Mariupol a földi pokol, rakétateszttel gondolkodtatna el Putyin

A brit, az amerikai, a kanadai és a francia pénzügyminiszterek kisétáltak a G20 üléséről, amikor az orosz képviselő beszélni kezdett, írja a Reuters. A mostani találkozót Washington D.C.-ben tartották, és a mostani ügy is arra mutat rá, hogy egyre komolyabb konfliktusok vannak abból, hogy Oroszország még része a csoportnak. A G20 a világ húsz legfejlettebb gazdaságát tömörírő szervezet, és a mostani ülésen nem csak Rishi Sunak brit pénzügyminiszter, de Janet Yellen amerikai is tiltakozott az oroszok jelenléte ellen. Az oroszok a pénzügyminiszter-helyettest küldték beszélni, de a pénzügyminiszter is csatlakozott virtuálisan. Az Európai Küzponti Bank vezetője nem távozott, de közölte az oroszokkal, hogy fejezzék be a háborút.

António Guterres, ENSZ-főtitkár moszkvai találkozót kér Vlagyimir Putyin orosz elnöktől, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől Ukrajnában, hogy megvitassák békekötés feltételeit – közölte az ENSZ szóvivője.

Stephane Dujarric ENSZ-szóvivő szerint Guterres az ENSZ alapokmánya és a nemzetközi jog alapján sürgős lépéseket szeretne tenni a béke megteremtésére érdekében – írja a CNN.

Dujarric szerint kedden külön leveleket adtak át az orosz és az ukrán képviseletnek. A szóvivő megjegyezte, hogy Guterres az orosz és az ukrán kormány válaszait várja a találkozóra vonatkozóan. Mint mondta, egyelőre a tárgyalódelegációk összetétele nem ismert. Nem derült ki az sem, hogy az egyik fél elutasítása esetén a másik féllel találkozna-e a főtitkár.

Megjegyezte, hogy Guterres és Vlagyimir Putyin orosz elnök útjai rövid időre keresztezték egymást Pekingben a téli olimpián, ám Putyin távozott, mielőtt beszélhettek volna.

Először végeztek tesztindítást a Szarmat interkontinentális ballisztikus rakétával az Arhangelszk megyei pleszecki kísérleti űrrepülőtérről – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A tájékoztatás szerint a silóból indított rakéta az indítás összes célját teljesítette, a tervezett értékeket a repülés minden szakaszában megerősítették, tesztblokkok pedig elérték a célterületet a Kamcsatka-félszigeten lévő Kura gyakorlótéren. Az orosz védelmi tárca szerint a Szarmat a világ legnagyobb hatóerejű és legnagyobb hatótávolságú rakétája.

A minisztérium közölte, hogy a Krasznojarszki területen lévő Uzsur rakétakomplexumban már folynak az előkészületek a fő rakétaezrednek az új rakétarendszerrel való átfegyverzésére. A fejlesztés alatt álló Szarmat rakétarendszer a Vojevoda helyét veszi át.

Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált a hadseregnek az új interkontinentális ballisztikus rakéta sikeres tesztjéhez. A fegyver szerinte a legjobb taktikai és műszaki jellemzőkkel rendelkezik, és képes legyőzni minden modern rakétavédelmi eszközt.

A világon nincsenek és még sokáig nem is lesznek analógjai. Ez a valóban egyedülálló fegyver erősíteni fogja fegyveres erőink harci potenciálját, megbízhatóan biztosítja Oroszország biztonságát a külső fenyegetésekkel szemben, és elgondolkodtatja azokat, akik a féktelen és agresszív retorika hevében megpróbálják fenyegetni hazánkat

– hangoztatta.

Putyin szerint a Szarmatot kizárólag orosz gyártmányú egységekből és alkatrészekből építették meg, ami leegyszerűsíti a belföldi sorozatgyártását és felgyorsítja a rendszerbe állítását.

A Szarmat nehéz interkontinentális ballisztikus rakéta 10 vagy több robbanótöltettel szerelhető fel az amerikai kongresszusi kutatószolgálat szerint. Az új fegyver évek alatt fejlesztés alatt állt, ezért a tesztindítása nem okozott meglepetést a Nyugat számára, de különös hangsúlyt adott neki, hogy rendkívüli geopolitikai feszültség idején történt, amikor Oroszország háborút visel Ukrajnában.

(MTI)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, továbbra is kész orosz hadifoglyokat átadni, ha cserébe civilek és az ukrán csapatok biztonságosan távozhatnak Mariupolból – írja a BBC.

Zelenszkij elmondta, hogy a becslések szerint ezer civil van a mariupoli acélgyárban. Hozzátette: az ostromlott városban egyre rosszabb a helyzet, több száz sebesült van.

Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára korábban a béketárgyalások késleltetésével vádolta Ukrajnát. Peszkov szerint a labda Kijevben pattogott, miután Oroszország átadott egy dokumentumot Ukrajnának. Peszkov nyilatkozatára utalva Zelenszkij azt mondta, hogy a béketárgyalások kapcsán nem látott és nem is hallott a dokumentumról.

A mariupoli ukrán erők parancsnoka Ferenc pápához írt levelében a katolikus egyház vezetőjének segítségét kérte a városban rekedt emberek kimentéséhez – jelentette az amerikai Katolikus Hírügynökség, amelynek központja a coloradói Denverben van.

Az amerikai portál beszámolója szerint Szerhij Volina ukrán őrnagy, aki a 36-os számú katonai egységet vezeti a Mariupolban zajló, orosz erők elleni harcokban, levelében a civilek kimentéséhez kért segítséget, akik a város ostroma miatt 50 napja csak korlátozottan férnek hozzá vízhez és élelmiszerhez.

Valószínűleg már sok mindent láttál az életedben. De biztos vagyok benne, hogy nem találkoztál még olyan dolgokkal, amelyek most Mariupolt érik. Mert így néz ki a földi pokol

– fogalmazott az ukrán őrnagy a tegeződő levélben, az ukrajnai Vallási Információs Szolgálat angol nyelvű fordítása szerint.

Nincs rá időm, hogy leírjam az összes borzalmat, amivel itt minden nap szembesülök. A gyárban felállított bunkerekben nők gyermekekkel és csecsemőkkel húzzák meg magukat. Éhesek és fáznak. (…) A sérültek napról napra halnak meg, mert nincs se orvosság, se víz, se élelem

– olvasható a levélben.

Volina őrnagy – aki egyébként nem katolikus, hanem ortodox keresztény – levelében úgy fogalmaz: azért fordul egyenesen a pápához, „mert eljött az idő, amikor az imádkozás már nem elég”. „Fedd fel a valóságot a világ számára, evakuáld az embereket és mentsd meg az életüket a Sátán kezei közül, aki fel akar égetni itt mindent, ami él” – szólította fel levelében az őrnagy Ferenc pápát.

A délkelet-ukrajnai kikötővárost március elseje óta bombázzák, s Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint több mint 100 ezer ember rekedt Mariupolban. António Guterres ENSZ-főtitkár is aggodalmát fejezte ki hétfői nyilatkozatában a Mariupolban „folyamatosan fennálló, megdöbbentő humanitárius válsághelyzet miatt”. A város elleni orosz offenzíva a múlt héten erősödött, miután Ukrajna miniszterelnöke kijelentette, hogy az ukrán hadierők figyelmen kívül hagyják az oroszok felhívását a megadásra. Az ukrán katonák “a végsőkig harcolni fognak” – jelentette ki Denisz Smihal kormányfő.

Az orosz hadsereg szerdán újfent felajánlotta a mariupoli vas- és acélműben rekedt ukrán csapatoknak, hogy adják meg magukat, biztonságot és orvosi ellátást ígérve a fegyverletételért cserében.

(MTI)

Az ukrán elnökség szerint több mint 400 rákos ukrán gyermeket evakuáltak külföldi kezelésre a háború kitörése óta – írja a CNN.

Az elnökség közleménye szerint a háborús övezetekben tartózkodó ukrán daganatos betegek átszállításában Olena Zelenska ukrán first lady működik közre.

Mint írták, a repülőúton történő átszállítások a háború első heteiben önkéntes és egészségügyi szervezetekkel való együttműködés révén valósultak meg.

A rákos gyermekek biztonsága érdekében először Lviv-be, a nyugat-ukrajnai speciális gyermekorvosi központba viszik őket. Aztán orvosi csoportok kíséretében a fiatal betegeket hozzátartozóikat Lengyelországba viszik, egy speciális klinikára, ahol a gyermekeket állandó kezelésre osztják be Lengyelországba vagy más európai országokba.

– áll a közleményben.

Zelenska Facebook-oldalán is köszönetet mondott az akcióban részt vevő orvosoknak:

Itt az ideje, hogy bemutathassuk azokat az orvosokat, akik nemcsak betegségeket, hanem lelkeket is kezelnek, mert a háború alatt pszichológusokká, tanácsadókká, barátokká, családtagokká váltak azoknak, akiknek szükségük van rá

– írta.

A bucsai mészárlás egyértelművé tette, hogy az Ukrajna elleni orosz háborúnak csak az ukránok győzelme vethet véget – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter Rigában lett kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatóján szerdán.

Szerinte Németország kész közép- és hosszú távon is katonai segítséget nyújtani Ukrajnának, legyen szó három hónapról vagy három évről.

Elmondta, hogy Berlin egymilliárd eurót bocsát rendelkezésre annak érdekében, hogy Ukrajna összetettebb fegyverrendszereket szerezzen be, amelyeket aztán hosszú távon használhat, és Németország kész biztosítani az ezek működtetéséhez szükséges képzést.

Baerbock megjegyezte, hogy Berlin több katonai szállítmányt – egyebek között Stingereket és páncéltörő rakétákat – küldött már Ukrajnába, amelyekről nem beszélt nyilvánosan. Szerinte mindezek még nem teszik Németországot a háborúban részt vevő féllé.

A német diplomácia vezetője elmondta: Németország számára a páncélozott járművek szállítása sem tabu, még ha a belpolitikai vitákból néha úgy is tűnik. A berlini kormány beleegyezett az ilyen szállítmányokba – mutatott rá.

Arról is beszélt, hogy Németország emellett megegyezett NATO- és G7-partnereivel arról, hogy ha valamelyikük képes gyorsan szovjet típusú fegyvert szállítani Ukrajnának, az Németországtól kap utánpótlást cserébe.

Edgars Rinkevics lett külügyminiszter bejelentette: az Európai Unió új intézkedéseken dolgozik, amelyek célja annak megakadályozása, hogy Moszkva meg tudja kerülni a nemzetközi szankciókat.

(MTI)

Mikita Poturajev, az ukrán parlament emberi jogi bizottságának vezetője azt mondta az Európai Parlament előtt, hogy eddig félmillió ukránt deportálta Oroszországba beleegyezés nélkül. Azt mondta, nem tudják felvenni a kapcsolatot ezekkel az emberekkel, és a vöröskeresztet kérte arra, hogy segítsenek közvetíteni. Ezt egyébként nem lehet megerősíteni, Poturajev pedig nem mondott részleteket, amelyekkel alátámasztotta volna az állításait. Szerinte tudnak úgynevezett szűrőtáborok létezéséről is, ahová az Ukrajnából elhurcoltakat viszik.

Megszavazta az orosz parlament alsóháza szerdán a legtöbb európai állam, köztük az uniós tagországok állampolgárai számára biztosított vízumkedvezmények eltörléséről szóló törvényjavaslatot.

A dokumentum vízumkötelezettséget vezet be az EU-tagállamok, Svájc, Norvégia, Izland és Liechtenstein diplomata-útlevéllel rendelkező állampolgárai számára. Emellett megszűnnek a hivatalos delegációk, a nemzeti és regionális kormányok és parlamentek, az alkotmánybíróságok és legfelsőbb bíróságok tagjai, valamint az említett országok újságírói számára biztosított vízumkedvezmények is.

Az orosz kormány által kezdeményezett törvényjavaslat első hat cikke hatályon kívül helyezi a felsorolt országokkal kötött nemzetközi szerződéseknek a diplomata-útlevelekre és vízumokra vonatkozó rendeleteit, „barátságtalan cselekményekre válaszul meghozandó sürgős intézkedések szükségességére” hivatkozva. A hetedik cikk értelmében a kedvezmények visszaállításáról az orosz elnök dönt. A törvény a hivatalos kihirdetésének napján lép hatályba.

Jevgenyij Ivanov külügyminiszter-helyettes az alsóházban bejelentette, hogy Oroszország szigorítani fogja a barátságtalan országokból érkező újságírókra vonatkozó beutazási szabályokat is, válaszul arra, hogy az EU és a hozzá csatlakozott országok megnehezítették az Oroszországi Föderációból érkező üzletemberek számára a vízum beszerzését. A diplomata szerint Moszkva aszimmetrikus választ ad.

Ivanov közölte, hogy a barátságtalan országokból érkező újságírók egyszeri belépésre jogosító vízumot kapnak majd, és a vízumdíj is emelkedik.

A Bloomberg értesülései szerint egy kicsi, lassan növekvő csoport alakult ki a Kreml falain belül, amely egyre kritikusabban szemléli az Ukrajnában zajló háborút.

A lap tíz forrásra hivatkozva írja azt, hogy ez a magas rangú tisztviselőket is magában foglaló csoport tagjai szerint a háború „katasztrofális hiba, ami évekre vissza fogja vetni Oroszországot”. A megtorlástól tartó, névtelenül nyilatkozó személyek ugyanakkor úgy vélik: semmi esély arra, hogy Vlagyimir Putyin irányt váltson, ahogy arra sem, hogy odahaza valaki szembeszálljon vele.

Putyin egyre inkább a keményvonalas tanácsadók szűkebb körére támaszkodik, és elutasítja más tisztviselők azon próbálkozásait, hogy figyelmeztessék őt az országot megbénító gazdasági és politikai következményekre,

olvasható a cikkben, amely hozzáteszi: a Kremlen belül is vannak már olyanok, akik egyre inkább tartanak attól, hogy Putyin akár nukleáris fegyvereket is bevethet.

Megugrott a NATO-tagság támogatottsága Csehországban – derült ki a STEM közvélemény-kutató intézet március végén, április elején készített országos felméréséből, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra Prágában.

Csehország NATO-tagságát a felmérés szerint a megkérdezettek 78 százaléka támogatja, tíz százalékkal többen, mint 2020 szeptemberében. 1994 óta ez a legmagasabb arány. Figyelemre méltó, hogy a NATO-tagság határozott támogatóinak aránya a két év alatt 30 százalékról 47 százalékra emelkedett – mutattak rá a felmérés készítői.

Az ukrajnai háborúval összefüggésben a csehek 34 százaléka súlyosnak tartja Közép-Európa biztonsági helyzetét, míg kilenc százalék szerint a régiót semmiféle konfliktus nem fenyegeti. A többség, a megkérdezettek 58 százaléka, úgy látja, hogy Közép-Európa biztonsági helyzete általában véve jónak mondható, de a háborús konfliktus veszélye jelenleg fennáll.

A megkérdezettek 57 százaléka az ukrajnai háborús konfliktussal kapcsolatban a Nyugat álláspontját osztja, szerintük a háború kirobbanásának felelőse egyértelműen a Vlagyimir Putyin elnök vezette orosz rendszer. Oroszország mellett határozottan csak a megkérdezettek négy százaléka állt ki. Másfelől a csehek egyharmada bizonytalan a helyzet megítélésében, sem az ukrán, sem az orosz álláspontnak nem tudnak teljes mértékben hinni – derült ki a felmérésből.

Mérsékeltebben, de jelentősen emelkedett Csehország EU-tagságának a támogatottsága is. Míg egy éve az európai uniós tagságot 46 százalék, addig az idén tavasszal már 54 százalék támogatta és értékelte pozitívan.

A megkérdezettek 85 százaléka támogatná a közös uniós védelmi erők létrehozását, míg a közös energiapolitikával, elsősorban a kőolaj és földgáz közös beszerzésével 84 százalék ért egyet.

(MTI)

Ukrajna harci repülőgépeket és alkatrészeket kapott az Oroszország elleni háborúhoz – jelentette be John Kirby, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője újságíróknak nyilatkozva Washingtonban helyi idő szerint kedden este.

Ukrajnának most több vadászgépe van, mint két héttel ezelőtt,

fogalmazott Kirby, de nem közölt további részleteket arról, honnan érkeztek a repülők.

Korábban a nyugati szövetségesek közül többen nehézfegyverek szállítását jelentették be az orosz támadás alatt álló Ukrajnának: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia még több tüzérségi eszközt küld, Kanadából – mint Justin Trudeau miniszterelnök bejelentette – nehéztüzérségi eszközöket is szállítanak, továbbá Hollandia és Belgium is küld fegyvereket.

Az oslói kormány szerdán bejelentette, hogy Norvégia mintegy száz, francia tervezésű légvédelmi rakétát adományozott Ukrajnának.

A Mistral rakétákat és rakétaindító rendszereket a norvég haditengerészet szállította le – közölte a védelmi minisztérium. A Mistral – amelyet az MBDA európai védelmi vállalatóriásba beolvadt Matra gyárt az 1980-as évek vége óta – rövid hatótávolságú föld-levegő rakéta.

Egy március végi telekonferencián Volodimir Zelenszkij ukrán elnök légvédelmi rakétákat kért a norvég parlamenttől, de modernebb fajtákat, a Kongsberg Defense & Aerospace norvég védelmi vállalat által gyártott NASAMS-okat.

Björn Arild Gram norvég védelmi miniszter elmondta: bár a norvég hadsereg lecseréli a Mistralokat, azok továbbra is modern és hatékony fegyvernek számítanak, amelyek nagy szolgálatot tesznek majd Ukrajnának. Emlékeztetett: más országok is adományoztak hasonló fegyverrendszereket. Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke a Telegramon köszönte meg a norvég adományt.

Az orosz invázió február 24-i kezdete óta Norvégia mintegy négyezer, M72-es típusú páncéltörőt szállított Ukrajnának, kisebb katonai felszerelésekkel együtt.

Oroszország átadott Ukrajnának egy egyértelmű megfogalmazású megállapodástervezetet, és várja a választ – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán újságíróknak.

Dokumentum-tervezetünket, amely teljesen világos, kidolgozott megfogalmazásokat tartalmaz, átadtuk az ukrán félnek. A labda az ő térfelükön van. Várjuk a választ,

mondta Peszkov.

A szóvivő azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy folyamatosan eltér a korábbi megállapodásoktól, és nem mutat hajlandóságot a tárgyalási folyamat intenzívebbé tételére.

(MTI)

Oroszország figyelmeztette Svédországot és Finnországot esetleges NATO-csatlakozásuk következményeire – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán a Rosszija-24 tévécsatornának nyilatkozva.

Brüsszel az Egyesült Államok égisze alatt fokozatosan vonja be Svédországot és Finnországot a struktúráiba. Történtek különböző hibrid, gyakorlatoknak vagy kiképzésnek álcázott, a tényleges bevonásra irányuló intézkedések

– mondta Zaharova. Mi minden figyelmeztetést megtettünk – mind nyilvánosan, mind kétoldalú csatornákon keresztül. Tudnak erről, ezért nem lesz min csodálkozni. Mindenről tájékoztatták őket, arról, hogy hová vezet ez az egész – tette hozzá.

A szóvivő az interjúban azt is elmondta, hogy Oroszország már nem bízik meg többé az ukrán tárgyalófélben, és Moszkva szerint Kijev továbbra is következetlenül fog viselkedni a diplomáciai egyeztetések során. Ezzel kapcsolatban megismételte az orosz álláspontot, amely szerint Ukrajnában egy kívülről irányított rendszer van hatalmon, amely figyelemelterelésre használja a tárgyalásokat.

(MTI)

A svédek egyre nagyobb arányban támogatják országuk NATO-csatlakozását – derült ki egy szerdán nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatásból. Svédország és Finnország is azt fontolgatja, hogy az Ukrajna elleni orosz háború miatt véget vet a katonai semlegességnek, és benyújtja tagfelvételi kérelmét az észak-atlanti szövetségnek.

Jelenleg a svédek 57 százaléka támogatja a NATO-tagságot, miközben márciusban még csak 51 százalék volt az arány – mutatott rá a Demoskop közvélemény-kutató intézet felmérése, amelyet az Aftonbladet című svéd napilap kérésére végeztek el. A csatlakozást ellenzők aránya 24-ről 21 százalékra, a bizonytalanok aránya pedig 25-ről 22 százalékra csökkent. A márciusi közvélemény-kutatás volt az első, ahol úgy mérték, hogy a svédek többsége már támogatja a NATO-tagságot.

Svédország a napóleoni kor óta nem háborúzott, és az el nem kötelezettségre építette biztonságpolitikáját. Ugyanakkor az ukrajnai háború jelentős változásokhoz vezetett mind a politikai elit gondolkodásában, mind a közvéleményében. Finnországban ugyanez a helyzet, ott már a parlament is megkezdi a vitát a kérdésről.

A svéd kormány elhatározta, hogy május végéig felülvizsgálja biztonságpolitikáját, és az országot vezető szociáldemokraták belső vitát kezdeményeztek annak eldöntésére, hogy szükség van-e a régre visszanyúló NATO-ellenesség átgondolására.

A Demoskop 1177 embert kérdezett meg április 14-e és 19-e között. A felmérésből kiderült, hogy a Svéd Szociáldemokrata Párt szavazói között is nőtt a csatlakozást pártolók aránya, és jóval többen támogatták a NATO-tagságot, mint ahányan ellenezték.

(MTI)

Szerdán Kijevbe látogatott az Európai Tanács elnöke – Charles Michel erről a Twitter-oldalán adott hírt. A képhez az uniós vezető azt a megjegyzést fűzte, hogy „a szabad és demokratikus Európa szívében”.

In Kyiv today.

In the heart of a free and democratic Europe. @ZelenskyyUa pic.twitter.com/7DxTeoxtMc

— Charles Michel (@eucopresident) April 20, 2022

Magyarországra kedden az ukrán-magyar határszakaszon 5482 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 6756-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.

A beléptetettek közül a rendőrség 798 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – tájékoztatott az ORFK.

Az ukrajnai háború elől kedden 520 ember, köztük 171 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba – tudatták.

Ukrajna előzetes megállapodást kötött Oroszországgal arról, hogy humanitárius folyosót nyitnak szerdán Mariupolból, amelyen keresztül elmenekülhetnek a nők, a gyerekek és az idősek – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: a Mariupolban uralkodó katasztrofális helyzetre tekintettel ma erre az akcióra fognak összpontosítani. A Guardian azt írja a polgármester tájékoztatása alapján, hogy mintegy 6000 lakost szeretnének evakuálni szerdán 90 busszal. A városban a számítások szerint 100 ezren maradtak és több tízezren haltak meg.

(BBC)

Ha minden olyan fegyvert megkapott volna Ukrajna, amelyre szüksége van, már sikerült volna helyreállítani a békét az országban – mondta kedd esti televíziós beszédében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint az ukránok taktikai képessége és hadi bölcsessége nyilvánvaló, az azonban nem fair, hogy a szövetségesek raktáraiban ott állnak évek óta azok a fegyverek, amelyek most jól jönnének az ukránoknak. Zelenszkij hozzátette: reméli, hogy a szövetségesek megértik ezt és azt is, hogy minden egyes nap számít.

Holtan találták rá a harkivi állatkert két alkalmazottjára, akik a ketrecek közelében maradtak, hogy gondoskodjanak az állatokról – írja a CNN. Az állatkert hétfőn azt közölte, hogy a gondozókat orosz katonák lőtték le. Az állatkertből több állatot is kimentettek az orosz támadás miatt, köztük oroszlánokat, jaguárokat, hiénákat. A két alkalmazott azokat az állatokat etette, amiket már nem tudtak elszállítani. A park egyes részei megsérültek az ágyúzások következtében, de állatok is áldozatul estek az orosz támadásnak.

A finn parlamentben szerdán elkezdődik a vita arról, hogy az ország megpályázza-e a NATO-tagságot. Sanna Marin finn miniszterelnök a napokban azt mondta, szerinte heteken belül el fog dőlni a kérdés.

A finn parlament, az Eduskunta mind a 200 képviselője kapott egy, a kormány által készíttetett, úgynevezett „fehér könyvet”, amely a NATO-tagság következményeit értékelte más biztonsági lehetőségek, például a kétoldalú védelmi megállapodások mellett – írja a Guardian. Ugyan a jelentés nem tett ajánlásokat, de kihangsúlyozta, hogy a NATO-tagság nélkül Finnország nem élvez biztonsági garanciákat, annak ellenére sem, hogy jelenleg a szövetség partnere.

Bár Finnország mindeddig a semlegesség pártján állt, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, a közbeszédben egyre több, a NATO-tagság mellett érvelő hang bukkant fel. Az AFP által idézett közvélemény-kutatások szerint korábban tartósan 20-30 százalék volt a NATO-tagság támogatottsága a finnek között, most viszont már 60 százalékban vannak azok, akik támogatják a csatlakozást.

Vlagyimir Putyin orosz elnök viseli a felelősséget az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár kedden berlini sajtótájékoztatóján, amelyet a Joe Biden amerikai elnökkel és más európai politikusokkal együtt tartott videókonferencia után rendeztek.

Az orosz invázió a nemzetközi jog kirívó megsértése és a több ezer civil halála Ukrajnában “háborús bűncselekmény, amelyért az orosz elnök viseli a felelősséget” – jelentette ki a német kancellár.

Olaf Scholz egyúttal kifejezte mély fájdalmát az áldozatok halála miatt, és nagy haragját az orosz elnök iránt és az értelmetlen háború miatt. Elmondta, hogy az amerikai elnökkel és európai kollégáival folytatott videótanácskozáson mindenki teljes szolidaritását és támogatását fejezte ki Ukrajnának.

A német kancellár kiemelte, hogy fontos feladat a háború más országokra történő átterjedésének megakadályozása. Ugyanakkor megismételte, hogy a NATO nem avatkozik be közvetlenül a háborúba.

Berlin mostanáig elutasította, hogy – Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követelésére – nehézfegyverzetet küldjön Ukrajnába, és Németországból eddig csakis védekezésre alkalmas fegyvereket szállítottak. A sajtóértekezleten a fegyverszállításokat firtató újságírói kérdésekre a kancellár nem adott választ, és megismételte, hogy a fegyverszállításokra vonatkozó döntést a szövetségesekkel szorosan együttműködve hozták meg. Kijelentette, hogy a Bundeswehrnek (a német haderőnek) nincs tartalékban olyan fegyvere, amelyet átadhatna Ukrajnának.

A német kormány egyébként a múlt pénteken jelentette be, hogy több mint egymilliárd eurós katonai segélyt biztosít Ukrajnának, azt azonban nem részletezte, hogy ezt az összeget mikor folyósítják és mire fordítják. A kancellár a keddi sajtótájékoztatón azt mondta, hogy Berlin egyeztet Kijevvel, hogy mire van szüksége. Scholz tankelhárító fegyvereket, légvédelmi felszereléseket, lőszereket említett mint lehetséges fegyverszállítmányokat, hangsúlyozva, hogy a Bundeswehr tartalékai végesek.

(MTI)

A Guardian egy meg nem nevezett európai hivatalos személyre hivatkozva azt írja, hogy Oroszország mintegy 20 ezer, többek között Szíriából és Líbiából érkező zsoldost vet be a donbászi régióban. A zsoldosokat, akik nem kapnak sem nehézfegyverzetet, sem páncélos járműveket, a Wagner csoport toborozta – írja a cikk.

A Guardian forrása azt mondja, hogy a volt szíriai katonákat is maguk között tudó zsoldosokat gyalogságként, nagy csoportokban vetik be, rangtól és tapasztalattól függően havi 600 és 3000 dollár közötti fizetésért (206 ezer forint – 1,031 millió forint).

Kapcsolódó

Már az oroszok is magánvállalatokra bízzák a háborút

Az orosz hadsereg tagadta, hogy veszteségeket szenvedett volna az Eufrátesz mellett. Ezért.

Oroszország újabb ultimátumot kapott a megadásra – erről adott ki közleményt szerda reggel az orosz védelmi minisztérium. Ebben azt írták, hogy moszkvai idő szerint szerda délután 2 óráig (magyar idő szerint 1 óra) megnyitnak egy humanitárius folyosót az Azovsztál gyárból, amelyen keresztül az ott tartózkodó ukrán katonák – letéve fegyverüket – és civilek is eltávozhatnak.

Érdemes azonban hozzátenni, hogy a brit védelmi minisztérium elemzése szerint az oroszok a már szinte teljesen elfoglalt Mariupolban sem tudnak olyan gyorsan előrenyomulni, mint tervezték, legalábbis erre utalhat az, hogy nagyjából válogatás nélkül mindent lőnek a városban.

Ezzel együtt a Mariupolban állomásozó ukrán csapatok parancsnoka, Szerhij Volina szerda reggeli videóüzenetében arról beszélt, hogy talán ez az utolsó alkalom, amikor még segítséget tudnak kérni:

(Guardian, BBC)