Élő Nagyvilág

Nukleáris hadgyakorlatot tartott az orosz hadsereg Putyin felügyelete mellett

Alexei Babushkin / SPUTNIK / AFP
Alexei Babushkin / SPUTNIK / AFP

Az orosz-ukrán háború keddi eseményeiről itt olvashatnak.

Putyin átmeneti tiltólistára helyezett 45 bankot

Vlagyimir Putyin orosz elnök véglegesítette annak a 45, részben külföldi tulajdonban álló oroszországi bank listáját, amelyeknek átmenetileg tilos bizonyos tranzakciókat kötni, a listán szerepel az OTP orosz leánybankja is.

Az érintett pénzintézetek szerdán közzétett listáján az OTP bank érdekeltségén kívül szerepel például az American Express Bank, a Western Union DP Vosztok, a Goldman Sachs, a J. P. Morgan Bank International, az Intesa, a Credit Suisse, a Raiffeisen, a Citibank, az UniCredit Bank, az Ozone Bank, valamint a Yandex Bank.

A korlátozás 2022. december 31-ig van érvényben, az alól mentességet csak az orosz elnök rendkívüli engedélyével kaphatnak a pénzintézetek.

Oroszországban augusztusban rendeletet adtak ki, amely az év végéig különleges gazdasági intézkedéseket írt elő pénzügyi és energetikai területen egyes államokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben azok “barátságtalan lépései” miatt. Putyin most a rendelet hatálya alá tartozó bankok listáját véglegesítette. A bankok esetében a tiltás az alaptőkéjükhöz tartozó részvényekkel és részesedésekkel való tranzakciókra vonatkozik.

Megtapsolták diákjai az egyetemi tanárt Oroszországban, akit háborúellenes tüntetés miatt rúgtak ki

Egy Twitter-videó tanúsága szerint szokatlan eseményeknek volt tanúja Oroszország legrégebbi egyeteme Szentpéterváron. A felvétel tanúsága szerint az egyetem diákjai ujjongva tapsolnak annak a professzornak, akit elbocsátottak az egyetemről egy háborúellenes tüntetéseken való részvétel miatt. Denis Skopin állítólag 10 napot töltött börtönben.

Nukleáris hadgyakorlatot tartott az orosz hadsereg Putyin felügyelete mellett

Nukleáris hadgyakorlatot végzett az orosz hadsereg Vlagyimir Putyin elnök vezetésével, hogy „felkészüljön az ellenséges nukleáris csapásokra” – írja a Meduza független orosz lap Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nyilatkozata alapján.

Mint írják, az Orosz Föderáció honlapján áll: a kísérletek során ballisztikus rakétákat lőttek fel az oroszországi Kamcsatka-félszigeten lévő Kura gyakorlóállomásról, az Arhangelszk megyében található plesetszki űrközpontból, továbbá a Barents-tengeren is, emellett légi indítású cirkálórakétákat is kilőttek.

A Pentagon egy nappal korábban arról számolt be, hogy az orosz hatóságok előre értesítették az Egyesült Államokat a hadgyakorlatról. Ezeket a gyakorlatokat minden évben rendszeresen megtartják – tette hozzá az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma. Az előző Thunder gyakorlatra 2022. február 19-én került sor , vagyis öt nappal az ukrajnai orosz invázió kezdete előtt.

NATO-főtitkár: nem megengedhető, hogy Oroszország megnyerje az ukrajnai háborút

Nem engedhető meg Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy megnyerje az ukrajnai háborút, egy ilyen fogatókönyv megvalósulása csapás lenne az ukrajnaiak számára, a NATO-ba tömörült szövetségeseket pedig sebezhetőbbé tetté – jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán.

Jens Stoltenberg, aki Nicolae Ciuca román miniszterelnökkel folytatott megbeszélést a NATO székházában, sajtótájékoztatóján kijelentette: a legtöbb háború a tárgyalóasztalnál fejeződik be. Az azonban, hogy Ukrajna mit képviselhet egy béketárgyalás során, az a harctéren elért eredményektől, azaz a megtámadott országnak nyújtott katonai támogatástól függ – mondta.

A NATO-főtitkár hangsúlyozta: Oroszország tisztában van azzal, hogy el fogja veszteni az ukrajnai háborút, ezért még több ukrán települést támad, civileket vesz célba, létfontosságú infrastruktúrákat rombol le, és “veszélyes nukleáris retorikát” használ. Kijelentette: Oroszország hamisan azt állítja, hogy Ukrajna arra készül: radioaktív “piszkos bombát” vet be saját területén”. A NATO-tagállamok elutasítják ezt a hamis állítást – mondta a főtitkár, és hozzátette: Oroszország nem használhat hamis ürügyeket a további eszkalációhoz az ukrajnai konfliktusban.

Hangsúlyozta: Oroszország nem tudja elrettenteni a NATO-t Ukrajna önvédelméhez nyújtott támogatásának folytatását illetően. A szövetségesek támogatásának köszönhetően az ukrán hadsereg napról napra erősebbé válik – emelte ki. A NATO emellett megerősíti jelenlétét a szövetség keleti szárnyán, a Balti-tengertől egészen a Fekete-tengerig. Ez azt az erős üzenetet hordozza, hogy a NATO kész megvédeni Romániát és minden más tagállamát – tette hozzá.

(MTI)

Ezer holttestet exhumáltak a felszabadított ukrajnai területeken

Körülbelül 1000 holttestet – köztük civileket és gyerekeket – exhumáltak Harkiv megye nemrég felszabadult területein – írja a The Guardian a Kyev Indepedent alapján.

Mint írják, ez a szám magában foglalja az iziumi tömeges temetkezési helyen talált 447 holttestet is.

Megszűnik Oroszország és Ukrajna között a vízummentességi megállapodás

2023. január elsején megszűnik Oroszország és Ukrajna között az 1997-ben megkötött vízummentességi megállapodás. Igaz, az orosz külügyminisztérium az ukránok vízummentességének fenntartását javasolja ezután – írja a RIA Novosztyi alapján a Meduza.

Nyáron az ukrán hatóságok bejelentették, hogy bevezetik az oroszok számára a vízumot (azonban szinte lehetetlen megszerezni). Oroszország viszont nem reagált hasonlóan a vízumkötelezettség ügyében.

Kemény tél fenyeget Ukrajnában, a külföldre menekültektől azt kérték, egyelőre ne térjenek haza

Az ukrán kormány azt tanácsolja a külföldön élő menekülteknek, hogy ne térjenek vissza tavaszig, mert egyre erősödik a félelem, hogy az ország megrongálódott energiainfrastruktúrája képes lesz-e megbirkózni a téli ellátással – írt a The Guardian.

Irina Verescsuk Ukrajna miniszterelnök-helyettese arra figyelmeztetett, hogy az ország energiaszektorának harmadát a közelmúltban végrehajtott orosz rakéta- és dróntámadások rongálták meg. A figyelmeztetést egy olyan időszak után adták ki, amikor a közvélemény-kutatások szerint több ukrán jelezte, hogy szeretne hazatérni.

Verescsuk elmondta, hogy bár szeretné, ha tavasszal visszatérnének az ukránok, fontos, hogy egyelőre tartózkodjanak a visszatéréstől, mert „a helyzet csak rosszabb lesz. Ha van rá lehetőség, egyelőre maradjon külföldön” – mondta.

Az ukránokat már arra kérték, hogy takarékoskodjanak az elektromos áram felhasználásával, hogy egyensúlyba hozzák az ország nehézségekkel küzdő villamosenergia-hálózatát.

Afgán kommandósok közül toboroznak az oroszok

Az amerikaiak által kiképzett afgán kommandósokat keresnek meg az oroszok, hogy az amerikaiak által (is) támogatott ukrán hadsereg ellen harcoljanak – derül ki a Foreign Policy riportjából. Az afgán haderő kommandósai azután maradtak „munka nélkül”, miután az amerikaiak Afganisztánból való kivonulásuk után a tálibok villámgyorsan átvették a hatalmat.

A becslések szerint 20-30 ezer afgán kommandós hagyhatta el Afganisztánt tavaly augusztusban, túlnyomó többségük a környező országokba menekült. Most ezeket a kilátástalan helyzetben levő egykori katonákat környékezik meg az oroszok, egész pontosan a hírhedt Wagner-zsoldossereg, amelynek alapítója és vezetője Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasának számító orosz oligarcha, Jevgenyij Prigozsin. Olyan telefonos csevegőprogramokkal, mint a WhatsApp és a Signal veszik fel a kapcsolatot az érintettekkel.

„Nincs munkájuk, hazájuk, jövőjük. Semmi vesztenivalójuk nincs” – mondta el egy katonai forrás a lapnak, amely szerint több 10 ezer afgán légióst kereshetnek meg az oroszok. „Amikor napi 3-4 dolláros munkákra ácsingóznak Pakisztánban vagy Iránban és kapnak egy ezer dolláros ajánlatot, hogy ismét katonák legyenek, nem fogják visszautasítani” – tette hozzá.

480 orosz katona esett el előző nap az ukránok szerint

A tegnapi véres harcokban 480 orosz katona vesztette életét, amivel 68,9 ezerre nőtt az orosz áldozatok száma az ukrán fegyveres erők számításai szerint.

Íme a teljes orosz veszteséglista, amelynek hitelességét és pontosságát nehéz ellenőrizni:

Moszkva aggódik a saját szabotőrei miatt

Legalább hat szabotázsakció történt június óta oroszországi vasúti infrastruktúra ellen, a legutóbbit pár nappal ezelőtt, 15 kilométernyire a fehérorosz határtól hajtották végre, amikor felrobbantották a síneket Novozibkovo falunál. Ez a fő vasúti vonal Fehéroroszország és Oroszország között – áll a brit védelmi minisztérium szokásos napi jelentésében. Az akcióért a felelősséget az „Stop the Wagons” nevű orosz háborúellenes szervezet vállalta magára. Az orosz vezetés egyre jobban aggódik amiatt a szabotázsakciók miatt a jelentés szerint, amely emlékeztet arra, hogy az orosz katonai logisztika a vasútra épül.

Nagyon kemény csatára készülnek az ukránok Herszonban

„Míg a lakosságot evakuálták Herszonból, nincs jele annak, hogy az orosz katonák elhagyni készülnének a várost” – mondta Olekszij Aresztovics ukrán elnöki főtanácsadó. Épp ellenkezőleg, folyamatosan pótolják a veszteségeiket, erősítik a csapataikat, ezért szerinte a legnehezebb csata áll előttük Herszonban.

Herszon a legnagyobb ukrán város, ami orosz kézre került, a háború előtt közel 300 ezren laktak ott.

Japán fűtőberendezéseket ajánlott fel Ukrajnának

Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden felajánlotta, hogy Tokió fűtőberendezéseket és egyéb, hideg elleni védőfelszerelést juttat a háború sújtotta Ukrajnának még a tél beállta előtt.

Japán eddig is támogatta Ukrajnát a közeledő kemény télre való felkészülésben. Japán ezután is folytatja a segítségnyújtást Ukrajnának, országunk egyedülálló tudása és tapasztalatai alapján

– fogalmazott Kisida az Ukrajna megsegítéséért rendezett berlini nemzetközi konferencia résztvevőinek küldött videóüzenetében.

Masanori Genko / The Yomiuri Shimbun / AFP

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki videokapcsolaton keresztül vett részt a konferencián, leszögezte: az orosz támadások az ukrajnai energetikai infrastruktúra több mint egyharmadát megsemmisítették. Kijev bejelentette: jelenleg összesen 750 milliárd dollárnyi újjáépítési segélyre van szüksége, és az elhúzódó háború miatt az összeg tovább emelkedhet.

Csökkent az Ukrajnából menekülők száma

Magyarország területére kedden az ukrán-magyar határszakaszon 4791 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4471 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, vagyis összesen 9262-en jöttek a háború sújtotta országból. Ez némi csökkenést mutat, mivel napi szinten általában 10 ezer fölött szokott lenni a menekültek száma. A beléptetettek közül a rendőrség 149 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Az ukrajnai háború elől vonattal 10 ember, köztük 5 gyermek érkezett Budapestre.

Újabb kulcsfontosságú várost vehetnek be az ukránok

Ukrán jelentések szerint az ukrán csapatok felszabadították Popivka települését. Ez pedig azt jelenti, hogy már csupán négy kilométerre vannak a kulcsfontosságúnak tartott Szvatove városától, Luhanszk megyében. Ráadásul a terepviszonyok itt a támadóknak kedveznek, mert a város lent a völgyben fekszik, Popivka és környéke pedig a magaslaton, vagyis könnyen be lehet onnan lőni a várost védő megszálló orosz erőket.

Olvasói sztorik