Élő Nagyvilág

Magyarország háborús bűnnek tekinti az ukrán városok tömeges bombázását

Maxym Marusenko / NurPhoto / Getty Images
Maxym Marusenko / NurPhoto / Getty Images
  • Újra lőtték Kijevet is az oroszok, az ukránok szerint összesen 84 rakétával.
  • Putyin fenyegetőzni kezdett a Krími híd megtámadása miatt, az orosz elnök  „kemény válaszlépéseket” ígért.
  • Magyarország háborús bűnnek nyilvánította az ukrán városok orosz bombázását.
  • Lukasenka is megfenyegette Zelenszkijt.
  • Scholz szerint a közeljövőben nem jön gáz Oroszország felől.
  • Hétfői tudósításunkat itt olvashatják.

Kínzókamrát találtak Donyeckben

Az Ukrinform szerint orosz kínzókamrát találtak az ukránok Donyeckben, Szvjatohirszknél. A kínzókamrát egy kolostornál állították fel, és az értesülések szerint azokat a helyi lakosokat vitték oda, akik kiálltak Ukrajna területi integritása mellett.

A hvg.hu szemléje szerint a kamra feltárásakor több olyan tárgyat is találtak, amiket feltehetően a kínzások során használtak fel, a nyomozás még zajlik. A hatóság emberei próbálják felkutatni a túlélőket és megállapítani azok személyazonosságát, akiknek a maradványait megtalálták.

Ukrán katonák térhettek haza egy újabb fogolycsere keretében

Egy újabb fogolycsere keretében 32 ukrán katona térhetett haza, valamint az orosz fél átadta Ukrajnának a harcokban elesett, izraeli állampolgárságú Dmitro Fialka holttestét – hozta nyilvánosságra kedden Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője.

Jermak szavai szerint a fogságból kiszabadult katonák között vannak tisztek is. Valamennyien olyan helyeken teljesítettek szolgálatot, ahol heves harcok dúltak. Közülük többeket eltűntként tartottak nyilván.

Az izraeli állampolgárságú katonáról elmondta, hogy az elmúlt két évben Ukrajnában élt, gyermek-futballedzőként dolgozott a lvivi Dinamo klubnál. Ukrajnáért harcolt, önkéntesként ment a frontra – tette hozzá Jermak.

Az ukrán vezérkar kedd esti harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán katonák a nap folyamán hat ellenséges támadást vertek vissza, csapást mértek egy orosz parancsnoki állásra, 11 élőerő-, fegyver- és haditechnikai koncentrációs területre, valamint eltaláltak négy orosz lőszerraktárt.

A Jevropejszka Pravda hírportál a Spiegel című német hírmagazinra hivatkozva arról számolt be, hogy Németország átadta Ukrajnának az első IRIS-T légvédelmi rakétarendszert. Az átadás kedden, az ukrán-lengyel határon történt.

Christine Lambrecht német védelmi miniszter hétfőn – miután Oroszország tömeges rakétacsapást hajtott végre ukrán nagyvárosok ellen – bejelentette, hogy országa készen áll, hogy napokon belül átadjon Ukrajnának egy korszerű IRIS-T SLM légvédelmi rakétarendszert, és további három légvédelmi rendszert készül átadni a jövő évben Ukrajnának.

Az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat adatai szerint az Ukrajnát ért hétfői rakétatámadások következtében 19 civil vesztette életét, és 105-en sérültek meg – emlékeztetett az ukrán hírportál.

(MTI)

Franciaország növeli katonai jelenlétét Kelet-Európában

Franciaország növelni kívánja katonai jelenlétét a NATO keleti szárnyán: a következő hetekben további Rafale harci repülőgépeket telepít Litvániába, Leclerc típusú harckocsikat és páncélozott járműveket Romániába, illetve gyalogsági erőket Észtországba – jelentette be kedden Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter.

Lecornu a francia szenátus védelmi bizottságában arról beszélt, hogy a döntést a NATO keleti szárnyán kialakult helyzetre és az Ukrajnában zajló véres harcokra tekintettel hozták meg. A tárcavezető a védelmi költségvetés tervezetét ismertette a nap folyamán a francia törvényhozásban.

Franciaország jelenleg 350 katonával van jelen Romániában. Katonai források szerint novemberben megduplázná személyi állományát és harceszközeit egy-egy tucat Leclerc harckocsival és VBCI gyalogsági harcjárművel.

„Litvániában is megerősítjük a védelmi képességeinket” Rafale harci repülőgépek telepítésével a légtérfigyeléshez – mondta Lecornu. Hozzátette: Észtországba egy Griffin harcjárművekkel megerősített zászlóaljat küldenek 2023-ban. A balti országban jelenleg 300 fős francia alakulat szolgál a NATO keretében.

(MTI)

G7: addig fogjuk Ukrajnát támogatni, míg az szükséges

A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő G7-ek elkötelezettek addig támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges – derült ki az országcsoport vezetőinek keddi nyilatkozatából.

“Folytatni fogjuk a pénzügyi, humanitárius, katonai, diplomáciai és jogi támogatást, sziklaszilárdan kiállva Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges” – olvasható a G7-ek videomegbeszélését követően közzétett közös állásfoglalásban.

“Ismételten arról biztosítottuk Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy tántoríthatatlanok és sziklaszilárdak vagyunk elkötelezettségünkben, hogy megadjunk Ukrajnának minden szükséges segítséget, hogy megőrizhesse szuverenitását és területi épségét” – hangsúlyozták a résztvevők.

“Egy életképes, háborút követő rendezést szem előtt tartva, készek vagyunk megállapodásokat kötni az érdekelt országokkal, intézményekkel és Ukrajnával a fenntartható biztonságról és egyéb elkötelezettségekről. Segítséget nyújtunk Ukrajnának abban, hogy megvédhesse magát, biztosítva ezzel szabad és demokratikus jövőjét, elejét véve mindenfajta jövőbeli orosz agressziónak” – áll a nyilatkozatban.

Az országcsoport vezetői egyben elítélték az ukrán polgári infrastruktúra és civil lakosság elleni rakétacsapásokat. Hangsúlyozták, hogy a polgári lakosság elleni támadások háborús bűncselekménynek nyilvánulnak.

Mindemellett további szankciókat helyeztek kilátásba Oroszország ellen.

Putyin: Moszkva kész a párbeszédre a zaporizzsjai atomerőműről

Oroszország kész a párbeszédre a zaporizzsjai atomerőműről – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden Szentpéterváron fogadta Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját.

Az orosz elnök „aggasztónak” nevezte az Ukrajna legnagyobb, az orosz hadsereg által március óta megszállt atomerőművénél kialakult helyzetet. Putyin egyébként október 5-én elrendelte az erőmű létesítményeinek orosz szövetségi tulajdonba vételét. Az erőmű térségében gyakori a tűzharc, amelyért mindkét fél a másikat teszi felelőssé.

Putyin a Grossival folytatott megbeszélés kamerák előtt folytatott részében arról is beszélt, hogy a nukleáris tevékenységet túlzottan átpolitizálták, amit veszélyesnek minősített.

„Számítunk az önök erőfeszítéseire, hogy a retorikát lecsillapítsuk, és tevékenységünknek és együttműködésünknek ezt a területét normalizáljuk, a világ színpadán zajló zavaros és bonyolult folyamatok ellenére” – mondta Putyin a NAÜ főigazgatójának.

Pavel BEDNYAKOV / SPUTNIK / AFP Rafael Grossi (balra) és Vlagyimir Putyin

(MTI)

A NATO nagyobb figyelmet fog fordítani az infrastruktúra védelmére

A NATO a korábbinál nagyobb figyelmet fog fordítani a létfontosságú infrastruktúra védelmére – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását megelőzően kedden. Jens Stoltenberg közölte: a szerdán kezdődő védelmi miniszteri tanácskozás résztvevői arra összpontosítanak majd, hogy a szövetség miként fokozza és tartsa fenn Ukrajnának nyújtott támogatását, illetve erősítse tovább a tagországok védelmét.

Kijelentette: a NATO és a tagországok létfontosságú infrastruktúrája elleni bármi fajta támadásra, beleértve a hibrid támadásokat is, a szövetségesek egységes és határozott választ fognak adni. Kifejtette, hogy a miniszterek várhatóan megállapodnak a NATO elrettentő és védelmi képességének erősítését célzó intézkedésekről, köztük a hadianyag és a felszerelés készleteinek növeléséről. A NATO katonai ereje a legalkalmasabb arra, hogy megakadályozza a feszültség fokozódását Oroszországgal – mutatott rá.

Tájékoztatása szerint a tagországok védelmi miniszterei megvitatják majd Oroszország nukleáris retorikáját, valamint „a NATO nukleáris képességének szerepét a béke megőrzésében és az orosz agresszió visszaszorításában”. Jens Stoltenberg hangsúlyozta: Vlagyimir Putyin orosz elnök burkolt nukleáris fenyegetései veszélyesek és felelőtlenek. Moszkva tudja, hogy egy nukleáris háborút nem lehet megnyerni, és soha nem szabad megvívni sem – húzta alá a NATO-főtitkár.

Megerősítette, hogy a NATO továbbra is figyelemmel kíséri Oroszország nukleáris kapacitását, változást azonban nem lát az orosz nukleáris védelmi berendezkedés terén. A szövetség figyelme nem lankad, felkészült minden fajta fenyegetésre és támadásra, majd hozzátette: jövő héten a NATO megtartja régóta tervezett hadgyakorlatát, amelynek része a nukleáris fenyegetéssel szembeni gyakorlat is.

Az ukrajnai háborút Oroszország indította, Moszkva kezében van a lehetőség arra, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek – szögezte le Stoltenberg.

A NATO nem részese a konfliktusnak, de a mi támogatásunk kulcsszerepet játszik abban, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát és felszabadítani területeit, valamint kitartson Oroszország válogatás nélküli, a civilek és a létfontosságú infrastruktúra elleni támadásaival szemben. Üzenetünk világos: a NATO kiáll Ukrajna mellett, ameddig csak kell,

tette hozzá a a NATO főtitkára.

(MTI)

Értesülés: Elon Musk Putyinnal beszélt, mielőtt elmondta, hogyan képzeli el a békekötést

Elon Musk közvetlenül is beszélt Vlagyimir Putyinnal, mielőtt október elején egy Twitter-üzenetben tette közzé az ukrajnai háborúra vonatkozó béketervét – írja a Guardian az Eurasia Group nevű think tank előfizetőinek küldött hírlevélre hivatkozva.

Ebben Ian Bremmer politológus és az Eurasia Group alapítója azt állította, hogy Musk azt mondta neki: az orosz elnök kész leülni a tárgyalóasztalhoz, ha a Krím orosz kézben marad. Putyin állítólag azt is a béke feltételeként szabta meg, hogy Ukrajna maradjon végleg semleges, valamint ismerje el Luhanszk, Donyeck, Herszon és Zaporizzsja régiók Oroszország általi annektálását.

Bremmer szerint a techmilliárdos arról is beszélt neki, hogy Putyin ezeket a célokat bármilyen áron el akarja érni, beleértve a nukleáris fegyverek alkalmazását, ha Ukrajna megtámadja a Krímet.

A Putyinnal folytatott állítólagos beszélgetést követően Musk egy Twitter-szavazást tett közzé az ukrajnai háború befejezésére vonatkozó javaslataival, amelyben azzal érvelt, hogy a béke eléréséhez Oroszországnak meg kell engedni, hogy megtartsa a 2014-ben elfoglalt Krím-félszigetet. Ezen felül javasolta, hogy tartsanak újabb népszavazást Ukrajnának az oroszok által megszállt részein, mivel Musk szerint „Oroszország távozni fog, ha az lesz a nép akarata”.

Musk később tagadta, hogy mostanában beszélt volna Putyinnal, állítása szerint ez eddig csak egyszer történt meg, másfél évvel ezelőtt.

Szijjártó: Súlyos globális biztonsági kihívásokhoz vezethet az ukrajnai háború eszkalációja

Súlyos globális biztonsági kihívásokhoz vezethet az ukrajnai háború további eszkalációja, a nemzetközi közösségnek ezért tartózkodnia kellene a helyzet élezésével járó intézkedésektől és a béketeremtésre kellene fókuszálnia – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Genfben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) végrehajtó bizottsági ülésén kiemelte, hogy Európa rendkívül súlyos, a második világháború óta példátlan biztonsági kihívásokkal néz szembe, amelyek negatív hatásai Ukrajna szomszédságában, így Magyarországon is erősebben érezhetők, mint a távolabbi országokban.

A magyar kormány ezért azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat sürget, és arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy az eszkaláció helyett a konfliktus diplomáciai rendezésére összpontosítson – közölte. Majd hozzátette, hogy a „25. órában vagyunk”, ha minden így megy tovább, akkor „elképzelhetetlenül súlyos problémákkal nézhetünk szembe”.

Szijjártó Péter felszólalásában aláhúzta, hogy földrajzi elhelyezkedése miatt hazánk kettős nyomás alatt áll, s miközben feltétel nélkül minden egyes menekültet beenged Ukrajna felől, addig a déli határt meg kell védenie az illegális bevándorlók ostromától.

Rámutatott, hogy az év eleje óta már több mint 200 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a hatóságok. Az érkezők száma közelíti a 2015-ös migrációs válság idején tapasztaltakat, ráadásul az erőszak is szintet lépett, egyes migránsok felfegyverkezve egymást és a határőröket is megtámadták – mondta.

Mindenkit beengedünk Ukrajnából, ugyanakkor védjük Magyarország és Európa biztonságát azáltal, hogy kívül tartunk minden agresszív, erőszakos illegális bevándorlót,

fogalmazott.

Illetve leszögezte, hogy amennyiben folytatódik az ukrajnai háború eszkalációja, akkor gyorsan tovább fog emelkedni mind a menekültek, mind az illegális bevándorlók száma, például a globális élelmezési válság súlyosbodása miatt.

A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Magyarország a valaha volt legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, nagyjából másfél millió menekültet fogadott eddig, a maradni kivánóknak pedig munkát, oktatást és egészségügyi ellátást biztosít.

Erre példaként hozta fel, hogy a szeptemberi tanévkezdéskor több mint négyezer, Ukrajnából érkezett gyerek hazánkban kezdett óvodába, iskolába járni.

Továbbá hangsúlyozta, hogy mivel Magyarország nem engedélyezte a fegyverszállításokat Ukrajnába, így biztonságos körülményeket tud kínálni a nemzetközi humanitárius szervezetek, így a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága számára is.

Szijjártó Péter a nap folyamán találkozik többek között Gilbert F. Houngbóval, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet főigazgatójával, Philippe Corival, az ENSZ Gyermekalapjának regionális igazgatóhelyettesével és Mirjana Spoljaric Eggerrel, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnökével.

(MTI)

Az oroszok újra ukrán nagyvárosokat támadtak

Az orosz erők kedden ismét több ukrán nagyváros ellen hajtottak végre támadásokat, a délkeleti országrészben lévő Zaporizzsjára 12 darab Sz-300-as rakétát lőttek ki, egy helyi lakos életét vesztette – közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat.

A katasztrófavédelem hozzátette, hogy az orosz erők polgári objektumokat vettek célba. Anatolij Kurtyev, a városi tanács titkára szerint Zaporizzsjában egy oktatási intézményben, egy egészségügyi intézményben és lakóépületekben keletkeztek károk a reggeli rakétatámadás következtében. Ugyancsak támadás érte az ország nyugati részében lévő Lviv és Vinnicja megyeszékhelyű városokat. Makszim Kozickij, Lviv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az előzetes információk szerint három robbanás történt a lvivi régió két energetikai létesítményében. Andrij Szadovij, Lviv polgármestere később nyilvánosságra hozta, hogy a támadás következtében egy ember sérült meg.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál vinnicjai tudósítója arról számolt be, hogy két robbanás hallatszott, valószínűleg a város peremvidékéről. Egyelőre nem tudni, hogy orosz lövedék csapódott-e be, vagy az ukrán légvédelem semmisített meg ellenséges célpontokat.

Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője egy tévéműsorban arról számolt be, hogy folytatódik az ukrán ellentámadás a déli Herszon megyében, az orosz csapatok visszavonulnak, védelmi vonalaikat is “hátrébb viszik”. Cáfolta, hogy lelassult volna az ukrán csapatok előrenyomulása a térségben. Humenyuk szavai szerint a megszállók kiviszik családjukat a herszoni régióból, és az orosz erők egyre kevésbé képesek utánpótlás szállítására a térségbe.

Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében kiemelte, hogy meghaladta a 63 ezret az Ukrajnában meghalt orosz katonák száma.

(MTI)

Energoatom: Az oroszok elrabolták a zaporizzsjai erőmű vezetőhelyettesét

Az orosz csapatok elrabolták az általuk megszállt ukrajnai Zaporizzsja atomerőmű helyettes vezetőjét, és ismeretlen helyen tartják fogva – írta kedden az Energoatom ukrán állami atomenergia-vállalat közlése alapján a Reuters.

Az Energoatom a Telegram üzenetküldő alkalmazásban közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Valerij Martijnyukot hétfőn vitték el és feltételezésük szerint meg is kínozhatják, hogy személyes információkat nyerjenek ki az alkalmazottakról, akiket minél előbb rá akarnak venni arra, hogy a Roszatomnak dolgozzanak.

Putyin csütörtökön Erdoğannal fog tárgyalni

Október 13-án csütörtökön kétoldalú találkozón vesz részt Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök, hogy tárgyaljanak a háborúról. A találkozóra egy, az ázsiai országok számára rendezett konferenián kerül sor a kazahsztáni Asztanában.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a megbeszélésen szóba kerülhet az a javaslat is, amely szerint Törökország közvetítésével béketárgyalásokat rendeznének Oroszország és Ukrajna, valamint a nyugati országok között.

(Guardian)

Egy orosz katona már biztosan meghalt azok közül, akiket szeptember végén mozgósítottak

Az ukrán fronton már meghalt legalább egy olyan orosz katona, akit a szeptemberben indított mozgósítás során hívtak be a hadseregbe – írja a Guardian a független orosz újság, a SZOTA alapján. A szibériai Krasznoturanszkban élő Jevgenyij Bizjajevet rokonai szerint szeptember 28-án hívták be katonának, majd néhány nappal később ki is került a frontra, ahol életét vesztette. Halálhírét a katonai nyilvántartási és sorozási hivatalban is megerősítették.

Moszkva nyitott egy Putyin-Biden találkozóra

Moszkva nem utasítana el egy találkozót Vlagyimir Putyin orosz elnök és Joe Biden amerikai elnök között a jövő hónapban megrendezett G20-csúcstalálkozón, közölte Szergej Lavrov. Az orosz külügyminiszter szerint nyitottak a tárgyalásra, de még nem kaptak „komoly ajánlatot”. (Guardian)

Magyarország is háborús bűncselekménynek minősítette az ukrán városok bombázását

Elítélik a Bukaresti Kilencek államfői ukrán városok tömeges orosz bombázását, amelyet a nemzetközi jog értelmében háborús bűncselekménynek tekintenek, derül ki a kilenc államfő közös közleményéből, amelyet a varsói elnöki hivatal tett közzé.

„Emlékeztetünk, hogy a háborús és emberiesség elleni bűncselekmények soha nem évülnek el” – szögezi le közleményében a bolgár, a cseh, az észt, a magyar, a lett, a litván, a lengyel, a román és a szlovák államfő, akik közös közleményéhez Észak-Macedónia és Montenegró elnöke is csatlakozott.

A varsói elnöki hivatal oldalán közzétett nyilatkozat alatt a fentieknek megfelelően olvasható Novák Katalin neve is, mint aláíró, ugyanakkor a magyar államfő hivatalos csatornái ezt még nem kommunikálták.

Lukasenka elmeháborodottnak nevezte és megfenyegette Zelenszkijéket

Putyin után szövetségese, Alekszandr Lukasenka is katonai csapással fenyegette meg Ukrajnát, a fehérorosz elnök már el is rendelte, hogy vezényeljenek csapatokat az Ukrajnával közös határszakaszon állomásozó orosz egységek mellé, írja az Euronews.

A lap emlékeztet, hogy Lukasenka hivatalosan attól tart, hogy Kijevben arra készülnek, hogy megtámadják az országát, nyilvánvaló fenyegetést lát Ukrajnában, ezzel indokolta a haderő egy részének felvonultatását is a fehérorosz-ukrán határon. Lukasenka a hírek szerint egy olyan fülest is kapott, miszerint az ukránok a a Kercsi hídon történt robbantáshoz hasonló akciót tervez Belaruszban is.

A válaszom egyszerű: mondják meg az ukrán elnöknek és a többi elmeháborodottnak, ha ugyan még Kijevben vannak egyáltalán, hogy az, amit a Krími híd elleni akció miatt kaptak, szelíd lányregény ahhoz képest, ami akkor vár rájuk, ha akár csak egy méterre benyújtják a koszos kezüket Belaruszba

– fogalmazott lényegretörően Fehéroroszország teljhatalmú vezetője.

Scholz: a belátható jövőben nem jön gáz Oroszországból

Nem számíthatunk energiára Oroszországtól a belátható jövőben, mondta Olaf Scholz német kancellár kedden az MTI közlése szerint.

A kancellár később azt részletezte, hogy véleménye szerint Putyin meg akarja osztani Európát és a német társadalmat, de nem fog sikerrel járni. „Németország átvészeli a telet, ha az állampolgárok, a vállalatok és a döntéshozók továbbra is alkalmazkodnak az ország megváltozott energiapiaci helyzetéhez” – hangsúlyozta.

Scholz elmondta továbbá, hogy Németország majdnem elérte a célt, és a gáztározók töltöttségének szintje közel 95 százalékos.

Az egyik legmagasabb rangú brit hírszerzési vezető szerint Oroszország kezd kifogyni a hadianyagokból

Az egyik legmagasabb rangú brit hírszerzési vezető szerint Oroszország elképesztő árat fizet emberéletben és hadfelszerelésben Vlagyimir Putyin elnök hibás döntéseiért, és az Ukrajnában harcoló orosz alakulatok kezdenek kifogyni a hadianyagból és egyéb ellátmányból, írja az MTI.

Sir Jeremy Fleming, a brit kormány elektronikus kommunikációfigyelő és felderítő szolgálatának (GCHQ) igazgatója, aki a Royal United Services Institute (RUSI) nevű független londoni védelmi és biztonsági elemzőközpont konferenciáján szólal fel kedd délután, a Downing Street előzetes ismertetése szerint azon az állásponton van, hogy az orosz fegyveres erők kimerültek a harcokban.

Sir Jeremy szerint az orosz fél szempontjából kétségbeejtő helyzetről árulkodik az a tény, hogy Moszkva most már börtönökből toboroz erősítést a hadsereg számára, emellett több tízezer tapasztalatlan sorkatonát mozgósít.

A GCHQ vezetője szerint mindezt az orosz lakosság is kezdi felismerni, az oroszok látják, hogy Putyin milyen súlyos mértékben félreértelmezte a helyzetet. Menekülnek a sorozás elől, de rá kell jönniük, hogy immár nem utazhatnak sehova, és tudják azt is, hogy a hatóságok drasztikusan korlátozzák hozzáférésüket a korszerű technológiákhoz.

Fleming hozzáteszi, hogy az orosz propagandagépezet állításai ellenére távolról sem magától értetődő Oroszország katonai győzelme Ukrajnában, sőt a harctéren és a kibertérben tanúsított bátor ukrán fellépés hatására most már egyértelműen fordul a hadiszerencse.

A GCHQ igazgatója a Downing Street előzetes tájékoztatása szerint részletesen szól Kínáról is, kifejtve azt a véleményét, hogy a Kínai Kommunista Párt kulcsfontosságú technológiákat – köztük digitális fizetőeszközöket és műholdas rendszereket – használ hazai hatalmának erősítésére és külföldi befolyásának terjesztésére.

Sir Jeremy Fleming szerint a kínai vezetés a globális technológiai környezetet formáló, stratégiai fontosságú technológiák manipulálására használja fel pénzügyi és tudományos erejét. A GCHQ vezetője hangsúlyozza, hogy a kínai vezetés a külföldi nemzeteket vagy potenciális ellenfélnek, vagy fenyegethető, megvesztegethető, esetleg erővel kényszeríthető potenciális kliensországoknak tekinti.

Mindezek mögött azonban félelem húzódik meg, a kínai vezetés félelme saját polgáraitól, a szólásszabadságtól, a szabadkereskedelemtől, a nyílt technológiai normáktól, általában az egész nyitott demokratikus berendezkedéstől és a szabályokra alapuló nemzetközi rendszertől

– vélekedik Sir Jeremy Fleming. A GCHQ vezetője szerint Kína „kliensgazdaságok és klienskormányok” létrehozására törekszik globális technológiaexportjával, és ezek az országok a „rejtett költségekkel terhelt” kínai technológia megvásárlásával azt kockáztatják, hogy elzálogosítják saját jövőjüket.

Vágtat az infláció Fehéroroszországban

Szeptemberben 0,9 százalékra gyorsult a havi infláció Fehéroroszországban az augusztusi 0,1 százalékról, ugyanakkor éves szinten a ráta 17,9 százalékról 17,4 százalékra mérséklődött írja az MTI a a fehérorosz statisztikai bizottság infói alapján.

Az élelmiszerek fogyasztói árindexe 1,5 százalékkal, a nem élelmiszertermékeké 0,5 százalékkal, a szolgáltatásoké 0,2 százalékkal emelkedett augusztushoz képest. Éves összevetésben az élelmiszerek fogyasztói árindexe 19,3 százalékkal, a nem élelmiszertermékeké 20,3 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 11,9 százalékkal nőtt szeptemberben.

Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök október 6-án rendeletet írt alá arról, amiben megtiltott minden áremelést. Az államfő az intézkedést azzal indokolta, hogy az árak elérték a plafont, ezért semmilyen területen nem lehet azokat emelni.

Korábban a fehérorosz hatóságok azt várták, hogy idén 6 százalékra sikerül lassítani az inflációt a tavalyi 9,97 százalékról.

Lemondott állampolgárságáról egy orosz milliárdos

Az Oroszországot még 2014-ben elhagyó Jurij Milner izraeli-orosz milliárdos hétfőn bejelentette, hogy lemondott orosz állampolgárságáról – írja a Reuters.

Az üzletember Twitteren üzent követőinek, elmondta, hogy a Krím bekebelezése után döntöttek úgy a családjával, hogy elhagyják a szülőföldjüket, 2022-ben pedig eljutottak annak a folyamatnak a végére, ahol már az orosz állampolgárságra sem tartanak igényt.

Milner alapította meg a DST Global befektetési céget, amellyel később többek között az Alibabába és a JD.com-ba is sikerrel invesztált. A Reuters információi szerint Milnernek nincs vagyona Oroszországban, és vagyona csaknem egészét,  97 százalékát egyébként is az országhatáron túl termelte meg.

Már 19 halottja van a hétfői orosz támadásoknak

Az ukrán katasztrófavédelem legfrissebb tájékoztatása szerint 19-re nőtt a hétfői orosz rakétatámadások halálos áldozatainak száma, írja a Kyiv Independent. Jelenleg 105 sérültről tudnak.

Egy félig megsemmisült épület az orosz rakétatámadást követően Zaporizzsja városában október 10-én.

Újabb orosz fenyegetés a nyugati országoknak

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újabb fenyegetést intézett a Nyugathoz, írja a Sky News. Mint mondta: „Oroszország megfelelő válaszlépéseket fog tenni a Nyugat növekvő beavatkozására az ukrajnai háborúba”.

Reméljük, hogy felismerik az ellenőrizetlen eszkaláció veszélyét Washingtonban és más nyugati fővárosokban

– fogalmazott.

Legalább 14 halottja van a hétfői orosz támadásoknak

Legalább 14-en meghaltak és 97-en megsérültek a hétfői orosz rakétatámadásokban Ukrajnában, írja a Sky News. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjjeli beszédében leszögezte: mindent megtesznek az ukrán fegyveres erők megerősítése érdekében. Szerinte az oroszok azért folyamodnak a „terrorhoz”, mert máshogy nem tudnak szembeszállni az ukrán erőkkel.

Közel kilencezren érkeztek hazánkba Ukrajnából hétfőn

A rendőrség közleménye szerint Magyarország területére hétfőn az ukrán-magyar határszakaszon 4868 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4116 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett, írja az MTI.

A beléptetettek közül a rendőrség 91 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Olvasói sztorik