A szankciókat kritizáló Orbánt bírálja az ukrán külügy

Az ukrán kormányerők ellenőrizte területekre történő toloncolással fenyegetik a máskéntgondolkodókat a kelet-ukrajnai megszállt térségek Oroszország által beiktatott hatóságai – derült ki a dél-ukrajnai Zaporizzsjában és Herszonban kibocsátott rendeletekből. Az indoklás szerint erre a közrend fenntartása, illetve a társadalmi-politikai stabilitás ellen irányuló veszélyek ellensúlyozása érdekében van szükség.

A kitoloncolás azokat fenyegeti, akik a többi között bírálják a kormányzati szerveket, Oroszország külpolitikáját, az orosz hadsereget, vagy a megszálló hatóságokat. Szintén ilyen büntetésre számíthatnak a hatóságilag nem engedélyezett tüntetések résztvevői és a népszavazások, illetve az oktatás rendjének megzavarói.

(MTI)

Oroszország szankciókat vezetett be a japán parlament 384 képviselőjével szemben, mellettük több mint hatvan további japán állampolgárnak is megtiltják a belépést az országba – jelentette be az orosz külügyminisztérium pénteken Moszkvában.

Az oroszországi beutazási tilalom a japán kabinet több tagjára is vonatkozik. A minisztérium által kiadott nyilatkozatban úgy fogalmaznak, az intézkedéseket azok ellen vezették be, akik „barátságtalan, oroszellenes álláspontot vettek fel”.

Moszkva már május negyedikén bejelentette, hogy Kisida Fumio japán miniszterelnök és számos másik magasrangú tisztviselő számára határozatlan időre megtiltja a belépést.

Tokió, csatlakozva az Egyesült Államokhoz és több európai országhoz, számos szankciót vezetett be Oroszország ellen az Ukrajnára mért orosz támadások miatt, ezek között szerepel Vlagyimir Putyin orosz elnök és több orosz törvényhozó vagyonának befagyasztása is.

(MTI)

Importtilalmat javasolt az orosz aranyra az Európai Bizottság pénteken. A testület kezdeményezte a a kettős felhasználású technológiára vonatkozó exportellenőrzés megerősítését és az uniós eszközbefagyasztásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség szigorítását is.

A bizottság sajtóközleménye szerint az új csomag azt is megerősíti, hogy az uniós szankciók semmilyen módon ne irányuljanak a harmadik országok és Oroszország közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmére, illetve tisztázza egyes pénzügyi és gazdasági szankciók pontos hatályát.

A pénteken előterjesztett csomag számos rendelkezést pontosít, hogy erősítse a szereplők jogbiztonságát és tagállamok általi végrehajtást, továbbá összehangolja az uniós szankciókat szövetségesei és partnerei szankcióival.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az orosz offenzíva töretlenül folytatódik Ukrajna ellen, ezért van szükség a szankciók hatékonyabb, szigorúbb végrehajtására. Hozzátette, hogy a bizottság a szankciók 2023 januárjáig történő meghosszabbítását javasolja.

Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője úgy véli, “az EU-szankciói kemények és kemény hatást gyakorolnak”. Bejelentette, hogy a testület további, a Kremlhez közel álló személyeket javasol felvenni az uniós szankciós listára.  A bizottság javaslatát a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.

(MTI)

Péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök ismételten az Oroszországgal szembeni szankciókat bírálta, mert azokkal szerinte Európa „tüdőn lőtte magát”, ezért minél előbb fel kellene oldani azokat.

A Kreml gázválságot hozott létre Európában, hogy aláássa az európai országok jólétét,

Reagált Orbán szavaira a Facebookon Oleg Nyikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője, aki szerint nem most van itt az ideje annak, hogy feloldják a szankciókat, sőt, az Európai Uniónak minél gyorsabban meg kellene szavaznia a hetedik szankciós csomagot.

Magyarország miniszterelnökének nem akkor kellene felszólítania az Oroszország elleni szankciók megszüntetésére, amikor az orosz hadsereg hidegvérrel öl ukrán gyerekeket Vinnicjában, Harkivban, Nyikolajivban és más városokban, épp ellenkezőleg, fokozni kellene az agresszió megfékezésére irányuló lépéseket. A háború kezdetéért és folytatásáért kizárólag Oroszország a felelős. És csak az garantálhatja, hogy Ukrajna, Magyarország és egész Európa visszatérhessen a normális élethez, ha közös erővel és összefogással a békére kényszerítik Oroszországot.

A csütörtöki vinnicjai rakétatámadás valójában arra a katonai célpontra irányult, ahol az ukrán fegyveres erők külföldi fegyverszállítókkal találkoztak – közölte az orosz védelmi minisztérium pénteken.

Jóllehet a pénteki orosz beszámoló szerint a Tisztek Házára mért támadás „a résztvevők megsemmisítéséhez vezetett”, Ukrajna tagadja, hogy bármilyen katonai célpontot ért volna a rakéta.

A helyi hatóságok csütörtöki beszámolója szerint a támadásnak legalább 23 civil áldozata van, köztük három gyermek, akik közül a legfiatalabb négyéves volt. A rakéták az ukrán beszámolók szerint egy lakóépületbe, egy irodaépületbe és egy olyan kulturális központba csapódtak, amelyet veteránok számára alakítottak ki.

A halmozódó bizonyítékok ellenére az Ukrajnában zajló háború február végi kezdete óta Oroszország következetesen tagadja, hogy civilek lakta térségeket vennének célpontba. Az ENSZ szerint az Ukrajnára mért orosz támadásoknak valójában már több ezer civil áldozata van.

(MTI)

Július 10-én életét vesztette a fogságban Paul Urey, az oroszbarát erők által Ukrajnában elfogott brit férfi – közölte Darja Morozova, a Moszkva által támogatott Donyecki Népköztársaság képviselője a Telegramon, hozzátéve, hogy a férfi cukorbetegségben szenvedett.

Urey egy segélyszervezetnél dolgozott önkéntesként Kelet-Ukrajnában, amikor fogságba került. Az oroszbarát szakadárok kitartanak azon állításuk amellett, hogy a 45 éves férfi „hivatásos katona” volt.

(Al Jazeera)

A közép-ukrajnai Vinnyicában orosz rakétatalálat ért lakóépületeket, valamint egy kulturális központot, amelynek következtében legalább 23 ember – köztük három gyermek – meghalt, és több tucatnyian megsebesültek. A hatóságok további 39 embert eltűntként tartanak számon.

A 370 ezres lélekszámú településre sokan a kelet-ukrajnai harcok elől menekültek.

Az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője, Kijlo Timosenko a Telegramon azt írta, hogy egy fekete-tengeri orosz tengeralattjáró lőhetett cirkálórakétát a városra.

Az orosz hadsereg egyelőre nem erősítette meg a csapást, de az állami ellenőrzés alatt álló orosz RT televíziós csatorna vezetője elmondta, katonai tisztviselők közölték vele, hogy egy vinnyiciai épületet azért vettek célba, mert az ukrán „náciknak” adott otthont.

(Guardian)

Oroszország megtiltotta a Bellingcat oknyomozó hírportálnak és fő helyi partnerének, a The Insider-nek, hogy az ország területén belül működjenek, miután biztonsági kockázatnak minősítették a szervezeteket.

Mindkét szervezet felkerül az Oroszország számára „nem kívánatos” intézményeket listájára, ami nem csak megtiltja számukra az oroszországi működést, de egyúttal illegálissá teszi a velük való együttműködést az orosz szervezetek és magánszemélyek számára is.

A joint investigation between Bellingcat and The Insider, in cooperation with Der Spiegel and CNN, has discovered voluminous telecom and travel data that implicates Russia’s Federal Security Service (FSB) in the poisoning of Alexey Navalny. https://t.co/ACbA2gkV2H

— Bellingcat (@bellingcat) December 14, 2020

A hollandiai székhelyű Bellingcat több Oroszországra nézve kellemetlen ügyet tárt fel az elmúlt években: leleplezték a Malaysian Airlines gépét Kelet-Ukrajnában lelövő, oroszok által támogatott szeparatistákat, ahogy az FSZB ügynökeit is, akiket 2020-ban az orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij megmérgezésére küldtek.

(Al Jazeera)

Az orosz fegyveres erők és az oroszbarát luhanszki népköztársaság csapatai azt állítják, behatoltak az ukrajnai Donbaszban lévő Sziverszk külvárosába – közölte a brit védelmi minisztérium, hozzátéve, hogy az állítások nem igazolhatók.

A minisztérium szerint az orosz erők lassan nyomultak előre nyugat felé. Jelenleg Liszicsanszk irányából próbálnak támadást indítani Sziverszk ellen: a város megszerzése megnyithatja az utat Szlovjanszk és Kramatorszk felé.

A brit hírszerzési jelentés szerint Sziverszk biztosítása után a következő célpont Bahmut lehet.

A Háborús Tanulmányok Intézete szerint Oroszország valószínűleg nagyobb léptékű offenzívát készít elő a Szlovjanszk-Sziverszk-Bahmut vonal mentén. Az elmúlt napokban Oroszország javarészt folytatta a hadműveleti szünetet, mialatt feltehetően előkészületek folynak egy határozottabb offenzívára – olvasható az amerikai agytröszt jelentésében.

(Guardian)

45 ország állapodott meg abban, hogy összehangolják vizsgálataikat az ukrajnai orosz háborús bűncselekmények feltárása érdekében. Az Európai Unió államai, valamint Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Kanada, Mexikó és Ausztrália egy hágai konferencián politikai nyilatkozatot írt alá a közös munkáról.

A tisztviselők közölték, hogy mintegy 23 ezer háborús bűnökkel kapcsolatos nyomozás van folyamatban, és mivel különböző országok vezetik a nyomozócsoportokat, a bizonyítékoknak hitelesnek és szervezettnek kell lenniük.

Karim Khan a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze kijelentette:

Az az igazság, hogy amíg itt beszélünk gyerekek, nők, férfiak, fiatalok és idősek elnyomásban élnek.

Khan elmondta, hogy a csütörtöki miniszteri találkozó az „összehangolás, a következetesség” és a „szükségszerűen átfogó stratégiával” foglalkozott, miközben az egyes nemzetek bíróságai a bűncselekmények kivizsgálásán és feltárásán dolgoznak.

A konkrét lépések közt szerepel egy nyomozati ernyőszervezet felállítása, a nyomozások megkettőződésének elkerülése érdekében, az ukrán ügyészek képzése és az Ukrajnában működő törvényszéki csoportok számának bővítése is.

Emellett 20 millió dollárt ajánlottak fel a Nemzetközi Büntetőbíróság, az ukrajnai főügyészség, és az ENSZ munkájának a megsegítésére.

(Guardian)