélt, hogy az egyik korábbi miniszterelnök a parlament elnöke lehetne például. De az nem derült ki a szavaiból, hogy ő lenne-e szívesebben a Nemzeti Tanács elnöke (a matematika ezt diktálná), vagy Ficónak kínálgatja ezt az inkább súlytalan posztot.
Bár Pellegrini az elmúlt hónapokban távol állt attól, hogy szilárd véleményt fogalmazzon meg, számos kérdésben együttműködött Ficóval. Megvédte a Smer vezérét például akkor, amikor tavaly bűnvádi eljárás fenyegette. De Fico mellé állt akkor is, amikor a Smer a Magyarország felől a választás előtti hónapokban megindult migráció ellen lépett fel, és támadta ő is Ódor Lajos ügyvezető kormányfőt, hogy nem tesz eleget a magyar-szlovák határ őrzéséért.
Plakátkampányaival és nyilatkozataival a Smer és a Hlas is igyekezett meglovagolni a Magyarország felől megindult migrációs hullámot, és úgy tűnik ez a két – nevükben legalábbis – szociáldemokrata pártnak sikerült is. Amíg az elemzők attól féltek, hogy a menekültek beáramlása a szélsőjobboldalt erősíti, a valóság másként alakult: a szélsőséges, neonáciként is emlegetett Republika (Köztársaság ) és a talán még extrémebb irányzatot képviselő A Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS) sem jutott be a parlamentbe, szavazóik egy részét alighanem felszippantotta Fico pártja.
A Smer és a Hlas, illetve a korábban velük együtt kormányzó nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) a vártnál is jobb eredményt ért el. Ebben nagy valószínűséggel szerepet játszott a bevándorlásellenes kampányuk, amelyre Szlovákia lakosságának legkiszolgáltatottabb rétegei, a kelet- és észak-szlovákiai vidékek voltak a leginkább vevők. Kelet-Szlovákiában a Smer rendkívül jó eredményeket ért el, a Hlasszal együtt pedig együttesen 55 százalékot kaptak néhány, Ukrajnához közeli kistérségben.
Ezzel szemben a PS a keleti országrészben néhány szavazókörzetben még az öt legnagyobb párt közé sem került be. Északkelet-Szlovákiában egészét tekintve is csak az ötödik helyen végzett a Progresszív Szlovákia, amely nem tudta a Bártfát, Sztropkót, Késmárkot és Poprádot is magába foglaló régió gazdasági problémáira megtalálni a választ. És nem volt képes a kelet-szlovákiai lakosság populisták által gerjesztett másféle félelmeit – migránsok, ukrajnai háború – sem leküzdeni. Ugyanakkor Pozsonyban, a főváros környékén és Kassa városában meggyőzte a választókat EU-párti, liberális politikájával.
A közepesen fejlett és földrajzilag is centrális helyzetű Közép-Szlovákia átmenetet jelentett ebből a szempontból Nyugat és Kelet között: ott relatíve erősnek bizonyult a Hlas, az OLaNO és – inkább északabbra – a kereszténydemokraták. Ám összességében ebben a térségben is a Smer vitte a prímet. A PS itt sem tudott igazán labdába rúgni, de legalább a harmadik-negyedik helyen szerepelt többnyire.
Dél-Szlovákiában több körzetben is a magyar Szövetség diadalmaskodott, különösen a Csallóközben volt erős a párt, de így sem jutott a parlamentbe bejutni: 4,4 százalékot elérve elmaradt az ötszázalékos bejutási küszöbtől, így
(A választás előtti riportunk a magyar képviselet esélyéről és dilemmáiról itt olvasható.)
Bár bizonyos kérdésekben a most a mérleg nyelvének számító Hlas a Smerrel együtt használta ki a lakosság félelmeit, ám erre Ficóval ellentétben Pellegriniék jellemzően nem oroszbarát, nyugatellenes válaszokat kínálnak. A Hlas sokkal atlantistább vonalat visz, mint az Amerika-ellenes, Kreml-párti propagandát visszhangzó Robert Fico. 2019-ben, még miniszterelnökként Pellegrini például azt mondta: „Európa- és NATO-pártiak vagyunk”. Országa 2004-es EU-csatlakozását pedig a szabadság és stabilitás garanciájának minősítette.
Egyelőre tehát nehéz megítélni, miként dönt Pellegrini, melyik oldal mellé áll a választások után. Bizonytalankodása a voksolás után sem szűnt meg, ám hangsúlyozta, hogy a választási eredmények miatt senkinek sem kell pánikba esnie, mert „semmi rossz nem történik Szlovákiával”.
Zuzana Caputová államfő már gratulált a Smernek, és hangsúlyozta a választás győztesének felelősségét is. Világossá tette azt is, hogy hétfőn Ficót fogja majd (elsőként) felkérni a kormányalakításra.
Az ország egyik legnépszerűbb politikusaként Caputová korábban a PS segítségével folytatott sikeres elnökválasztási kampányt, de az idén bejelentette: jövőre nem kíván újraindulni az államfői posztért. A Smer egyébként szeptemberben, még a választás előtt azt ígérte, vádemelést nyújt be a köztársasági elnök ellen, mondván, befolyásolta a főügyészt.
A döntési helyzetben lévő Pellegrini a koalíció tárgyalások feltételének a programjukat tartja, mely erős államot ígér, a stratégiai energetikai cégekben való állami szerepvállalást támogatja, teljes 13. havi nyugdíjat propagál, és a regionális különbségek felszámolását előirányzó terveket szövöget, beruházásokkal megtámogatva. „Ezekkel a feltételekkel megyünk a tárgyalásokra” – tette hozzá, ami szintén inkább azt sejteti, hogy Ficóval fogna össze, aki a populista ígéretekkel könnyebben dobálózik, mint a Progresszív Szlovákia Oxfordban végzett, korábban politikatudománnyal és újságírással is foglalkozó vezetője, Michal Simecka.
Örvendezik ugyanakkor a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Andrej Danko, aki régóta tervezget egy Smer–Hlas–SNS összefogást. Ficónak valóban ez lenne a „legkényelmesebb” koalíció, hiszen kormányzott már a nacionalistákkal közösen, Pellegrini pedig a párttársa, sőt a helyettese volt. Danko minderről így nyilatkozott: „Él a remény, hogy Szlovákiának nemzetpárti és társadalombarát kormánya lesz, amely káosz helyett megoldásokat hoz, és helyreállítja a kapcsolatokat a V4-ben”. Ismeretes, hogy az SNS elnöke a múlt év végén Szijjártó Péterrel fotózkodott együtt, azaz
A magyar külügyminiszter egyébként felettébb örül az eredménynek. „A választások eredménye esélyt ad arra, hogy Szlovákiában újra stabil kormány alakuljon, és a szlovák-magyar kapcsolatok tovább fejlődjenek. Az elmúlt években minden olyan eredmény, ami segítette a két ország kapcsolatait, mint a hídépítés vagy a határátkelőhelyek megnyitása, mind a Robert Fico korábbi kormányával kötött megállapodások eredménye. Robert Fico emellett ugyanúgy gondolkodik a háborúról, a migrációról és a genderügyről, mint mi. Győzelme komoly esélyt kínál a V4 szövetség megerősödésére” – fogalmazott Szijjártó, aki szlovákul is gratulált és sok sikert kívánt a korábban nyíltan magyarellenes politikusokkal is együtt kormányzó, de 2010 után Orbánnal pragmatikus jó viszonyt kialakító Ficónak.
A Smer elnöke a választás végleges eredményének bejelentése után elmondta, megvárja, hogy Caputová államfő megbízza a kormányalakítással, ezután kezdi meg a tárgyalásokat a pártokkal. Hozzátette, csak akkor beszélhetnek a kormányalakításról, ha már megegyezés született a közös programnyilatkozat tartalmáról. Fico szerint ha kormányt alakítanak, mindent megtesznek azért, hogy minél hamarabb kezdetét vegye a béketárgyalás Ukrajna és Oroszország között. Megerősítette azt is, hogy miniszterelnök kíván lenni. Szerinte az alkotmányos többség sosem volt elsődleges a Smer számára, „79 szavazat is kényelmes többség” – hangsúlyozta. Ezzel pedig ugyancsak a Hlasszal és az SNS-szel való összefogásra utalt.
