A koszovói albánok és szerbek között 2022 nyarán élesedett újabb konfliktus, amelyet akkor a magyar parancsnok és a nemzetközi közösség képviselőinek egy kompromisszum révén sikerült megfékezni. Néhány hónapos szünet és a megegyezésre adott decemberi határidő lejártával azonban újrakezdődött az eszkaláció.
A mostani vita tárgyát a még Szerbia által kiállított rendszámtáblák jelentik, ezeknek a lecseréléséről döntött Pristina. A nemzeti szuverenitás egyik fontos szimbólumát azonban a koszovói szerbek nem akarják elfogadni, ragaszkodnak a régi anyaállam által kiadott azonosítókhoz. Az elmúlt hónapokban a viszály részeként a koszovói szerb hivatalnokok, rendőrök, bírák tiltakozásképp határozatlan időre felhagytak a munkájukkal. Észak-Koszovó szerbek lakta területein ismét úttorlaszok jelentek meg – ez a tiltakozás egyik visszatérő formája –, amelyeket vagy tárgyalások útján önként, vagy a KFOR, a Koszovóban tevékenykedő, a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő beavatkozásával számoltak fel korábban. Ezek az akadályok idáig a szerb határ felé tartó utakon tűntek fel, a helyzet romlásának jelenként azonban hosszú idő óta először Észak-Mitrovicában is megjelentek a torlaszok.
A koszovói megmozdulások kezelése elsősorban a helyi rendőrség feladata, ám végső esetben a KFOR-é, amely egyedül rendelkezik azzal a képességgel, hogy, ha kell, erőszakkal, fenyegetés mellett, katonai munkagépekkel is felszámoljon úttorlaszokat. A tömegoszlatási feladatok része, hogy éjjel-nappal békés vagy erőszakos környezetben képes legyen a misszió felszámolni bármilyen akadályt, amely zavarhatja a Koszovón belüli közlekedést. Ez önmagában is balesetveszélyes, szoros koordinációt és fegyelmet igénylő feladat, amelyet csak nehezít, ha köveket dobáló, erőszakos szerbek vagy albánok támadásai közepette kell végrehajtani.
Hogyan érinti ez a magyarokat? Mivel a Harcászati Tartalék Zászlóalj már évek óta kizárólag magyar katonákból áll, így ők minden koszovói krízishelyzetben a tűz közepén vannak. Jó okunk van feltételezni, hogy most is bevetésre készen állnak.
Még 2022 szeptemberében – egy készülő dokumentumfilm-sorozat részeként – adott interjút lapunknak Kajári Ferenc vezérőrnagy, aki 2021 októbere és 2022 októbere között volt a KFOR parancsnoka. Megbízatását részben annak is köszönhette, hogy a Harcászati Tartalék Zászlóalj katonái a megelőző évtizedben megbízhatóan és magas színvonalon látták el a feladatukat. Kajári az interjúban nemcsak a krízisek során betöltendő feladatokról beszélt, hanem a misszió felépítéséről és a magyar jelenlét politikai jelentőségéről is.
∗
Az 1999 után csatlakozott NATO-országok közül mi vagyunk az első, amelyik KFOR-missziót vezethet. Mit jelent ez Magyarországnak, illetve személy szerint önnek?
Az, hogy Magyarország megkapta a lehetőséget, hogy egy NATO-misszió parancsnoki feladatait ellássa, hatalmas megtiszteltetés. Egyrészt bizonyítja a Magyar Honvédség megbízhatóságát, hogy képes egy ilyen feladatot elvégezni. Ezzel a tagországok elismerik, hogy az elmúlt évek misszióiban a Magyar Honvédség igazolta felkészültségét és tapasztalatát. Az elmúlt 23 évben Magyarország több NATO-misszióban is részt vett, és ezekben a felnövekvő vezetői állomány megtapasztalta, hogyan kell ilyen műveletek során a feladatokat megfelelően ellátni, illetve egy nemzetközi törzsben dolgozni. Másrészt ez elismerés a magyar külpolitikának is, hiszen a Nyugat-Balkán fontos tényezője az európai biztonságpolitikának. Ezt igazolja, hogy Magyarország kapta a vezető szerepet ebben a misszióban 2021-től. Nekem személyesen is hatalmas megtiszteltetés ezt a tisztséget betölteni, hiszen magyar tábornok még nem töltött be ilyen pozíciót. De a ranggal hatalmas felelősség is jár: az én vállamon van a teher, hogy bebizonyítsuk, nem hiábavaló volt a bizalom a honvédség felé.
Bemutatná nekünk a KFOR-t pár mondatban?
A KFOR egy NATO vezette nemzetközi békefenntartó művelet. 1999. június 12-én kezdte tevékenységét az ENSZ határozatának megfelelően. Az elmúlt időszakban a KFOR jelentős változásokon esett át, hiszen 1999-ben egy közel ötvenezer fős haderő kezdte meg feladatai ellátását Koszovó területén. Ez a szám napjainkra kevesebb mint négyezer főre zsugorodott. Ez annak tudható be, hogy a kezdetekhez képest jelentősen változott a biztonsági helyzet. Kialakultak azok a koszovói rendfenntartó szervezetek, amelyek képesek az általános biztonsági feladatokat ellátni. Így már nincs szükség akkora állományt állomásoztatni a területen. A maradék haderő is inkább megfigyelői, támogató feladatokat lát el. A KFOR-ban jelenleg 27 ország katonái vesznek részt. Ezek közül húsz NATO-ország, hét partner ország. A KFOR a NATO legrégebbi és legsikeresebb művelete, hiszen a kezdeti béke-kikényszerítő feladatokból átváltottunk a megfigyelői, békefenntartói és támogató feladatkörre. Ezek közé tartozik a járőrözés, az általános megfigyelés, a segítségnyújtás, illetve, ha a helyzet úgy adódik, a békefenntartás.
Mi a szerepe a KFOR-nak Koszovó biztonságának megteremtésében?
A KFOR alapvetően az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1999-es határozata értelmében hajtja végre feladatát, ez azóta is változatlan. Legfontosabb feladata a békés biztonságos környezet és a mozgási szabadság biztosítása, fenntartása a térségben. Ennek szellemében hajtjuk végre feladatainkat, például a járőrözést és megfigyelést. A megfigyelést úgy kell érteni, hogy ezek az osztagok kapcsolatban vannak mind a helyiekkel, mind a helyi biztonsági erőkkel, és a tőlük kapott információk alapján cselekszenek a kinetikus-fegyveres csapatok. A hatékonyság érdekében a KFOR-parancsnokok, így én is gyakori kapcsolatban állok a koszovói rendőrség vezetésével, a biztonsági erők parancsnokságával, ebbe beletartoznak a koszovói biztonsági erők, valamint a koszovói hírszerzés is, de a szerb fegyveres erők is.
A KFOR nem az egyetlen nemzetközi szereplő az országban, hanem egy nemzetközi intézményrendszer egyik eleme. Milyen az együttműködés a koszovói biztonsági erőkkel és az itt működő uniós és ENSZ-intézményekkel?
A KFOR feladatai közé tartozik a folyamatos kapcsolattartás valamennyi nemzetközi szervvel, valamint a koszovói hatóságok szerveivel. Ezek mellett a KFOR-vezetőség kapcsolatban áll a szerb fegyveres erőkkel. Koszovó területén jelen van az Európai Unió jogállamisági missziója az EULEX, ami egy nagyjából 100 fős rendőri erőt jelent. Az ő feladatuk a koszovói rendőrök munkájának megsegítése, mentorálása. Ha Koszovóban probléma adódik, akkor alaphelyzetben nem a KFOR feladata lépni, mi csak a harmadik lépcsős szereplő vagyunk.
Mit jelent a harmadik lépcső?
A KFOR elmúlt 23 éves jelenléte alatt lényegesen javult a helyzet Koszovóban. Napjainkra kialakultak azok a koszovói biztonsági szervezetek, amelyek képesek a rendfenntartásra. A rendszer logikus, ha bármilyen probléma jelentkezik Koszovó területén, akkor meghatározott sorrendben történik a biztonságért felelős szereplők fellépése. Először a koszovói biztonsági erőknek kell lépniük. Ha ők nem tudják megoldani a problémát egyedül, akkor az Európai Unió jogállamisági missziója, az EULEX is beavatkozik. Ők – mint említettem – kitelepülésük óta a helyi koszovói rendfenntartó erők mentorálásával foglalkoznak, és, ha szükséges, gyakorlati támogatást is nyújtanak. Ezek elsősorban tömegoszlatási feladatok.
Amennyiben az EULEX-nek nincs elég erőforrása a probléma megoldására, akkor az ő felkérésükre a KFOR saját erőivel és eszközeivel segítséget nyújthat, így jövünk mi mint „harmadik lépcső”. Ez a rendszer azért alakult így, hogy a koszovói rendőrség képes legyen saját feladatát megfelelően ellátni, és ezáltal a nemzetközi szervezetek minél kevesebbszer avatkozzanak be a belügyekbe, illetve abban reménykednek, hogy ez a szituáció a helyi erőket a fejlődésre sarkallja.
El kell mondanom, hogy az elmúlt 5-6 évben – egy kivétellel – nem volt szükség sem az EULEX, sem a KFOR erőire. Ez a kivétel tavaly szeptemberben volt, amikor a szerb úttorlaszok felszámolásakor az a nemzetközi egyezmény született, amely szerint a KFOR-erők kitelepülnek az adott területre, és átveszik a biztonság fenntartásával kapcsolatos feladatokat a koszovói rendőrségtől, amelynek még a területet is kellett hagynia.
A helyzet stabilizálása után a KFOR fokozatosan visszaadta az irányítást a koszovói rendőrségnek. Éppen ezen események hatására vezetett be a nápolyi elöljárói parancsnokság egy új intézkedést, miszerint bizonyos esetekben a KFOR parancsnokának át kell vennie az első reagáló szerepét a koszovói műveleti területen annak érdekében, hogy a békés, biztonságos helyzetet helyreállítsa, és a mozgásszabadságot biztosítani tudja.
Hogyan épül fel a KFOR mint katonai szervezet?
A KFOR komplex nemzetközi békefenntartó szervezet, amelyben szinte minden katonai szervezet képviselteti magát, amely egy művelet végrehajtásához szükséges. A műveleti terület két regionális parancsnokságra van felosztva: a keletire és a nyugatira. A keleti regionális parancsnokság amerikai vezetésű parancsnokság, egy amerikai ezredes vezetésével, emellett az állomány jelentős része is amerikai katonákból áll, sok más nemzetiségű katonák részvétele mellett. A nyugati regionális parancsnokság olasz vezetésű, értelemszerűen olasz parancsnokkal és olasz többségű állománnyal, de itt is megtalálhatók egyéb ország képviselői is, többek között osztrákok, lengyelek. A legújabb kontingens egy albán szakasz, ők 2022-ben kezdték a tevékenységüket.
Mindkét regionális parancsnokság úgy épül fel, hogy vannak kinetikus erői, ezalatt a lövész jellegű alakulatokat értjük, ők harci gépekkel és járművekkel vannak felszerelve, elsősorban járőrözési feladatokat hajtanak végre, illetve, ha úgy kívánja a helyzet, tömegoszlatási feladatokat is el tudnak látni. A lövészek mellett a nem-kinetikus alegység a másik legnagyobb, melyben az úgynevezett összekötő és megfigyelő csoportok kapnak helyet. Ezen katonák sok esetben kint is élnek a saját műveleti területükön, vagy napi szinten látogatják a rájuk kiszabott körzetet, ezáltal tartva napi szinten a kapcsolatot a helyiekkel. A kinetikus és nem-kinetikus erők mellett fontos szerepet kapnak mindkét parancsnokságban a támogató erők, a felderítő erők, illetve az egészségügyet biztosító erők.
Ezen két régió mellett a KFOR-parancsnok alárendeltségébe tartozik két további erő, az egyik az úgynevezett KFOR Harcászati Tartalék Zászlóalj, amely színtiszta magyar állományú lövészalakulat, illetve az ehhez hasonló, de kisebb létszámú tartalékerő, katonai rendőri alegység az olasz Carabinieritől. A KFOR-parancsnok alárendeltségébe tartozó másik erő a felderítő zászlóalj, amely többnemzetiségű. Ebben is vannak magyarok mind felderítői, mind pedig pilóta nélküli repülőgép képességekkel. A mindenkori KFOR-parancsnok alá tartozik egy logisztikai-támogatói csoport, amelybe különböző műszaki és szállító csoportok tartoznak. Ezek a KFOR fő erői, emellett irányításom alá tartozik egy helikopteres részleg, amelyet a horvát és svájci haderő biztosít a KFOR számára. Illetve a KFOR üzemeltet egy katonai repülőteret, az utánpótlási és szállítási feladatok ellátására.
Egy civil úgy gondolhatja, hogy 4000 katona az akár 4000 bevethető lövészt is jelenthet. De a valóságban ennek csak egy részét képezik a rendes akcióra bevethető katonák, akiket több divízió is támogat.
Erre azt felelném, hogy minden katona bevethető a saját szakterületén. A kinetikus erők nem lennének képesek feladatuk ellátására a különböző támogató csoportok nélkül. Ugyanúgy elengedhetetlenek a logisztikai egységek vagy a felderítők és az egészségügyi szolgálók, mint a lövészek. Az egészségügyi szolgálatnak is több fokozata van: az első szintű támogató részleg az, amelyik kimegy a katonákkal, legyen az közúti mentő, terepjáró vagy akár páncélozott mentővel. Mindezt a helyzet kívánja meg, hiszen a felszereltségtől függhet az, hogy a helyszínen látja el a sebesülteket, vagy a bázisra kell behozni őket. Összességében mind a 4000 fő bevethető, de ha a lövészekre kíváncsi, ők körülbelül 2000–2500-an vannak.
Ebben a komplex nemzetközi katonai szervezetben hol vannak a magyar katonák?
A Magyar Honvédség 1999-óta jelen van KFOR-ban, mintegy tíz éven át az úgynevezett Őr és Biztosító Zászlóalj jelentette tevékenységünk gerincét. Egy páréves átmeneti időszak után a KFOR Harcászati Tartalék Zászlóaljában kezdtünk szerepet vállalni, mely abban az időben még portugál parancsnokság alatt működött egy portugál és egy magyar századdal. 2017-ben Lisszabon kivonult, és a magyar kormány vállalta a NATO felé, hogy átvennénk az egész zászlóaljat – biztosítva egy másik századot is. Jelenleg is ez a szervezet adja a magyar hozzájárulás gerincét, ami alatt egy közel 400 fős kontingenst kell érteni. Ez a szervezet közvetlenül a mindenkori KFOR-parancsnok alá tartozik és neki felel. Ez a zászlóalj a kinetikus erők közé tartozik, azaz lövész feladatokat lát el.
A KFOR Harcászati Tartalék Zászlóalj mellett megfigyelő és felderítő képességeket is ad a Magyar Honvédség a KFOR-nak. Ezen egységek a KFOR több nemzeti felderítő zászlóaljába vannak integrálva. Együtt hajtják végre a feladataikat az azonos csoportba tartozó olasz, osztrák és horvát erőkkel. Ezek mellett egy úgynevezett összekötő-támogató csoportot is biztosít Magyarország a KFOR-állományba, de jelentős számú magyar tiszt szolgál a KFOR törzsében is. Ezek az általános magyar hozzájárulások. Vannak parancsnokhoz kötött beosztások: ilyen a jogi tanácsadó főtiszt, a politikai tanácsadó, a tábori főlelkész és így tovább. Mindemellett külön támogató-logisztikai egységeket is biztosítani kell a sikeres munkavégzéshez.
Említette, hogy nem csak a koszovói, hanem a szerb fegyveres erőkkel is kapcsolatban áll. 2022 augusztusában ismét kiéleződött a helyzet a két ország között. Egy ilyen szituációban mi a KFOR feladata?
Említettem, hogy a KFOR legfontosabb feladata, hogy Koszovó területén megőrizze a biztonságot, és amennyiben elharapódzik a helyzet, fel kell készülnie a beavatkozásra. Ez történt július 31-én is, amikor néhány perc leforgása alatt a koszovói szerb tiltakozó csoportok lezárták a főbb határátkelőhöz vezető utakat. Úgy gondolom, hogy ilyenkor a legfontosabb a megfelelő vezetőkkel való gyors és folyamatos konzultáci. Ez az a fázisa a konfliktusnak, ahol effektíven és gyorsan lehet sikert elérni. Ha ez nem sikerül, akkor kénytelenek vagyunk a katonákat a műveleti területen alkalmazni, és az ő eszközeikkel kell a biztonságot fenyegető problémaforrást likvidálni. Július 31-én öt-hat vezetővel is gyorsan felvettem a kapcsolatot, sikeres tárgyalásokat folytattam, valamint a helyszínen találkoztam a szerb vezetőkkel. Részben ennek köszönhetően sikerült megoldani ezt a meleg helyzetet. Emellett külön köszönetet jár az EU különleges megbízottjának, Miroslav Lajcáknak, aki szintén intenzíven tárgyalt a vezetőkkel, illetve az amerikai nagykövet is jelentős befolyással rendelkezik a térségben.
Az ön csaknem egyéves parancsnoksága alatt volt rá példa, hogy a KFOR-nak elő kellett lépnie első reagáló szerepbe?
Gyakorlatban nem, viszont többször készen kellett rá állnunk, hogy megakadályozzuk a konfliktus esetleges eszkalálódását.
Ez alatt a 11 hónap alatt melyik volt a legkritikusabb pillanat?
A legkritikusabb a már említett, július 31-i blokád kialakulása volt. Aznap nagyon intenzív egyeztetések zajlottak a koszovói hatóságok vezetőivel, illetve a koszovói szerbek vezetőivel. A legfontosabb a dezinformáció kiszűrése volt, és a valós információk eljuttatása a vezérkarokhoz. Ez a nagy mennyiségű hamis információ, melyek nagyrészt a közösségi médián át terjedtek, még tovább szították a feszültséget. Szerencsére sikerült megoldani a problémát, a felek végül megállapodtak, hogy Brüsszelben békés úton fogják rendezni az ügyet.
A 11 hónap alatt a kiképzésen mit gyakoroltak a magyar erők?
A tartalék zászlóaljnak az elmúlt egy évben nem volt olyan bevetése, melyben éles helyzetben kellett volna bemutatnia a tömegoszlatási képességeit. A tömegoszlatás azonban nem az egyetlen jártassága a tartalék zászlóaljnak, ez csupán a végleges eszköz, amihez fordulhatunk.
Az állomány alapfeladatai közé tartozik a járőrözés Koszovó egész területén, illetve feszültebb időszakokban a keleti és a nyugati regionális parancsnokságok támogatása, amire többször is sor került az elmúlt időszakban. A júliusi forrongások óta úgy határoztam, hogy a magyar zászlóalj egy százada folyamatos készenlétben van. Ezek mellett a zászlóalj a többi ország katonáinak tömegoszlatási gyakorlataiban segédkezik.
A magyar zászlóalj ugyanis különleges jogosítvánnyal rendelkezik: az úgynevezett fire-phobia gyakorlatokat (ez a tűziszony leküzdése abban az esetben, ha tömegoszlatás során Molotov-koktélokkal támadják a békefenntartókat – a szerk.) tanítja a többi ország osztagainak. Természetesen, amikor éppen nem éles bevetésen vannak a katonák, akkor gyakorlatokon vesznek részt, ezzel erősítve a más országok egységeivel való kooperációt. Emellett sokszor vesznek részt helikopteres kiképzéseken, ezeken ugyanis rutint szereznek a különböző helikoptertípusokon, és az azokról való feladatok végzésében. Ezen komplex feladatok könnyen kitöltenek egy hat hónapos missziós szolgálatot.
A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója.
