Az ukrán vezérkar szerint az ellentámadás után Moszkva leállította az új egységek küldését

A zaporizzsjai atomerőmű biztonságának szavatolásához három alapvető feltétel teljesülése szükséges, amelyekkel Kijev kész egyetérteni: a létesítmény orosz megszállásának megszüntetése, területének demilitarizálása és irányításának visszaadása Ukrajnának – közölte hétfőn Oleh Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő a Jevropejszka Pravda hírportál szerint.

A diplomata arra reagált, hogy Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója hétfői bécsi sajtótájékoztatóján azt mondta: látta jelét annak, hogy Ukrajna és Oroszország is beleegyezne egy “nukleáris biztonsági és védelmi övezet” kialakításába az orosz megszállás alá került atomerőmű körül.

A zaporizzsjai atomerőmű nukleáris biztonságának szavatolása csakis a megszállás megszüntetése, a létesítmény demilitarizálása és Ukrajna ellenőrzése alá történő visszahelyezése után lehetséges. A NAÜ minden erőfeszítésének e cél elérésére kell irányulnia. Bármely más megoldás nem kényszeríti rá Oroszországot arra, hogy abbahagyja veszélyes játékát

– hangsúlyozta Nyikolenko.

A Jevropejszka Pravda szerint az atomerőmű helyzete augusztus elején került reflektorfénybe, miután az orosz hadsereg elkezdte az erőmű és környéke lövetését. Oroszország azzal az ürüggyel utasítja vissza a létesítmény demilitarizálására irányuló felhívásokat, hogy meg kell védenie a provokációktól, és Ukrajnát okolja az ágyúzásért – írta a hírportál. Az erőműben tett látogatásuk után a NAÜ szakértői jelentésükben megerősítették, hogy Oroszország katonákat, valamint harci járműveket és felszereléseket telepített a nukleáris létesítménybe. (MTI)

Az ukrán fegyveres erők vezérkara a Guardian szerint arról számolt be, hogy Oroszország katonai parancsnoksága leállította az új, már megalakult egységek Ukrajnába küldését az ukrán ellentámadást követően, ami így a védők szerint elhozta a valódi fordulatot a háborúban.

A közösségi médiában is közzétett közlemény aztán úgy folytatódik, hogy „a hadműveleti területen kialakult helyzet és a felsőbb parancsnoksággal szembeni bizalmatlanság arra készítette az önkénteseket, hogy kategorikusan megtagadják a harci körülmények közötti szolgálat lehetőségét.” Mindezt csak tetézi, hogy hírszerzési források szerint az oroszok rendkívül mostohán bánnak a saját sebesültjeikkel is, módszeresen leegyszerűsítik a diagnózisokat és nem hagynak időt a rehabilitációra, hogy a sérültek minél előbb visszatérhessenek a frontra.

Az ukrán vezérkar értesüléseit egyelőre nem erősítette meg más, a Kreml nem reagált a hírekre.

Az ukrán erők a frontvonal egyes szakaszain már elérték az orosz államhatárt – közölte Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó hétfőn a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

Hadseregünk folytatja a hadműveletet, hogy felszabadítsa Harkiv régióját az orosz megszállóktól. Az ellenség sietve feladja pozícióit, és mélyen bemenekül a korábban megszállt területekre vagy azonnal az Oroszországi Föderáció területére. Tegnap az oroszok elhagyták a kupjanszki járásban található Velikij Burluk és Dvoricsna településeket. A front egyes szakaszain védőink elérték Oroszország államhatárát

– számolt be a kormányzó.

Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője azt írta, hogy az ukrán fegyveres erők méterről méterre szabadítják fel Harkiv megyét: ez több száz település, több ezer utca, több tízezer ukrán szülőhelye. Hozzátette, hogy az ukrán hatóságok segélyeket készülnek szállítani a felszabadított településekre, 11 ezer csomag élelmiszert és ugyanennyi csomagot higiéniai szerekből, továbbá a kisgyermekek számára bébiételeket és pelenkát. (MTI)

Az EU külügyi szolgálata szóvivője útján reagál arra, hogy péntektől vasárnapig regionális és helyhatósági választásokat tartottak Oroszországban, valamint a 2014-ben annektált Krími Autonóm Köztársaságban és Szevasztopol városában. A választások során egyebek között 14 regionális vezető személyéről közvetlenül és egyben pedig közvetve, hat régióban a regionális törvényhozás, 12 regionális székhelyen pedig a képviselőtestület összetételéről lehetett voksolni.

Az MTI tájékoztatása szerint az EU nem ismeri el a Krím-félsziget Oroszország általi annektálását, amit a nemzetközi jog megsértésének tart. Az EU képviselete ezen felül ismét hangsúlozta, hogy a Krím Ukrajna része.

„A hétvégi választások során a jogellenesen annektált Krím félszigeten senkit sem választottak meg, aki legitimitással rendelkezne és jogosan képviselhetné a Krím és Szevasztopol lakosságát, illetve akit e területek képviselőiként elismerhetnének” – jelentették ki, majd még hozzátették, felszólítják Oroszországot, hogy haladéktalanul és feltétel nélkül hagyjon fel az Ukrajna elleni “jogellenes, provokálatlan és indokolatlan” katonai agressziójával, és vonjon ki minden erőt és katonai felszerelést Ukrajna egész területéről az ország nemzetközileg elismert határain kívülre.

„Putyin főparancsnoki minőségében természetesen kap jelentéseket a »különleges hadművelet« minden fejleményéről” – így válaszolt arra a kérdésre Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, hogy miként reagált az elnök a Harkiv megyei Balaklija és az Izjum körzetéből történt – a katonai szóvivő által „átcsoportosításnak” minősített – orosz visszavonulásra. Peszkov ezzel együtt elismerte a rendszeresen hangoztatott mantrát, miszerint a különleges katonai művelet folytatódik, és mindaddig folytatódni fog, amíg az eredetileg kitűzött célokat el nem éri.

Az MTI beszámolója szerint Peszkov arra is reagált, hogy indulhatnak-e tárgyalások Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij között. A szóvivő azt mondta, nem látja perspektíváját az egyezkedésnek, amelynek továbbra sincsenek meg az előfeltételei.

Peszkov ezzel együtt annak lehetőségét is kizárta, hogy Oroszország kivonja katonáit a zaporizzsjai atomerőműből. Azt hangoztatta, hogy szerinte a kulcsfeladat most a létesítmény ukrán ágyúzásának leállíttatása.

A koronavírus-járvány kitörése óta először utazik külföldre diplomáciai találkozóra Hszi Csin-ping kínai elnök, közép-ázsiai útjára még ezen a héten sor kerül  – írja az MTI a pekingi kormányra hivatkozva hétfőn. Az államfő Putyinnal is találkozni fog, a tervek szerint Üzbegisztánban.

Az orosz elnökkel tervezett találkozóra a Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján kerül sor, melyet Szamarkand városában tartanak csütörtöktől. A két vezető legutóbb februárban találkozott Kínában, még a háború kitörése előtt.

Oroszország és Kína között az elmúlt évben közel harmadával nőtt a kereskedelem. Putyin már többször jelezte, hogy a Moszkva elleni nyugati szankciók miatt más térségekkel, köztük Ázsiával vonják szorosabbra az együttműködést.

A bravúros ukrán ellentámadás után, amely során Ukrajna hozzávetőleg 3000 négyzetkilométernyi területet szerzett vissza orosz kézről – és hadászati szakértők szerint ezzel nagyobb eredményt ért el, mint Oroszország a háború kirobbanása óta–, Volodomir Zelenszkij nyilatkozott vasárnap a CNN-nek.

Az ukrán elnök itt elmondta, nem látja maga előtt, hogy az oroszok készek lennének konstruktívan tárgyalni, ő pedig nem tárgyal olyanokkal, akik ultimátumokat fogalmaznak meg.

Nem késett sokat az orosz fél válasza sem. Amint azt a 444 kiszúrta, az ország korábbi elnöke, Dmitrij Medvegyev, aki jelenleg az orosz biztonsági tanács tagja, a Telegramon reagált az ukrán elnök szavaira. Bejegyzésében megadásra szólított fel.

A mostani ultimátumok csupán bemelegítések gyerekeknek, előzetesek a jövőbeni követelésünk előtt. Az ukrán elnök tudja, mi az: a kijevi rezsim adja meg magát Oroszország feltételei szerint

– írja Medvegyev.

Oroszországban az ukrajnai háború kezdete óta nagyon kemény retorziókkal sújtják azokat, akik az állami vezetést vagy a háborút bírálják, ezért meglepetést okozott, hogy Moszkva és Szentpétervár önkormányzatainak tizennyolc képviselője és tanácsosa egy merész nyilatkozatban követeli Vlagyimir Putyin lemondását.

A dokumentumot Ksenia Torstrem, a szentpétervári Szemenovszkij önkormányzat képviselője tette közzé.

A nyilatkozat szerint Putyin elnök intézkedései károsak Oroszország és az orosz lakosság jövőjére nézve.

Mi, Oroszország önkormányzati képviselők úgy gondoljuk, hogy az elnök intézkedései, és a V. V. Putyin által elkövetett hibák károsak Oroszország és polgárai jövőjére nézve. Követeljük, hogy Vlagyimir Putyin mondjon le az Orosz Föderáció elnöki tisztségéről!

– áll a közleményben. A felszólítást azzal magyarázzák, hogy Oroszország ismét gyűlölt és félelmetes ország lett a nemzetközi porondon.

A szentpétervári szmolnincojei körzet képviselői korábban már azzal a javaslattal álltak elő, hogy hazaárulással vádolják meg Putyint.

Oroszország Ukrajna elleni háborújában elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás, mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) a német lap hétfői jelentése szerint.

A FAZ hírportálján közölt összeállítás szerint a miniszter kifejtette, hogy a február 24-én kitört háború első szakasza sokként volt jellemezhető, a második pedig az „egyensúly kialakulása az oroszok és köztünk, a frontvonal stabilizálódása, valamint az orosz ellenállóképesség felmérése a részünkről”, írja az MTI.

A Harkiv és Herszon térségében elért harctéri sikerek azt jelentik, hogy elkezdődött a harmadik szakasz, az ellentámadás

– mondta Olekszij Reznyikov. Hozzátette, hogy az utóbbi napok fejleményei alapján „hólabdahatásra” számít, amelynek révén valószínűleg „hamarosan megfutamodik a világ második legnagyobb hadserege”.

Kijev céljairól kiemelte, hogy helyre kell állítani Ukrajna 1991-es határait, vissza kell szerezni az Oroszországhoz csatolt Krím félszigetet, valamint a keleti Donyec és Luhanszk megye teljes területét – és újra kell indítani a belföldi és nemzetközi légi közlekedést.

Szükség van egy „világos menetrendre is arról, hogy az oroszok miként fizetnek jóvátételt, és hogy hogyan kell megtorolni a háborús bűncselekményeket”, tette hozzá az ukrán védelmi miniszter. Mint mondta, az elszámoltatás nem korlátozódhat Vlagyimir Putyin orosz elnökre, mert az orosz lakosság többsége támogatja a háborút, vagyis egy „kollektív Putyint” alkot.

A háborús bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonása azért is fontos, mert „az oroszok nem repülnek majd Elon Muskkal az űrbe, hanem nemzedékekig a szomszédaink maradnak”, fogalmazott Olekszij Reznyikov.

„Azok az emberek, akik meggyőzték arról Putyint, hogy a különleges művelet gyors és hatásos lesz, hogy bemegyünk a nemzeti gárdával meg a kadirovitákkal, és ők majd rendet teremtenek, nos, ezek az emberek mindannyiunkat átvertek” – hangzott el az orosz Gazprom Media NTV-n Borisz Nagyezsdin, a Duma korábbi tagjának álláspontja.

A felvételt kiszúró 444 tudósítása szerint a műsovezető visszakérdezett, hogy Nagyezsdin biztos-e abban, hogy léteznek ilyen emberek, mire a volt képviselő közölte, hogy igen, mivel az elnök nem egymaga dönt egy ilyen kérdésben. Ezt követően pedig már azt mondta:

Ott tartunk, hogy meg kell értenünk: teljességgel lehetetlen legyőzni Ukrajnát ezekkel az eszközökkel és az általunk használt koloniális háborús módszereket alkalmazva. Oroszország szerződésesekkel és zsoldosokkal próbálja megnyerni a háborút általános sorozás nélkül.

Nagyezsdin megjegyezte, hogy az azonnali béketárgyalásokat és a háború befejezését támogatná.

Life comes at you fast: pundits on Russian TV realize that their military is failing and their country is in trouble. They are starting to play the blame game. Some of them finally understand that their genocidal denial of the Ukrainian identity isn't working in Russia's favor. pic.twitter.com/jNNn5xifI5

— Julia Davis (@JuliaDavisNews) September 11, 2022

Az Oroszország ellen hozott energetikai szankciók „katasztrofális következményekkel” fenyegetnek az egész európai közösség számára, miközben Oroszországra kevés hatásuk van – jelentette ki a Fidesz európai parlamenti képviselője hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.

Deutsch Tamás felidézte: miután a magyar kormány megfogalmazta kételyét a szankciók kapcsán, „elemi erejű támadás” indult ellene európai szinten, sőt az egész világon és Magyarországon is. „A magyar baloldal egészen elképesztő mértékben szankciópárti, csak az a helyzet, hogy megint a valóság bekopogtatott mindenkinek az ajtaján” – fogalmazott Deutsch Tamás, hozzátéve: a valóság pedig az, hogy az energetika területére kiterjesztett szankciók az árbevételt tekintve nem okoztak kiesést, hanem energiaexportjából rekord – 158 milliárd eurónyi – árbevétele volt Oroszországnak, amiből 85 milliárd eurónyit az Európai Unió fizetett. Ugyanakkor a szankciók az “egekbe” emelték az árakat, tehát valóban kevesebb energiát importál az unió, azért viszont többet fizet, nő az infláció, egyre nehezebb garantálni az energiabiztonságot és a rezsiszámlák is megfizethetetlenné válnak – fejtette ki az EP-képviselő.

Az ukrán hadsereg vezérkarának tájékoztatása szerint csapataik az elmúlt 24 órában több mint 20 városból és faluból űzték ki az oroszokat. Mint írták, folytatódik a települések felszabadítása Harkiv és Donyeck térségében. Az orosz hadsereg azt közölte, hogy csapást mért több Harkiv megyei településre is, tájékoztatásuk szerint több mint 250 ukrán katona vesztette életét.

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma szerint az ukrán erők sikerei jelentős hatással vannak az oroszok hadműveletére és csapataik „vészhelyzeti védekező akciókra kényszerülnek”. Jelentések szerint Ukrajna szerda óta több mint kétezer négyzetkilométernyi területet foglalt vissza.

(via The Guardian)