Egy-két héten belül sor kerülhet a magyar és svéd parlamenti delegációk közötti találkozóra a NATO-csatlakozás ratifikációjával és a magyarországi demokrácia helyzetéről szóló „alaptalan hazugságokkal kapcsolatos képviselői aggályok tisztázása” érdekében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Stockholmban. A tárcavezető a hivatali partnerével, Tobias Billströmmel folytatott tárgyalást a svéd fővárosban.
„Azt tudtam elmondani a kollégámnak, hogy Magyarország kormánya nem véletlenül terjesztette az Országgyűlés elé a ratifikációról szóló előterjesztést, azért tettük ezt, mert támogatjuk. A kormány támogatása tehát elvi alapokon áll és egyértelmű, ennél viszont jóval kevésbé egyértelmű a parlament kétharmados többségét biztosító Fidesz és KDNP képviselőcsoportjainak álláspontja” – tette hozzá a külügyminiszter, utalva arra, hogy a múlt heti frakcióülésen állítólag éles vita robant ki a kormánypárti képviselők között a finn és a svéd NATO-csatlakozásról, dacára annak, hogy Orbán Viktor egyértelműen a képviselők támogatását kérte.
Szijjártó most is hangsúlyozta, hogy a frakciók soraiban „számos kétely fogalmazódott meg Svédország és részben Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatban”. Szijjártó Péter jogosnak nevezte egyes parlamenti képviselők azon felvetését, hogy
miként vár el egy ország szívességet tőlünk, ha annak politikusai az elmúlt időszakban folyamatosan és következetesen hazugságokat terjesztettek Magyarországról. Hogyan várnak el gyors, korrekt, fair döntéshozatalt, amikor az elmúlt időszakban folyamatosan arról hallottunk, hogy Magyarországon nincsen demokrácia, hogy Magyarországon a jogállamiságot nem biztosítjuk, hogy nincs médiaszabadság, hogy az igazságszolgáltatásnak nem biztosított a függetlensége?
Szijjártó szerint ezek természetesen mind nyilvánvaló hazugságok, amelyek olyan prekoncepción alapulnak, ami nem igaz. A külügyminiszter szerint svéd kollégája üdvözölte, hogy ezeket a nehéz és bonyolult kérdéseket is őszintén meg tudják vitatni, és ígéretet tett arra, hogy közbenjár annak érdekében, hogy a két parlament közötti eszmecsere minél előbb létrejöjjön, és hogy a parlamenti delegációk közötti találkozóra már egy-két héten belül sor kerülhessen.
A tárcavezető végül arra is kitért, hogy a nemzeti közösségek ügyére Stockholm is legalább akkora hangsúlyt helyez, mind Budapest, így kiemelte a találkozón, hogy elfogadhatatlan az ukrajnai magyar kisebbség jogainak szisztematikus megsértése és leépítése. „Azt várjuk el Ukrajnától, hogy ezeket a nemzetiségi jogokat, amelyek már egyszer megvoltak a magyar nemzeti közösségnek nyolc-kilenc évvel ezelőtt, egytől-egyig adják vissza. Semmi extrát nem kérünk, ezt viszont egészen biztosan igen” – zárta bejelentkezését a külügyminiszter.
