Ismét lőtték a zaporizzsjai atomerőművet, az ENSZ szerint a támadók a tűzzel játszanak

5 millió ember vesztette el a munkáját Ukrajnában az orosz invázió miatt – közölte az ukrán gazdasági miniszterhelyettes.

A Kyiv Independent szerint Tetyana Berezsna elmondta, hogy azokban a megyékben, ahol most harcok dúlnak egykor 10 millió embernek volt munkája. Szerinte a háború, amely elől hétmillió ember menekült el az országból, drasztikusan növelte munkanélküliséget az országban.

A háború tönkreteszi az ukrán munkaerőpiacot

– nyilatkozta a lapnak.

(Al Jazeera)

Vagyim Bojcsenko nem dédelget olyan illúziókat, hogy az oroszok majd önként elhagyják a várost. Ezzel együtt Mariupol polgármestere biztos abban, hogy az ukrán hadsereg előbb-utóbb kiűzi a megszállókat az Azov-tenger partjáról. Ebben annyira biztos, hogy nemrég Lengyelországban egy hitelfelvételi megállapodást írt alá az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD), hogy az oroszok kiűzése után rekonstruálják a lerombolt várost.

A városvezető azt is közölte, hogy a világbankkal együttműködve egy kár-, veszteség- és szükségletfelmérési jelentést is készítenek, amely számszerűsíti a vízellátásban, a szennyvízelvezetésben, a tömegközlekedésben és a világításban keletkezett károkat. Amint ez elkészül, a tervek szerint megszületik Mariupol újraélesztésének programja.

A polgármester szerint az orosz csapatok két hónap alatt több kárt okoztak Mariupolban, mint a németek két évnyi megszállás alatt a második világháborúban.

A város teljes infrastruktúrájának 90 százaléka szenvedett különböző súlyosságú károkat. A 15 kórházból 11 megsemmisült, a 63 iskolából 39-et, 79 óvodából 25-öt pusztítottak el

– mondta Bojcsenko

A háború első hónapjaiban az oroszok porig rombolták a stratégiai fontosságú kikötő várost. Az ostrom során legalább 20 ezer ember vesztette életét.

(BBC)

Az orosz különleges szolgálatok a közeljövőben számos terrortámadást terveznek Fehéroroszország területén lévő létfontosságú infrastrukturális létesítményekben, ember okozta baleseteknek álcázva ezeket, és az egyik fő célpontjuk a fehérorosz asztraveci atomerőmű – közölte vasárnap az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága.

Az MTI híre szerint a katonai hírszerzés úgy tudja, Oroszország „szokásához híven” a terrortámadásokért a NATO-országokat és Ukrajnát készül felelőssé tenni.

Az állítólagos elkövetők fehérorosz katonai egyenruhát fognak viselni.

A hírszerzés kiemelte, hogy a fehérorosz KDB, a belügyminisztérium és a határőrcsapatok egységeit már fokozott készültségbe helyezték. Kijev szerint ezekkel a terrorcselekményekkel Oroszország fel akarja gyorsítani a fehérorosz hadsereg bevonását az ukrajnai háborúba a maga oldalán.

Andrij Jermak az elnöki hivatal vezetője úgy véli, hogy Ukrajna valószínűleg nem tud jövő tavaszra véget vetni az Oroszország által kirobbantott háborúnak. Erről egy halifaxi biztonsági fórumon tett felszólalásában beszélt. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „ukránok milliói reménykednek abba, hogy ez a háború mielőbb véget ér”. Emlékeztetett arra, hogy idén Ukrajna sikereket ért el a csatatéren, felszabadította Herszont és előrenyomult a harkivi régióban.

A háború azonban tovább tart, és nem állok készen arra, hogy megnevezzem a pontos napot és időpontot, hogy mikor győzünk, de ez mindenképpen megtörténik

– szögezte le Jermak.

A győzelemhez azonban fegyverekre van szüksége az ukránoknak. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója egy tévéinterjúban felsorolta, milyen és hány fegyverre van országának égetően szüksége. Közlése szerint Ukrajnának további

• 150-200 harckocsira,
• 300 páncélozott járműre,
• 100 tüzérségi rendszerre,
• 50-70 rakéta-sorozatvetőre
• és 10-15 rakétaelhárító rendszerre van szüksége ahhoz, hogy lezárja maga fölött az eget.

Ezen felül megemlítette a 300 kilométeres hatótávolságú amerikai ATACMS rakétákat is.

Véleménye szerint ezek a rakéták közelebb hoznák a háború végét, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy megsemmisítse a megszállt területek mélyén található nagy orosz katonai raktárokat.

Biztosított egyben afelől, hogy „Ukrajnának nem szükséges katonai célpontokat támadnia Oroszországon belül”.

(MTI)

A zaporizzsjai atomerőmű ukrán üzemeltetője szerint az orosz erők állnak a szombat esti és vasárnap reggeli támadások mögött, ellentmondva Moszkva állításának, miszerint Ukrajnából indították el a lövedékeket. Az Energoatom atomenergetikai vállalat szerint legalább 12 találat érte az erőmű infrastrukturális létesítményeit.

A cég a Telegramon közölte, hogy a megrongált berendezések listája azt jelzi, hogy a támadók

pontosan azt az infrastruktúrát vették célba és tették működésképtelenné, amely szükséges az 5. és 6. erőműblokk újraindításához, és az ország szükségleteit kielégítő energiatermelés helyreállításához.

(Reuters)

Az ENSZ nukleáris felügyeletét ellátó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) elítélte az orosz ellenőrzés alatt álló zaporizzsjai atomerőmű elleni támadást.

A szervezet főigazgatója szerint

a szombat éjjel és vasárnap reggel a térségben történt erőteljes robbanások” felelősei „a tűzzel játszanak”.

Az erőmű üzemeltető elmondták a NAÜ szakértőinek, hogy a létesítmény néhány épületében, berendezésében és felszerelésében károk keletkeztek, de egyelőre nem keletkezett olyan sérülés, amely kritikus volna a biztonságos működés szempontjából.

Powerful explosions shook area of #Zaporizhzhya NPP last night & today. IAEA experts at #ZNPP report a dozen+ blasts from apparent shelling & some site buildings, systems & equipment damaged, but none so far critical for nuclear safety & security. https://t.co/0nEY45BLAg pic.twitter.com/FgG6erL0IV

— IAEA – International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 20, 2022

Rafael Mariano Grossi, a NAÜ főigazgatója elmondta:

A tegnapi és a ma reggeli hírek rendkívül nyugtalanítóak. Robbanások történtek ennek a hatalmas atomerőműnek a helyszínén, és ez teljességgel elfogadhatatlan. Bárki álljon is a támadás mögött, ennek azonnal véget kell vetni. Ahogy már sokszor mondtam korábban: a tűzzel játszanak!

(Guardian)

Támadás alatt a zaporizzsjai atomerőmű – közölte a TASSZ orosz állami hírügynökség. Hozzáteszik: az „ukrán területről” indított lövedékek egy száraz tároló közelében landoltak, miután nem észleltek radioaktív kibocsátást.

Renat Karcsa, a Roszatom nevű orosz atomenergia-szolgáltató egyik tanácsadója a hírügynökség szerint elmondta, hogy

összesen tizenöt lövedéket lőttek ki az erőmű létesítményeire.

A létesítmény orosz államosítása november elején vette kezdetét azután, hogy az oroszok Zaporizzsját négy másik kelet-ukrajnai régióval egyetemben az Orosz Föderációhoz csatolták. Európa legnagyobb atomerőműve röviddel Ukrajna február 24-i orosz lerohanása után, márciusban került orosz kézre.

Az ukrán Energoatom október 28-án közölte, hogy az erőműben maradt 6700 ukrán alkalmazott közül mindössze 100-an írtak alá új szerződést az orosz Roszatom energetikai ügynökséggel (a február 24. előtti 11 000 alkalmazottból).

(Guardian)

Románia eddig 87 841 tartózkodási engedélyt adott ki a háború elől menekülő, átmeneti védelemben részesülő, menedékesként elismert ukrán állampolgároknak, 4391 ukrán állampolgár pedig menedéket kért Romániától – közölte vasárnap a bukaresti belügyminisztérium.

A román bevándorlási hivatal (IGI) hat regionális befogadóközpontban biztosít szállást és ellátást a menedéket igénylő külföldiek számára. Ezek telítettsége a háború első heteiben elért 68 százalékról 26,2 százalékra csökkent. Tavaly az IGI mintegy 1100 férőhellyel gazdálkodott, az ukrajnai háború kitörése óta a hatóságok nem közöltek erről összesített adatokat.

Románia március 19. óta személyi számot és tartózkodási engedélyt ad az ukrajnai menekülteknek a háború elől menekülők átmeneti védeleméről szóló, március 4-én elfogadott európai uniós határozat alapján. Az ukrajnai menekülteknek az IGI bocsát ki fényképes tartózkodási engedélyt.

A román határrendőrség hétfői adatai szerint az Ukrajnából érkező menekültek száma február 10-től kezdett emelkedni, azóta 2 millió 870 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába. A bukaresti külügyminisztérium október végén 86 500-ra becsülte a román területen maradt ukrán menekültek számát. (MTI)

Egyre többen aggódnak a háború miatt Oroszországban, legalábbis ez szűrhető le egy orosz lap felméréséből, amely szerint szeptember óta 430 százalékkal nőtt a magánbunkerekre leadott megrendelések száma – szúrta ki a Világgazdaság az ukranews.com cikkét, amely szerint elsősorban a szeptemberben elrendelt részleges mozgósítás után ugrott meg a kereslet, bár már előtte is voltak érdeklődők.

Mint írják, a legtöbben Oroszország déli részéről rendeltek maguknak bunkert, leginkább olyanok, akik közel élnek az ukrán határhoz. Sokan többszemélyes bunkereket rendelnek, amely megnehezíti a kivitelezést. Így is egy létesítmény elkészítése 2–3 hónapot vesz igénybe, de a megnövekedett érdeklődés miatt várhatóan még inkább elhúzódik a kivitelezés.

Egy kisebb privát bunker építése 1 millió rubelnél (6,5 millió forintnál) kezdődik, ebbe szinte csak a betonépítmény, a levegőztető és a fűtési rendszer tartozik bele. Olyan építmény, amelynek már külön generátora, vízellátása és fürdőszobája is van, négyszer-ötször többe kerül. Egy másik cég pedig 246 ezer dollárnak megfelelő rubelért (97 millió forintért) egy komplett, mindennel felszerelt, 50 négyzetméteres bunkert készít.

Legalábbis ezt írja az izraeli Haaretz, amely szerint az amerikai adminisztráció nyomására Izrael a közelmúltban beleegyezett, hogy több millió dollár értékben finanszíroz úgynevezett „stratégiai anyagokat”, hogy ezzel járuljon hozzá Ukrajna háborús erőfeszítéseihez.

A Haaretz három, magas rangú európai diplomáciai tisztviselőtől megtudta, hogy az Egyesült Államok néhány hete megkereste az izraeli kormányt, és szorgalmazta, hogy segítse a NATO-t az Oroszország elleni küzdelemben.

A lap szerint az amerikaiak azt akarták, hogy Izrael légelhárító ütegekkel lássa el Ukrajnát – közölték az európai tisztviselők. A két kormány közötti megbeszélések, valamint az izraeli vezetők és a biztonsági szervek tanácskozása után azonban egyelőre csak stratégiai anyagok finanszírozásáról állapodtak meg. A stratégiai anyagok fogalmát pontosan nem határozták meg, de a Haaretz úgy tudja: olyan fegyverrendszerekről van szó, amelyek izraeli alkatrészeket, például elektrooptikai és tűzvédelmi rendszereket tartalmaznak.

Egy ukrán tisztségviselő szerint az ukrán kormány fizeti az összes költségét a felszabadított Herszon és Mikolajiv régiókból induló önkéntes evakuálásnak – írja a CNN.

Irina Verescsuk az ideiglenesen megszállt területek reintegrációjáért felelős miniszter elmondta, a tél közeledtével több problémával is szembe kell nézniük a felszabadított területeken. Dél-Ukrajnában hatalmas területeken szenvedett súlyos károkat az infrastruktúra, márpedig az áram-, a hő- és a vízellátás hiánya nagyon megnehezíti a helyi lakosok túlélését.

A télre való felkészülésről van szó. A hőmérséklet csökken, és nem tudjuk időben helyrehozni az infrastruktúrában okozott károkat

– közölte. „Ez csak önkéntes evakuálás, ami egyelőre tehát nem kötelező. Az önkéntes evakuálás azt jelenti, hogy az állam vállalja a szállítással, a telelésre kiválasztott területekre való szállítással, a szállás- és megélhetési költségekkel, valamint az orvosi ellátással kapcsolatos összes költséget és felelősséget” – tette hozzá Verescsuk.

Vitalii Kim, Mikolajiv regionális katonai közigazgatásának vezetője elmondta, a felszabadított településeken már készítik a listákat a kitelepülni szándékozókról. (CNN)