Élő Nagyvilág

Hevesen támadják az oroszok Donbaszt, Budapesten két “háborús” tüntetést is tartottak

Kisbenedek Attila / AFP
Kisbenedek Attila / AFP
  • Hruscsov dédunokája szerint a világ közelebb van az atomháborúhoz, mint a kubai rakétaválság idején
  • Az orosz erők „több százezer tonna” gabonát loptak el Ukrajna általuk megszállt területein
  • Alacsony a kockázata annak, hogy a háború átterjed Lengyelországra és a balti államokra – véli a Moody’s
  • Szergej Lavrov szerint „a NATO azt hiszi, hogy háborúban áll Oroszországgal”
  • Ukrajnába látogathat a pápa
  • Oroszbarát és Ukrajna melletti tüntetést is tartottak Budapesten szombat délután
  • Tegnapi élőzésünkben egyebek mellett a következőkről írtunk: percek kérdése volt, hogy az oroszok meggyilkolják Zelenszkijt és a családját a háború első óráiban; Zelenszkij azt állítja, hogy újabb tömegsírt találtak Kijev megyében mintegy 900 holttesttel; az ENSZ főtitkára kijevi látogatása során bírálta saját szervezete Biztonsági Tanácsát; a Pentagon szerint az oroszok csúsznak a donbászi hadműveletekkel; a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vizsgálja Kijev állításait, miszerint egy orosz rakéta szállt el egy atomerőmű fölött; egy ember meghalt Kijevben a tegnapi támadások során.

A kijevi rendőrség három összekötött kezű civil holttestét találta meg Bucsában

Az ukrán rendőrség szombaton közölte, hogy három polgári személy holttestét találták meg a Kijevtől északra fekvő Bucsában, az áldozatok kezét összekötözték. A maradványokon több golyó okozta seb volt látható, amiből a rendőrség arra következtetett, hogy megkínozták őket.

Kijevi közlés szerint eddig több mint ezer holttestet találtak Bucsában és a környékén. Az ukrán hatóságok szerint szisztematikus visszaélés történt a főváros sikertelen elfoglalási kísérlete során a Bucsát több hétig megszállva tartó orosz erők részéről. Moszkva elutasítja a vádat.

Az orosz védelmi minisztérium egyelőre nem reagált a Reuters megkeresésére, a brit hírügynökség független forrásból nem tudta megerősíttetni a hírt. Moszkva elutasítja Ukrajna és a nyugati országok háborús bűncselekményekkel kapcsolatos vádjait, és tagadja, hogy polgári személyek ellen támadna a szomszédos ország “demilitarizálása” céljából indított, általa “különleges hadműveletnek” nevezett háború során.

(MTI)

Találkoztak egymással a budapesti oroszbarát tüntetők és az Ukrajna mellett szolidaritást vállalók  

Szombaton kora délután egyszerre két tüntetést is tartottak Budapest belvárosában: egy oroszbarát és Ukrajna melletti szolidaritást kifejezőt.

A Magyarországi Ukrán Kulturális Egyesület és az Egység Ukrán Egyesület délután egy órakor érkezett a Deák térre, egy órával később, délután 2-kor pedig megkezdődött az Oroszország melletti szimpátiatüntetés a Szabadság téren.

Délután fél három után ráadásul a két, egymással alapvetően egyet nem érő tábor össze is ért, miután az ukránbarát tüntetők a Deák térről a Vértanúk terére vonultak.

Az oroszbarát tüntetők körülbelül kétszázan lehetnek, az Ukrajna mellett kiállók pedig mintegy ötször annyian.

(via Telex)

Ukrán jelentés: az oroszok hevesen, de sikertelenül támadnak a Donbaszban

Az orosz erők hevesen bombáztak szombatra virradóan a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, de nem tudtak elfoglalni három célba vett területet – állította az ukrán haderők vezetése.

Az oroszok a donyecki Liman, illetve a luhanszki Szjevejrodoneck és Popaszna településeket akarták elfoglalni, sikertelenül, és a harc folytatódik – írta napi hadi jelentésében az ukrán vezérkar. Az ukrán erők 11 orosz harckocsit, kilenc drónt és hét tüzérségi egységet semmisítettek meg – tették hozzá.

Ezek a települések még Kijev ellenőrzése alatt állnak, míg a donyecki és a luhanszki régió egy része az oroszbarát szakadárok kezén van már évek óta – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.

Miután az orosz hadsereg kilenc héten át tartó pusztító ostrommal megpróbálta elfoglalni Kijevet, most az ország déli és keleti részére koncentrál, az egész Donbaszt el akarja foglalni. A főváros elleni támadásban több ezer ember halt meg, és több millióan menekültek el – írta a hírügynökség.

Szerhij Gajdaj luhanszki kormányzó az ukrán közszolgálati tévének azt mondta: az oroszok az egész régióban lőnek, “de nem tudják áttörni a védelmi vonalakat”. Pénteken két iskolát és húsz lakóépületet döntöttek romba Rubizsne és Popaszna településen. A civilek kimenekítése a nehéz helyzet ellenére folyamatban van – tette hozzá.

A moszkvai védelmi minisztérium ugyanakkor azt állítja, hogy az orosz hadsereg tüzérsége szombatra virradóan 389 célpontot semmisített meg, köztük az ukránok több hadállását, illetve az orosz légvédelem lelőtt 18 ukrán drónt. A légierő megsemmisített négy ukrán lőszerraktárt és egy üzemanyagraktárt. E támadásokban 120 ukrán fegyveres halt meg.

A Reuters megjegyezte, hogy egyik fél harci jelentései sem ellenőrizhetők.

A dpa hírügynökség szerint zavaros a hadi helyzet a déli Mariupol nagyváros Azovsztal nevű acélüzemében.

Az orosz erők azt állítják, hogy 2500 ukrán harcos és külföldi zsoldos sáncolta el magát az ipari övezet bunkereiben. Kijev pedig azt mondja, hogy ott van ezer civil – köztük gyerekek -, és arra várnak, hogy kimenekítsék őket, de ez egyelőre nem lehetséges, mert nem tudnak biztonságos humanitárius folyosót kialakítani.

Hruscsov dédunokája szerint a világ közelebb van az atomháborúhoz, mint a kubai rakétaválság idején

Az 1962-es kubai rakétaválság idején Nyikita Szergejevics Hruscsov volt a Szovjetunió vezetője; most az ő dédunokája, Nina Hruscsova akadémikus, a New York-i New School nemzetközi ügyekkel foglalkozó professzora nyilvánult meg a háborúról.

Nina Hruscsova egyebek mellett az alábbiakat mondta a hatvan évvel ezelőtti és a mostani konfliktusról:

  • 1962-ben John F. Kennedy amerikai elnök és Hruscsov egyetértett abban, hogy amint az atomháború valós fenyegetéssé válik, leállítják az eszkalációt
  • most viszont nem látni, hogy egyik oldal, különösen az orosz fél meghátrálna, így a világ közelebb van az atomháborúhoz, mint a kubai rakétaválság idején.

forrás: Guardian

Az orosz erők „több százezer tonna” gabonát loptak el Ukrajna általuk megszállt területein

Állítja Ukrajna mezőgazdasági miniszterhelyettese, Tarasz Viszockij.

A politikus az ukrán nemzeti tévének nyilatkozva azt is elmondta, hogy a megszállt területeken tárolt további 1,5 millió tonna gabona nagy részét is ellophatják az orosz erők.

Az ukrán külügyminisztérium már csütörtökön azzal vádolta Oroszországot, hogy gabonát lopott az általa megszállt területen, amivel veszélyezteti a globális élelmezésbiztonságot.

forrás: Guardian

Alacsony a kockázata annak, hogy a háború átterjed Lengyelországra és a balti államokra – véli a Moody’s

Megerősítette változatlan stabil kilátással a balti köztársaságok és Lengyelország államadós-besorolásait pénteken a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő a döntések indoklásában kiemelte: alacsonynak tartja annak a kockázatát, hogy az ukrajnai háború a négy ország bármelyikére hagyományos hadviselés formájában átterjedjen.

A hitelminősítő szerint a kockázatot számottevően csökkenti a NATO által a szövetség kölcsönös védelmi záradéka alapján nyújtott teljes biztonsági garancia, és az, hogy a NATO az Ukrajna elleni orosz támadás óta megerősítette katonai jelenlétét a térségben.

A Moody’s szerint a balti országok és Lengyelország esetében nagyobb a nem hagyományos vagy hibrid eszközökkel elkövethető támadások valószínűsége; ezek közé tartozhatnak a kibertámadások, a dezinformációs kampányok, a szabotázsakciók vagy társadalmi nyugtalanság szítása. Az ilyen hibrid támadások azonban önmagukban sokkal kisebb valószínűséggel gyakorolnának érdemi negatív hatást ezeknek az országoknak a szuverén adósminőségi profiljára, mint egy hagyományos fegyveres támadás.

A cég a három balti köztársaságban gyenge, de pozitív gazdasági növekedést vár az idén: alapeseti előrejelzése Litvániában a hazai össztermék 1,4 százalékos, Észtországban 0,6 százalékos, Lettországban 1,3 százalékos növekedését valószínűsíti 2022-re; Lengyelországban 2022-ben és 2023-ban egyaránt robusztus, 3 százalék körüli GDP-bővüléssel számol.

A döntés: marad Észtország A1, Litvánia és Lengyelország A2, Lettország A3 szintű szuverén osztályzata.

„Nem lehetetlen”, hogy Ferenc pápa Ukrajnába látogasson

Könyvet írt Ferenc pápa, címe: Háború ellen – Bátorság a béke építéséhez; a vatikáni könyvbemutatón Pietro Parolin szentszéki államtitkár egyebek mellett arról beszélt, hogy:

  • a felek közötti tárgyalásokat tartja az egyetlen megoldásnak az ukrajnai háború befejezésére, noha összességében pesszimista
  • Ukrajnának joga van védekezni a támadással szemben, de „a fegyverküldésre korlátozni a segítséget, gyenge válaszadást jelent; merev álláspontok helyett kreativitásra és bátorságra van szükség a tartós béke érdekében”.

A szentszéki diplomáciát Ukrajnában képviselő, litván származású Visvaldas Kubolkas apostoli nuncius pedig a SkyTG24 olasz hírtelevíziónak számolt be a következőkről:

  • a katolikus egyház és a moszkvai patriarkátus közös humanitárius kezdeményezéssel akarta elszállítani a civileket Mariupol városából, amit azonban a térséget ellenőrző orosz hatóságok nem engedélyeztek
  • arra is nemet mondtak, hogy a pápa közeli munkatársa, Konrad Krajewski bíboros, aki húsvétkor Ukrajnában tartózkodott, eljusson Mariupolba
  • nehéznek, de nem lehetetlennek nevezte Ferenc pápa esetleges látogatását Ukrajnába, mondván, „zarándoklatot tehetne azokon a helyszíneken, ahol a legnagyobb a szenvedés”.

A L’Espresso című olasz baloldali hetilap értesülései szerint a Vatikán március óta „naponta több ezer euróval” támogatja az ukrajnai katolikus egyházmegyéket és más vallásos szervezeteket. (A 44 milliós Ukrajnában 3,2 millió a katolikusok száma.)

  • a Vatikán közbenjárása segített Vorzel és Herszon város árvaházainak evakuálásához március 9-én és 10-én
  • Ferenc pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 22-i telefonbeszélgetésén a menekültek segítéséről volt szó, és egy nappal később Parolin bíboros felszólította a kijevi nunciatúrát, hogy legalább ötven autóbuszból álló konvojt szervezzen Mariupol lakosságát egy része kimenekítésére.

Az orosz külügyminiszter szerint „a NATO azt hiszi, hogy háborúban áll Oroszországgal”

Szergej Lavrov a dubaji székhelyű al-Arabíja televíziónak adott interjújában kijelentette:

Sajnos, a NATO azt hiszi, hogy háborúban áll Oroszországgal. Sok nyugati vezető közvetlenül, nyilvánosan és állandóan ezt mondja: Putyinnak veszítenie kell és Oroszországot le kell győzni.

Szerencsére azt is mondta Lavrov, hogy:

Nem gondoljuk, hogy háborúban állnánk a NATO-val. Ez növelné az atomháború kockázatait. Márpedig Oroszország a nyugatiaktól eltérően nem fenyeget senkit atomháborúval.

Lavrov megerősítette azt a korábbi orosz álláspontot, miszerint minden Ukrajnába küldött külföldi fegyverszállítmány „legitim célpont” Oroszország számára.

Ukrajnát okolta, amiért megrekedtek az Oroszországgal folytatott béketárgyalások, mondván, hogy Kijev megváltoztatta a tárgyalási pozícióit.

Azt is közölte, hogy Oroszország kulcsfontosságú partnereinek többsége beleegyezett a földgáz fizetésének Oroszország által javasolt módszereibe.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik