Több mint húsz halottja van a vinnicjai rakétatámadásnak

A lett parlament úgy módosította az energiatörvényt hogy elrendelte a földgázellátás diverzifikálását, és a stratégiai földgáztartalékok biztosítását. Az új szabályozás értelmében az ország nem importálhat földgázt Oroszországból. A rigai kormány áprilisban még azt a döntést hozta, hogy 2023. január 1-jéig függeszti fel az orosz gázimportot.

A törvény kötelezi a lett földgázszolgáltatót, hogy képezzen stratégiai tartalékot. A törvény értelmében a szolgáltatónak legkésőbb augusztus 31-ig fel kell töltenie az Incukalnsban található föld alatti gáztározót annyi földgázzal, amennyire a fogyasztóknak október 1-je és következő év április 30-a között szüksége lehet.

Eddig Oroszország volt Lettország legfontosabb földgázellátója, az ukrajnai háború miatt viszont a balti ország felfüggesztette az orosz importot, és jelenleg főként a szomszédos Litvániából szerzi be a gázt. Lettország egyúttal azt tervezi, hogy saját terminálokat épít cseppfolyósított földgáz (LNG)  fogadásához.

(mti)

Negyvennégy települést szabadítottak fel Herszon régióban – közölte Dmitro Butrij, a régió megbízott katonai közigazgatási vezetője. Butrij arról nem beszélt, hogy ezt mennyi idő alatt tették meg, de az ukrán offenzíva májusban kezdődött Herszonban, és azóta számos falut sikerült visszafoglalnia az ukránoknak.

A közigazgatási vezető azt mondta, a régió településeinek lakói továbbra is szenvednek az állandó orosz támadásoktól, és ezért arra biztatják őket, hogy meneküljenek. Butrij azt állította, hogy az oroszok civil autókat lőttek ki, miközben azok megpróbálták elhagyni a régiót.Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy az emberek a megszállt Krím-félszigeten vagy a Vaszilivkán keresztül Zaporizzsja felé hagyhatják el Herszon régió megszállt területeit.

Más ukrán illetékesek azt mondták, egyre nehezebb az embereknek a vaszilivkai orosz ellenőrzőponton keresztül távozni.

(CNN)

Nagy-Britannia további 2,5 millió font támogatási csomagot nyújt az oroszok által elkövetett feltételezett háborús bűnök ügyében vizsgáló ukrán ügyészeknek – jelentette be a brit bülügyminisztérium.

A támogatásból igazságszolgáltatási szakembereket küldenek a potenciális háborús bűncselekmények helyszínére, illetve vállalják legfeljebb 90 bíró képzését, valamint igazságügyi bizonyítékok gyűjtését és szexuáliserőszak-esetekkel foglalkozó brit szakértők küldését.

(The Guardian)

Kirillo Timosenko, az ukrán elnök hivatalának helyettes vezetője szerint már legalább húszan meghaltak a közép-ukrajnai Vinnicja elleni orosz rakétatámadásban.

A támadást orosz „Kalibr” cirkálórakétákkal hajtották végre, amelyeket a Fekete-tengeren állomásozó tengeralattjárókról indítottak – tette hozzá Timosenko.

Az ukrán rendőrség tájékoztatása szerint a három rakéta egy irodaházat talált el, és megrongálta a közeli lakóépületeket. A város mindössze 268 kilométerre délnyugatra található az ukrán fővárostól, Kijevtől.

A rakéták tüzet okoztak, ami miatt mintegy 50 autó lett a lángok martaléka a közeli parkolóban – közölték az ukrán hatóságok. A  rendőrség szerint eltűnt embereket keresnek. Vinnicja régió kormányzója, Szerhij Borzov azt mondta, hogy az ukrán légvédelmi rendszerek a három rakétán túl további négyet semlegesíteni tudtak.

(CNN/Al Jazeera)

Magyarország kész szorosan együttműködni és segíteni az ukrán gabonakivitel azonnali szélesítése érdekében, közölte Nagy István agrárminiszter, miután Mikola Szolszkijjel, Ukrajna agrárpolitikai és élelmiszerügyi miniszterével egyeztetett csütörtökön, Lembergben.

A miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a gabonakrízis nemcsak Ukrajnát és Magyarországot, hanem az egész világot érinti és komoly kihívás elé állítja. A háború sajnálatos következménye, hogy a kikötők zárva vannak, és az a termésmennyiség, ami segít megelőzni a világ más részein az éhínséget, nem kerül forgalomba. Ha ez továbbra is így maradna, akkor a probléma az egész világra kiterjedhet, és azok, akik éheznek, megindulhatnak, és komoly migrációs krízis elé állíthatják Európát, tette hozzá.

Nagy István az MTI tudósítása szerint kiemelte: azonnal és hosszabb távú megoldásokat kell találni az ukrán gabonaexporttal kapcsolatban, hazánk pedig kész együttműködni a kiviteli lehetőségek azonnali szélesítése érdekében. A vasút, az átrakodók és a tárolók fejlesztése rendkívül fontos, közös fellépéssel és megfelelő alátámasztással pedig az Európai Unió is támogathatja ezeket a beruházásokat.

A magyar-ukrán határmenti térségben olyan vállalkozási övezetet kell kialakítani, ahol az új feldolgozó üzemek felépülhetnek, hiszen ez egy stratégiai kérdés, ami hosszú távon jelent élelmezés-ellátási biztonságot az egész világ számára

– hangsúlyozta Nagy István. A megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy a határmenti beruházások tekintetében nemcsak a gabonáról kell beszélni, hanem Ukrajna európai gazdasági kapcsolatainak bővítéséről is. Észak-keleti szomszédunk a kialakult válság kapcsán megoldásként tekint Magyarországra, és kifejezte háláját a magyar kormány konstruktív hozzáállásáért, húzta alá a tárcavezető.

Kifejtette, Ukrajna a világ negyedik legnagyobb gabonaexportőre, a globális piac 9 százalékát látja el gabonával, emellett 42 százalékos részesedése van a napraforgóolaj és 16 százalékos a kukoricapiacon. A háború előtti időszakban szomszédunk 400 millió főnek elegendő gabonát termelt. Békeidőben Ukrajna exportjának csaknem 90 százalékát a fekete-tengeri kikötőkön keresztül bonyolította le.

Legalább tizenketten meghaltak, köztük egy gyerek, amikor csütörtökön három orosz rakéta csapódott be a közép-ukrajnai Vinnicja városában – írja a CNN. A helyszínen mintegy 90-en dolgoznak a mentésen, köztük kutyakiképzők és pszichológusok. A lövedékek elsősorban irodaépületeket találtak el, de a környező lakóházak is megsérültek.

Ez volt az első támadás a város ellen azóta, hogy elkezdődött az orosz invázió.

Kilenc, az ukrajnai orosz agresszió által érintett NATO-tagország is meghívást kapott a hagyományos párizsi Bastille-napi felvonulásra csütörtökön, hogy Franciaország ezzel is demonstrálja a partnerei és szövetségesei iránti elkötelezettségét – írja a CNN.

Ennek értelmében Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária katonái nyithatták meg a gyalogos felvonulást, míg a NATO keleti szárnyát segítő katonák a menet végén masíroztak.

Eddig 349 ukrán gyermek vesztette életét és több mint ezer gyerek sebesült meg az orosz invázió februári kezdete óta – közölte csütörtökön az ukrán főügyészség.

A donecki régióban a legmagasabb az érintett gyermekek aránya, ezt követi Harkiv, Kijev, Csernyihiv, Luhanszk, Mikolajiv, Herszon és Zaporizzsja.

(CNN)

Az elmúlt 72 órában nem sikerült jelentős mennyiségű területet elfoglalnia az oroszoknak a Donbász régióban, annak ellenére, hogy folyamatosan a légi támadások – jelentette csütörtök reggel a brit védelmi minisztérium a Twitteren.

A közlemény szerint az elöregedő járművek és fegyverek, valamint a Szovjetunió idejéből itt maradt taktikai húzások csak akkor elegendők a lendület megtartására, ha azokat elsöprő tömegben alkalmazzák, amelyre viszont Oroszország nem képes.

https://twitter.com/DefenceHQ/status/1547450853564596224

Oroszország kétmillió embert vitt ki erőszakkal Ukrajnából, ez része a taktikájának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán egy Szöulban megrendezett nemzetközi Ázsia-konferencián, amelyen videokapcsolás útján szólalt fel.

Az ukrán államfő szavai szerint Ukrajna Oroszországnak csupán az első célpontja, tovább fog menni Európa és Ázsia más országaiba. Ez szerinte Moszkva stratégiája, a terror pedig a taktikája. Rámutatott, hogy az orosz taktika több részből tevődik össze: a tüzérség túszul ejti a városokat, a rakétaterror, amely kiűzi az embereket a városokból, deportálás, az ukrán kikötők orosz blokádja az ukrán gazdaság gyengítésének céljából, energiaválság okozása és propaganda.

Az ukrán lakosság Oroszországba hurcolásával kapcsolatosan kijelentette, hogy a kétmillió ukrán állampolgár között több százezren gyerekek. „A pontos számukat talán sohasem fogjuk megtudni” – tette hozzá.

Mindezeket a deportált embereket megfosztják a kommunikációtól, elveszik az irataikat, megfélemlítik őket, és megpróbálják Oroszország távoli régióiba szétszórni őket, hogy a lehető legnehezebb legyen hazatérniük szülőföldjükre,

mutatott rá Zelenszkij.

Az ukrán elnök kijelentette, hogy Oroszország a háború kezdete óta már 2960 rakétát lőtt ki az ukrán városokra. „A rakéták fő célpontjai civil objektumok” –emelte ki.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolt arról, hogy a javarészt orosz megszállás alatt lévő Herszon megye kivételével szerdán Ukrajna minden régiójában légvédelmi riadó volt.

Anatolij Kurtyev, a zaporizzsjai városi tanács titkára a Telegram üzenetküldő alkalmazáson arról adott hírt, hogy a szerdán orosz rakétával eltalált vállalat romjai alatt emberek lehetnek. Az áldozatok száma egyelőre nem ismert, az ukrán hatóságok későbbre ígértek tájékoztatást.

Közben az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat közölte, hogy már 48 holttestet emeltek ki a Donyeck megyei Csasziv Jar településen annak az ötszintes lakóháznak a romjai alól, amelyet vasárnap ért orosz rakétatalálat. A halottak között egy gyermek van, és kilencen sérültek meg. A mentési munkálatok még mindig tartanak.

Az ukrán vezérkar esti harctéri helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az ukrán katonák visszaverték az orosz erők rohamát a Harkiv megyei Dermentyijivka település irányába, valamint több előrenyomulási kísérletüket a Donyeck megyei Bahmut irányába.

(MTI)

Az ukrán-magyar határszakaszon 6406 ember lépett be szerdán Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 5457-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtökön az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 208 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Szerdán az ukrajnai háború elől nem érkeztek vonattal menekültek Budapestre.

„Indulás Ukrajnába, mert a világnak szüksége van a gabonára” – ezzel a szöveggel tett közzé egy képet a Facebookon csütörtökre virradóra Nagy István agrárminiszter. Nagy az első magyar miniszter, aki a háború kitörése óta Ukrajnába látogat.

Nemrégiben Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka utazott titokban a háború sújtotta országba, ahol találkozott Valerij Zsaluzsnyijjal, az ukrán hadsereg főparancsnokával is.

Az Európai Unió hetedik szankciós csomagját készíti elő Oroszország ellen, de már most világos, hogy az nem fog kiterjedni az orosz gáz importjának korlátozására, mert több EU-tagállam nem tudna ehhez időben alkalmazkodni – mondta szerdán Petr Fiala cseh miniszterelnök.

A Reuters globális hírügynökségnek adott interjújában közölte, hogy az újabb büntetőintézkedések, amelyeket most véglegesít az Európai Bizottság, a többi között megtiltanák az orosz arany behozatalát, illetve kiszélesítenék a kiviteli tilalom alá eső kettős felhasználású, azaz katonai és polgári célra is használható termékek listáját, valamint bővítenék a szankciók hatálya alá kerülő személyek névsorát is.

Mint mondta, Brüsszel várhatóan már a következő napokban be fogja mutatni az új szankciókat, a tagállamok pedig ezt követően nyomban jóvá is tudják majd hagyni ezeket.

Ami igazán problémás, az az energiahordozók felvétele a szankciós listára, mert figyelemmel kell lenni arra a szabályra, hogy a büntetőintézkedéseknek nagyobb hatással kell lenniük Oroszországra, mint az azokat kibocsájtó államokra,

húzta alá Fiala. Hangsúlyozta: szerinte kizárt, hogy az orosz gáz is szankciós listára kerüljön. „Úgy vélem, nem is szabadna ott szerepelnie, mert sok ország szorul orosz gázra” – mondta.

Csehország látja el az Európai Unió soros elnökségét július elsejével. Egyike azon országoknak, amelyek szinte teljes egészében Oroszországból fedezik gázszükségletüket. Fiala kiemelte, hogy a csehek mindent megtesznek annak érdekében, hogy enyhítsenek Oroszországtól való energiafüggőségükön, de – mint fogalmazott – „ez nem fog ezen a télen bekövetkezni”.

(MTI)

Sikerült megállapodásra jutni az orosz, ukrán, török és ENSZ-tisztségviselők részvételével zajló megbeszéléseken koordinációs központ létrehozásáról, szavatolva ezzel az ukrán gabonaexport fekete-tengeri újraindításához szükséges biztonságos útvonalakat – közölte szerdán a török védelmi miniszter. Hulusi Akar szerint az egyezséget a felek jövő héten esedékes találkozóján fogják várhatóan aláírni. A tárcavezető közölte azt is, hogy sikerült megállapodni a gabonaszállítmányok közös ellenőrzésében is a kikötőkben.

António Guterres, az ENSZ főtitkára kijelentette, hogy a történtek bizonyítják, hogy Oroszország és Ukrajna képesek egymással tárgyalni, de „a békéig még hosszú az út”. Mint azt New Yorkban újságíróknak elmondta, jelentős és érdemi lépést sikerült tenni a fekete-tengeri gabonaexport újraindítása érdekében.

A jövő héten remélhetőleg tető alá hozhatjuk a végleges megállapodást. Azonban továbbra is szükségünk van rengeteg jóindulatra és a felek kötelezettségvállalására,

tette hozzá.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a nap folyamán az El País spanyol lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy az ukrán gabonaexport orosz blokádjának feloldásáról folyó tárgyalások már végső fázisban vannak.

(MTI)