A háború május 29-i eseményeiről itt olvashat.
A reggeli moszkvai támadásokhoz használt drónok közül legalább az egyik ukrán gyártmányú volt – állapította meg a The Guardian című brit lap szerdán.
Az általuk azonosított UJ-22-es ukrán drónnak feltételezések szerint nyolcszáz kilométeres hatótávolsága van. Az ukrán határtól Moszkváig mintegy négyszázötven kilométer a távolság.
Erről a fajta drónról itt lehet részletesebben tájékozódni.
Az ukrán parlament megszavazta a sorkatonai szolgálatra kötelezettek korhatárának csökkentését.
Az elfogadott törvényjavaslat szerint 27-ről 25 évre csökkenti a sorkötelesek nyilvántartásba vételének felső korhatárát – jelentette Jároszlav Zseleznyák ukrán politikus a Telegramon.
A fiatal felnőttek besorozása Ukrajnában nem azonos a háborús mozgósítástól. A fiatal felnőtteket katonai bázisokon képzik ki, de a frontra csak ritkán küldik őket.
A háború alatt katonai mozgósításba hatvanéves korig vonhatók be férfiak Ukrajnában.
(Sky News)
Megtorlással fenyegetett Vlagyimir Putyin a keddi moszkvai dróntámadás miatt – derül ki a TASZSZ által közölt elnöki kommentárból. Az orosz elnök előbb terrortevékenységnek minősítette az akciót, majd arról beszélt, hogy Ukrajna az orosz állampolgárok megfélemlítését választotta.
Egyúttal közölte:
Ukrajna lakóinak meg kell érteniük, hogy országuk vezetése válaszlépésekre kényszeríti Oroszországot
Arról is beszélt, hogy szerinte nem is Oroszország robbantotta ki a háborút, hanem azt a NATO terjeszkedése okozta. Úgy látta: a Szovjetunió összeomlása után elkerülhetetlen volt a versengés az Oroszországi Föderáció és Ukrajna között, de az oroszok azt feltételezték, hogy ez civilizált módon fog menni.
Ukrajnát szerinte azonban olyan emberek irányították, akik a Nyugat sugallatára az oroszellenes hangulatkeltés útjára léptek. Oroszországot Putyin szerint ráadásul becsapták, amikor Nyugaton azt ígérték, hogy a NATO nem terjeszkedik kelet felé, de később Ukrajnába is eljutottak, és az oroszág NATO-tagságának lehetőségét is belebegtették.
Vlagyimir Putyin keddi nyilatkozatában azt is állította, hogy Oroszország az elmúlt napokban csapást mért az ukrán katonai hírszerzés főhadiszállására.
(The Guardian)
Csehországot közvetlenül ugyan nem fenyegeti konfliktus, de a hadseregnek fel kell készülnie minden eshetőségre, még a legkevésbé valószínűre is – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden a dél-morvaországi Brnóban (Brno).
A kormányfő Karel Rehka, a cseh hadsereg vezérkari főnökének hétfőn Prágában elhangzott kijelentésére reagált, miszerint jelenleg nem lehet kizárni egy Oroszország-NATO konfliktust sem, s annak Csehország, mint az észak-atlanti szövetség tagja az első pillanattól kezdve részese lenne. Fiala szerint a cseh vezérkari főnök kijelentését annak összefüggéseiben kell értelmezni.
Petr Fiala Ingrida Simonyte litván kormányfővel Brnnóban folytatott tárgyalásai után nyilatkozott újságíróknak. Elmondta: elsősorban a fehéroroszországi helyzetről, a NATO keleti szárnyának megerősítéséről, valamint az Ukrajnának nyújtandó további segítségről cseréltek véleményt. „A júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozón Csehország és Litvánia egy hangon fognak beszélni” – szögezte le a cseh miniszterelnök. Fiala úgy vélte: miután Litvánia nagyon közel van az ukrajnai konfliktushoz, nagyon érzékenyen reagál a helyzetre, s ezért véleménye Prága számára is érdekes.
„A csúcstalálkozó helyszínének kiválasztása is azt jelzi, hogy az észak-atlanti szövetség kész a keleti szárny megerősítésére, és minden tagállam biztonsága fontos számára” – húzta alá a cseh kormányfő.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tervez külön beszédet mondani a Moszkva és a Moszkva környéke elleni dróntámadás után – közölte Dmitrij Peszkov elnöki szóvivő kedden az Index beszámolója alapján.
Az Aljazeera szerint az elnök a Kremlben van, tájékoztatták az incidensekről. – Jelenleg nincsenek különleges tervek. Hála istennek, nincsenek áldozatok, és jelenleg nincs veszélyben Moszkva és a külváros lakói – mondta a Kreml szóvivője egy ezzel kapcsolatos kérdésre válaszolva.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kijelentette, hogy a dróntámadás a „kijevi rezsim” válasza volt arra, hogy Oroszország vasárnap eredményes csapásokat mért egyik döntéshozatali központjára. Az objektumot azonban nem nevezte meg. Peszkov közölte, hogy Putyin a kezdetektől fogva operatív tájékoztatást kapott a dróntámadásról, és hogy az incidenssel kapcsolatban nem tervez beszédet mondani. A szóvivő a történtek okán méltatta az orosz katonai tárca, a légvédelem és a helyi hatóságok tevékenységét.
Moszkvában több épület kisebb károkat szenvedett dróntámadás következtében. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz főváros ellen Kijev által indított „terrortámadást” nyolc repülőgépszerű drónnal hajtották végre. Ezek közül hármat rádióelektronikai eszközökkel földre szállítottak, ötöt pedig Pancir-SZ típusú légvédelmi rakétarendszerrel lőttek le Moszkva megyében.
Andrej Vorobjov, a moszkvai régió kormányzója is beszámolt róla, hogy a légvédelem több, a főváros irányába tartó drónt lelőtt. A közösségi médiában videó jelent meg arról, hogy egy repülő szerkezetet a levegőben semmisítenek meg Moszkva megyében. Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) a támadás ügyében eljárást indított.
A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Lenin sugárúton és a Profszojuznaja utcában ért találat egy egy-egy lakóépületet. Mindkét házból evakuálták a lakókat addig, amíg átkutatták az épületeket. Ideiglenesen forgalomkorlátozást is bevezettek a helyszínek környékén, amelyet később feloldottak. Az RBK gazdasági napilap szerint Új Moszkva egyik toronyházának 25. szintjén is kitörtek az ablakok, feltehetően hasonló okokból.
Az orosz állami médiában, egyebek között a Vesztyi FM hírrádió és a Rosszija 1 tévécsatorna adásában elhangzott, hogy a támadásban a védelmi tárca által említett nyolc repülőgépszerű nagy drón mellett kisebb eszközök is részt vettek. Az RBK két, „a belügyminisztériumhoz közeli” forrásra hivatkozva azt írta, hogy a moszkvai régióban több mint tíz drónt lőttek le kedden. A hatóságok szerint mind a négy Moszkva környéki polgári repülőtér rendes üzemmódban működik.
A brit Védelmi Minisztériuum szokásos napi hírszerzési jelentése szerint Oroszország katonai kiadásai 2022-ben 9,2 százalékkal (nagyjából 86,4 milliárd dollárral) emelkedtek a korábbi évhez képest. Moszkva védelmi kiadásai az orosz GDP 4,1 százalékát teszik ki. A beszánolóból kiderül, hogy pontos összeget nehéz megállapítani, mert a védelmi kiadások egy része titkos, a közölt adatok valóságtartalma pedig kérdéses.
Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine – 30 May 2023.
Find out more about Defence Intelligence’s use of language: https://t.co/w6Em57GmFH
🇺🇦 #StandWithUkraine 🇺🇦 pic.twitter.com/eaCxhqqdud
— Ministry of Defence 🇬🇧 (@DefenceHQ) May 30, 2023
Az ukrán Védelmi Minisztérium Twitter-bejegyzése szerint az elmúlt napon 410 orosz katonát öltek meg a harcokban, az összesített szám így 207 440-re nőtt. Eddig összesen 3802 tank, 7469 páncélozott harcjármű, 313 repülőgép, 298 helikopter, 3092 drón és 18 hadihajó kilövését tartják nyilván.
‼️Орієнтовні втрати окупантів за минулу добу склали:
410 вбитими
1 танк
2 бойові броньовані машини
10 артсистем
1 засіб ППО
38 БПЛА оперативно-тактичного рівня
51 крилата ракета
12 автомобільної техніки
1 спеціальної техніки
Вірте в ЗСУ! Разом переможемо!
Слава Україні!🇺🇦 pic.twitter.com/WBxpD2t13U— Оперативний ЗСУ (@operativno_ZSU) May 30, 2023
Az Aljazeera oldalán is közzétették azokat a felvételek, amelyek a ma hajnali moszkvai dróntámadásról készültek.
Moscow City Officials have announced that Air Defense Batteries were able to Shoot Down at least 10 Drones which were Detected over the City within the last few hours, with Damage from Debris and “Successful Impacts” affecting multiple Residential Buildings; it was additionally… pic.twitter.com/oSKgOIR8E4
— OSINTdefender (@sentdefender) May 30, 2023
A TASZSZ és a RIA Novosztyi hírügynökség szerint a Lenin sugárúton és a Profszojuznaja utcában ért találat egy egy-egy lakóépületet. Az egyik drón által szállított KZ-6-os robbanótöltet berepült az egyik ingatlan ablakán, de nem robbant fel. Az AFP hírügynökség által közölt képen az egyik lakóházban keletkezett kisebb rongálás látható:
Ez pedig a Moszkva körényékre telepített orosz légvédelmi rendszert mutatja működésben:
One of the Russian Pantsir-S2 Air Defense Systems which were recently Deployed around the Capital of Moscow was able to Shoot Down at least 1 of the Ukrainian UJ-22 or “Beaver” Attack Drones which were seen over the City earlier today. pic.twitter.com/8gg9i7VgT8
— OSINTdefender (@sentdefender) May 30, 2023
Komoly esélyünk van arra, hogy nyáron áttörést érjünk el – jelentette ki Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter (képünkön) az Ouest-France című francia napilapnak adott, hétfőn megjelent interjújában, amelyben az ukrán hadseregnek az orosz erők elleni közelgő ellentámadásáról beszélt.
A miniszter szerint az ellentámadásnak az a célja, hogy visszatérjen Ukrajna „az 1991-ben nemzetközileg elismert határokhoz”, beleértve a Krímet is. A miniszter szerint az oroszok „új erőket mozgósítottak, de sokan közülük kezdők, akiknek nincs tapasztalatuk és nem ismerik a fegyvereket”.
Reznyikov hangsúlyozta: szükséges, hogy a nyugati szövetségesek felgyorsítsák az Ukrajnának ígért fegyverek szállítását, főként, hogy az Egyesült Államok a közelmúltban engedélyezte szövetségeseinek F-16-os vadászgépek átadását Kijevnek. Bár az amerikai gyártmányú vadászgépek szállításának ütemezéséről és számáról még nem született döntés, az ukrán miniszter reméli, hogy az év végéig ez megtörténik. Hozzátette, hogy az ukrán pilótákat több hónapon át kell kiképezni, hogy megtanulják az amerikai gépek kezelését. Szólt arról is, hogy fel kell készíteni az ukrajnai repülőtereket, a radarokat, a navigációs rendszereket, a légiforgalmi irányítókat az új repülőgépekre.
A francia harci repülőgép-szállításokkal kapcsolatban Olekszij Reznyikov a Rafale vadászbombázót említette, hozzátéve, hogy az „bonyolult kérdés”. „Nem vagyok biztos benne, hogy Franciaország hajlandó lenne ilyen típusú harci gépeket szállítani” – mondta az ukrán miniszter.
Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere Telegramon nyilvánosságra hozott közleményében arról számolt be, hogy a város elleni dróntámadás következtében egy ember életét vesztette. Holosiivszkij kerület egyik többemeletes lakóépületében keletkezett tűz, amelyet egy lelőtt drónból lehulló törmelék okozott.
„A mentők 20 embert evakuáltak az épületből. Egy ember meghalt. Egy idős nőt kórházba szállítottak, két sérültet a helyszínen láttal el” – írta Klicsko. Az éjszaka során Kijevszerte szóltak a légoltalmi szirénák.
Az elmúlt három napban harmadjára érte támadás az ukrán fővárost. Május 29-én – Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka szerint – összesen 11 Iszkander-M és Iszkander-K orosz gyártmányú rakétát lőttek ki a városra, északi irányból, amelyeket a légvédelem hatástalanított. Képünkön egy ukrák katona vizsgálja a hétfői támadásban használt rakétát.
Drónok ütköztek több moszkvai épületbe a déli városrészben – jelentette be Szergej Szobjanin polgármester. A támadás „kisebb” károkat okozott, súlyos sérültek nincsenek. A mentőegységek a helyszínen vannak, a környéken lévő épületek lakóit evakuálják az orosz RIA állami hírügynökség jelentése szerint.
A Guardian arról írt, hogy kedd hajnalban négy-tíz drónt lőttek le az orosz fővárosban.
Moszkva körülbelül 750 kilométerre van Kijevtől. Legutóbb a Kreml ellen május 3-án hajtottak végre hasonló dróntámadást. Ekkora két drón csapódott a Szenátusi Palota épületének tetejébe.
