Április 26-án egy titokzatos bejegyzés jelent meg egy frissen létrehozott Instagram-profilon. A képen egy fiatal nő látható, aki a tiroli Wattensben található Swarovski kristálymúzeum és park bejáratánál áll. A képhez mellékelt szövegben a profil tulajdonosa, bizonyos Latifa al-Maktúm azt írta, hogy őszintén hálás mindenkinek, aki az elmúlt években együttérzést tanúsított iránta, és hogy ez idő alatt az élete sok szempontból megváltozott, de alig várja a következő fejezetet. Majd így folytatja:
Nemrég értesültem arról, hogy a sajtó egy olyan cikkhez gyűjt anyagot, amely szerint nem vagyok szabad, tekintve, hogy nem beszéltem nyilvánosan arról, hogy mi történt. Azt gondoltam, elég lesz az, hogy nyilatkoztam az ügyvédeimen keresztül, és közzétettem fotókat az utazásaimról a barátaimmal és a családommal. Ha valaki olyan szókimondó, mint én, aztán egyszer csak eltűnik, és mások beszélnek helyette, különösen azok után, ami történt, akkor érthető, ha kívülről nézve úgy tűnik, mintha irányítanák. Teljesen szabad vagyok és független életet élek. Az év nagy részét Dubajban töltöm, de az akaratomnak megfelelően utazgathatok is.
A bejegyzés semmilyen kontextust nem ad ahhoz, hogy milyen eltűnésről van szó, de ha eláruljuk, hogy Latifa egyike annak a négy dubaji hercegnőnek, akik az elmúlt évtizedekben megpróbáltak elszökni a hazájukból, rögtön izgalmasabbá válik a történet.
A dubaji hercegnőkről a 24.hu-n is több cikkben írtunk, azonban a New Yorker magazin május 8-i számában egy rendkívül alapos riportot közölt, amely egy több szálon futó, bonyolult történetet foglalt össze. Mi most megpróbáljuk időrendi sorrendbe tenni az eseményeket.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Bouchra
Bouchra bint Mohamed al-Maktúm hercegnő az Egyesült Arab Emírségek korábbi miniszterelnökének, Dubaj egykori uralkodójának, Maktum sejknek volt a második felesége, aki szabadidejében festett és lóversenyekre járt. A dubaji uralkodócsalád többi tagjához hasonlóan szívesen töltötte az idejét Londonban, ahol egy villában élt a három fiával. Az 1973-ban született, marokkói Bouchra hercegnő még nem volt húszéves, amikor hozzáment a nála harminc évvel idősebb Maktum sejkhez, azonban, ahogy telt az idő, egyre jobban zavarták a dubaji uralkodócsaládban tapasztalható korlátozások.
A Londonban és Párizsban tartózkodó, a nyugati luxusdivatházak ruháit viselő hercegnő élénk társasági életet élt, és egy interjúban azt mondta, hogy szeretné megmutatni az Emírségekben élő nőknek, mi mindenre lehetnek képesek. Közben azonban azt állította az egyik alkalmazottjának, Nick Hewer pr-szakembernek, hogy a férjét megpróbálja kiszorítani a hatalomból annak öccse, Mohamed sejk.
A nevelőnő egyébként a rendőrséget is felhívta azzal, hogy a gyerekeket el akarják rabolni. A Scotland Yard feltartóztatta a gépet, egy emírségi diplomata pedig felhívta Nagy-Britannia akkori nagykövetét az Egyesült Arab Emírségekben azt követelve, hogy állítsa le a rendőrségi akciót. A nagykövet a külügyi hivatalhoz irányította a diplomatát, ahol egy informátor szerint családi vitának minősítették az ügyet, így végül a repülő – Bouchrával és a gyerekekkel együtt – elhagyta Londont. A rendőrség később úgy nyilatkozott, meggyőződtek arról, hogy a gyerekek biztonságban vannak és az egész
csak egy családon belüli félreértés volt.
Bouchráról ezt követően semmit nem lehetett hallani, ám a New Yorker riporterének a királyi családhoz közel álló informátorok azt állították, hogy a hercegnőt házi őrizetbe zárták, és folyamatosan benyugtatózták. Maktum sejk 2006-ban meghalt, a helyére Mohamed sejk lépett, egy évvel később pedig egy olyan pletyka kezdett el terjedni, hogy Bouchra is elhunyt. Több forrás is azt állította, hogy a királyi család ölte meg. Évekkel később Bouchra egyik fia kapcsolatban lépett Hewerrel, hogy segítsen neki megkeresni az édesanyja egyik festményét. A fiatal férfi megerősítette, hogy Bouchra valóban meghalt 2007-ben, de részleteket nem mondott.
Samsza
A most 73 éves Mohamed sejk, akinek több feleségtől mintegy 25–30 gyereke született, gyerekkora óta rajongott Angliáért, ahol több ingatlant is vett, köztük a becslések szerint 200 millió angol fontot érő Longcross-birtokot. A sejk szívesen tartózkodott itt, rendszeresen megfordult a híres ascoti derbin, ebből kifolyólag jó kapcsolatot ápolt II. Erzsébet királynővel is.
A sivatagi nyár elől az angol vidékre menekülő Mohamed sejk gyakran magával vitte a kedvenc feleségeit és gyerekeit is, 2000 nyarán pedig köztük volt az akkor 19 éves Samsza hercegnő is annak ellenére, hogy a fiatal nő lázadó természetével tűnt ki a családból. Ahogy az húga, Latifa leveleiből kiderült, Samsza korábban már összekülönbözött az apjával azon, hogy nem mehetett egyetemre, és szerette volna függetleníteni magát a családtól.
2000. június 19-én éjjel Samsza beült egy felügyelet nélkül hagyott Range Roverbe, és annak ellenére, hogy nem engedték vezetni, sikerült beindítania a kocsit, elhajtott vele a szigorúan őrzött birtok határáig, ott kiszállt a terepjáróból, majd gyalog átszökött a kerítésen. Mire a család észrevette, hogy eltűnt, Samsza már kivett egy szobát egy londoni hostelben, aztán felkeresett egy bevándorlással foglalkozó ügyvédet, Paul Simont, hogy segítsen neki. Samsza elmondta, attól tart, hogy az apja erőszakkal vissza akarja vinni Dubajba, de Simon elmagyarázta, hogy az útlevele nélkül nehéz lesz megoldani a problémát.
Nyár végére Samsza lehetőségei egyre fogytak, mígnem felvette a kapcsolatot Grant Osborne-nal, Mohamed sejk angliai testőrségének egyik tagjával, akivel baráti kapcsolatot alakított ki. Arról, hogy mit beszéltek meg, eltérnek a beszámolók, az azonban biztos, hogy augusztus 19-én egy térfigyelő kamera felvette, amint Osborne és az ittas Samsza kiléptek egy cambridge-i szállodából, majd az Osborne vezette autóval elhajtottak egy közeli hídhoz. Itt a férfi hirtelen megállította a kocsit, kiszállt, majd négy emírségi férfi beszállt az autóba, és Samszával együtt elhajtottak.
Szeptember 1-jén egy nyaralásról hazatérő angol nő, Jane-Marie Allen furcsa üzenetet talált az üzenetrögzítőjén. Egy fiatal nő azt állította, hogy az akarata ellenére visszavitték Dubajba, és azt kérte, hogy figyelmeztessék az ügyvédjét, Paul Simont. Allen értesítette a rendőrséget, akik felvették a kapcsolatot Simonnal. Ő elmondta, mi történt, majd a rendőrség nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó osztálya (Special Branch) vette át a nyomozást. Ők előbb beszéltek a családdal, majd arra jutottak, hogyha Samsza tudott telefonálni, akkor szükség esetén a rendőrséget is fel tudja hívni – így lezárták az ügyet.
Az akta azonban eljutott egy másik rendőrhöz, Paul Beckhez is, aki kiment a helyszínre kérdezősködni, miközben a segítői bejuttattak egy telefont is Samszának a palotába, ahol fogva tartották. Beck beszélt Samszával, aki elmesélte az elrablása történetét, több nevet is megadott azok közül, akik részt vettek benne. 2000 végén aztán Samsza elvesztette a kapcsolatot a külvilággal, és erős nyugtatókat kapott.
Ezzel egy időben viszont a sejk hivatala is lobbizni kezdett a brit külügyminisztériumnál. Egy korábbi diplomata azt mondta a New Yorkernek:
Mohamed bin Rasid és a néhai királynőnk összebarátkozott a lóversenypályán. A dubaji királyi családnak vannak érdekeltségeik Nagy-Britanniában, szeretnénk ösztönözni az itteni befektetéseiket, azt viszont nem szeretnénk, ha a családi becsületükkel kapcsolatos ügyeikben itt pereskednének.
Beck, aki továbbra is gyűjtögette a bizonyítékokat Samsza elrablásáról, 2002-ben még megpróbálkozott azzal, hogy interjút készítsen a hercegnővel, ezért a külügyminisztériumhoz fordult engedélyért. A kérését elutasították.
Latifa
Latifa al-Maktúmot kiskorában elválasztották az édesanyjától, és a nagynénje palotájában nevelkedett több tucatnyi más gyerekkel együtt. A Latifától származó és a New Yorkerhez eljuttatott tetemes mennyiségű levélből, emailből és WhatsApp-üzenetből kiderül, hogy bár luxusban nevelkedett, Latifának meglehetősen boldogtalan gyerekkora volt. Nagynénje nem különösebben szerette, apját, Mohamed sejket pedig ritkán látta. Latifa tízéves volt, amikor megtudta, hogy akiket addig a nagynénjének és az unokatestvéreinek tartott – köztük Samszát –, valójában az édesanyja és a testvérei. Samsza volt az, aki egy nap becsörtetett a palotába, és követelte, hogy Latifát és az öccsüket engedjék haza. Latifa a legjobb barátjaként tekintett a nővérére:
Samszával mindketten lázadók voltunk, de ő türelmetlenebb is volt.
Latifa éppen két évvel azután, hogy Samsza megpróbálkozott a szökéssel, egy hátizsákba készpénzt, vizet, drótvágót és egy kést rakott, majd éjszaka átmászott az anyja villájának kerítésén, aztán taxiba ült. A határ közelében egy férfitól megvette a biciklijét, és azzal hajtott tovább. Az volt a terve, hogy átszökik Ománba, ahol keres egy ügyvédet. Egy katonai jármű azonban utolérte, és a rendőrségre vitték. Onnan hazaszállították, és Latifa elmondása szerint Az anyja szótlanul nézte végig. A verés után újra kocsiba ültették, és az egyik sivatagi börtönbe vitték, ahol a következő 13 hónapot töltötte, miközben rendszeresen bántalmazták, előfordult, hogy napokig teljesen sötétben tartották a koszos cellájában.
2005 októberében szabadult ki, és elmondása szerint az első héten naponta ötször zuhanyozott, miközben elborzadt attól, hogy csontsoványra fogyott a börtönben. Egy később nyilvánosságra hozott videóban arról beszélt, hogy évekig nem bízott senkiben, és leginkább állatok társaságában töltötte az idejét: lovakkal, kutyákkal, macskákkal.
Latifa három évvel később látta újra a nővérét, amikor Samsza is kiszabadult a börtönből: „Csak árnyéka volt egykori önmagának, akiből minden akaraterőt kiöltek” – írta később a húga. Találkozásuk nem volt örömteli, Latifa Samszát hibáztatta azért, hogy nem volt ügyesebb, amikor szökni próbált. Samsza többször is öngyilkosságot kísérelt meg, azután engedték szabadon, hogy éhségsztrájkba kezdett, majd szabadulása után nyugtatókkal és antidepresszánsokkal tömték.
A testvére és a saját szökési kísérletének kudarca nem tántorította el Latifát, a következő kísérletet azonban alapos felkészülés előzte meg. Bár a hercegnő az országot nem hagyhatta el, viszonylagos szabadságot élvezett, és szabadidős tevékenységek céljából elhagyhatta a villáját. Latifa emailben kereste meg a Dubajban élő finn Tiina Jauhiainent, hogy capoeira órákat vegyen tőle. A másodállásban személyi edzőként dolgozó Jauhiainen a New Yorker riporterének arról mesélt, Latifa olyan erővel vetette bele magát az edzésbe, hogy figyelmeztetni kellett a pihenésre. A capoeirán kívül búvárkodott, ejtőernyős ugrásokat végzett, különféle küzdősportokat tanult, mígnem Tiina lett a főállású edzője, és Latifa beavatta őt a szökés terveibe is. A nő vállalta, hogy segít neki.
A hercegnő a fizikai felkészülés mellett elkezdte megtervezni az útvonalat is, ehhez pedig segítséget kért egy Herve Jaubert nevű francia-amerikai férfitól, aki könyvet írt arról, hogyan szökött meg az Emírségekből, miután – szerinte alaptalanul – sikkasztással vádolták meg. Jaubert búvárfelszerelés és egy gumicsónak segítségével érte el a nemzetközi vizeket, és először Latifa is valami hasonlóban gondolkodott. Jaubert vállalta, hogy segít, de cserébe pénzt kért – később meg is vádolták azzal, hogy kihasználta az elkeseredett helyzetben lévő hercegnőt.
2018 februárjának egyik reggelén Latifa elhagyta az édesanyja villáját, és egy Elombo által kölcsönadott Audi csomagtartójában Jauhiainen átcsempészte őt Ománba. A főváros, Maszkat egyik külvárosában találkoztak Elombóval, aki kikísérte őket a tengerpartra, és a közelgő vihar ellenére mindhárman egy gumicsónakba szálltak, hogy elérjék a partok közelében horgonyzó Nostromo nevű hajót, amelyet Jaubert a Latifa által adott pénzért és ékszerekért cserébe bérelt ki, hogy azzal Indiába menjenek. A vihar miatt felkorbácsolódott tengeren alig haladtak a gumicsónakkal, végül Jaubert és az egyik tengerész jet-skivel ment a két nő elé, míg Elombo visszavitte a csónakot a partra. Miután kikötött, rendőrök vették körül, kihallgatták, majd két hónapot töltött egy ománi börtön magánzárkájában.
Latifa és Tiina sikeresen elérték a hajót, ám az út java még hátra volt, ők pedig egyre bizalmatlanabbak lettek a kapitánnyal szemben, aggodalmukat pedig csak fokozta amikor megtudták, hogy Elombót letartóztatták. Még a hajóról Latifa kapcsolatban lépett a Detained in Dubai (Rabságban Dubajban) nevű szervezet két angol ügyvédjével, David Haigh-jel és Radha Stirlinggel. Az aktivisták azon dolgoztak, hogy igazolják Latifa személyazonosságát, amikor egy márciusi reggelen Latifa több üzenetet küldött azzal a szöveggel, hogy
Kérem, segítsenek, férfiak vannak odakint.
Jauhiainen elmondása szerint India partjaitól nem messze fegyveresek jelentek meg a Nostromo mellett helikopterrel és hajóval, és mindkét nőt elfogták. Latifa azt állította, hogy három adag nyugtató kellett ahhoz, hogy lefogják.
Hónapokig nem lehetett tudni, hogy mi történt Latifával, mígnem a dokumentumfilmet forgató BBC megkeresésére a dubaji kormány 2018 decemberében azt írta, hogy Latifa a családjával tölti a 33. születésnapját. Hozzátették azt is, hogy a hercegnő nem elszökött, hanem Jaubert rabolta el.
A fiatal nőt egy külön villába szállították, ahol fél évig egyetlen látogatója sem volt. 2019 decemberében aztán megjelent Haja hercegnő, Mohamed sejk legfiatalabb felesége, aki ajándékokat vitt Latifának. Nem sokkal később Haja magával vitte a hercegnőt egy találkozóra, ahol ott volt Mary Robinson, az ENSZ korábbi emberi jogi főbiztosa és Írország volt elnöke is. Robinson állítása szerint azt mondták neki, hogy Latifa bipoláris zavarban szenved, és azért nem kérdezte az életkörülményeiről, mert nem akarta azzal megzavarni a „kellemes ebédet”.
Latifa sosem tett le arról, hogy elhagyja Dubajt, és egészen 2020 nyaráig rendszeresen tartotta a kapcsolatot Haigh-jel, aki korábban maga is két évet töltött egy emírségi börtönben. Eleinte kézzel írt leveleket csempészett ki a szobájából az egyik szobalány segítségével, aki aztán azokat lefényképezte, majd elküldte az Angliában élő ügyvédnek, később azonban Latifa hozzájutott egy mobilhoz, és a WhatsApp segítségével kommunikált, több videót is készített. A hercegnő időközben tudomást szerzett a Pegasus kémszoftver létezéséről, és aggódni kezdett, hogy esetleg őt is megfigyelhetik, és egyre kevésbé hitt abban, hogy kiszabadulhat. Haigh az utolsó üzenetet 2020. július 21-én kapta Latifától:
Addig nem fogom elhinni, hogy szabad vagyok, amíg nem lépek újra az Egyesült Királyság földjére.
2021 májusában egy Dubajban dolgozó brit tanárnő, Sioned Taylor egy képet tett közzé az Instagramon, amelyen Taylor mellett Latifa is látható volt. Másnap Taylor egy vízparti étteremben fotózkodott a hercegnővel, júniusban a madridi reptéren, augusztusban pedig Izlandon. Egy – korábban a dubaji királyi család alkalmazásában álló – ápolónő azt mondta a New Yorkernek, hogy Latifa saját lakásban él, saját maga közlekedik Dubajon belül, és az abaja nevű, testet elfedő köpenyt sem hordja. Feltételezések szerint Latifa megegyezett a családjával, hogy a nagyobb fokú szabadságért cserébe nem hánytorgatja tovább a családi ügyeket. Azt viszont, hogy Samsza hol van, senki nem tudja.
Haja
A korábbi szokásoknak megfelelően 2019 júniusában Mohamed sejk részt vett a világhírű ascoti derbin, ahol II. Erzsébet és Vilmos herceg társaságában fotózkodott. Ezúttal azonban nem tartott vele Haja hercegnő, ami feltűnt a villájában raboskodó Latifa hercegnőnek is. Mint egy későbbi bírósági perben kiderült, Haja ekkor már két hónapja elmenekült férjétől, miután az megtudta, hogy felesége viszonyt folytatott a testőrével. Az asszony két gyerekével Londonban telepedett le, és jogi eljárást indított a sejk ellen, hogy bírósági védelmet kérjen maga és a gyerekei számára.
A hercegnő, aki a jelenlegi jordán király testvére, és diplomáciai védettséget élvez, a peres eljárás során azt állította, hogy eleinte elhitte férjének, hogy Samszát és Latifát elrabolták, és az apjuk csak „visszarabolta” őket, ám amikor tovább kérdezősködött, és Mohamed sejk leállította, gyanús lett neki a dolog. Haja hercegnő rendre fenyegető üzeneteket talált a házában, és attól tartott, hogy előbb-utóbb erőszakkal elveszik a gyerekeit. A londoni felsőbíróság Hajának adott igazat, és többek között megállapította, hogy a sejk, akivel az angol királyi család is megszakította a kapcsolatot, a Pegasus kémszoftverrel figyeltette meg a volt feleségét.
A bíróság arra kötelezte a sejket, hogy több száz millió fontot fizessen Hajának, amely fedezi a hercegnő és gyerekeinek testőri védelmét is. Ezen felül a dubaji uralkodó nem találkozhat a gyerekeivel hatszemközt, és a nevelésükkel kapcsolatban sem hozhat érdemi döntéseket. Mint a Guardian 2022 tavaszán ismertette, a bíróság döntésében szerepet játszott Latifa és Samsza elrablása és fogva tartása is.
