Lavrov szerint új szakaszba lép a háború, intenzív bombázások kezdődtek

A moszkvai osztrák nagykövetség négy tisztviselőjének kiutasítását jelentette be kedden az orosz külügyminisztérium, írja az MTI. A tárca bekérette az osztrák nagykövetet, akinél határozott tiltakozását jelentette be amiatt, hogy Bécs korábban „megalapozatlanul” nemkívánatos személlyé nyilvánított négy orosz diplomatát. Moszkva szerint ez a barátságtalan lépés súlyos kárt okoz mind a kétoldalú kapcsolatoknak, mind Ausztria nemzetközi megítélésének.

A misszióvezetővel közölték, hogy nagykövetsége négy munkatársának legkésőbb április 24-én kell elhagyniuk Oroszországot.

Oroszország bécsi nagykövete korábban azt hangoztatta, hogy a kiutasított orosz diplomaták illegális tevékenységére semmilyen bizonyítékot nem szolgáltattak. Moszkva kedden holland és belga diplomatákat is kiutasított, orosz külügyi alkalmazottak nemkívánatos személlyé nyilvánítására reagálva.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár elítélte Oroszország újabb offenzíváját, és négynapos tűzszünetre szólított fel az ortodox nagyhét kezdetére hivatkozva.

A feltámadás ünnepe helyett ez a húsvét a egy újabb orosz offenzívát jelent Kelet-Ukrajnában

– fogalmazott Guterres újságíróknak, és „humanitárius szünetet” kért a harcokban nagycsütörtöktől április 24-ig, azaz az ortodox húsvétvasárnapig.

A Guardian tett közzé egy videót, amin látható, hogy óriási füst száll fel a mariupoli Azovsztal acélgyárból. Néhány poszttal ezelőtt számoltunk be arról, hogy elkezdték bombázni és ágyúzni az acélművet az oroszok. A város polgármesterének egyik tanácsadója szerint nemcsak bombákkal, hanem tüzérségi fegyverekkel és tankokkal is támadják Azovsztalt.

Az Európai Bizottság jóváhagyott egy 20 milliárd eurós, a németek által szorgalmazott programot,  amely az Oroszország elleni szankciók által sújtott vállalatok megsegítésére szolgál. Az uniós testület emellett jóváhagyott egy 836 millió eurós támogatási programot a lengyel mezőgazdasági szektor számára is.

A Bizottság közölése szerint a német intézkedés közvetlen támogatásokat tesz lehetővé, így többek között adó- vagy fizetési kedvezményeket, visszafizetendő előlegek nyújtását, hiteleket és tőkefinanszírozást valamennyi vállalat és szektor számára. Ez alól a pénzügyi szektor jelent csak kivételt.

A lengyel program közvetlen támogatásai a megugró műtrágyaárak által sújtott gazdálkodók számára jelent majd segítséget.

Az orosz erők elfoglalták Kreminna városát a kelet-ukrajnai Donbasz régióban, és az ukrán csapatok kivonultak a városból – közölte Szerhij Hajdaj, a Luhanszk megyei katonai közigazgatás vezetője.

A fővárostól, Kijevtől körülbelül 560 kilométerre délkeletre fekvő, több mint 18 ezer lakosú Kreminna az első olyan város, amelyet elfoglaltak az orosz offenzíva során Kelet-Ukrajnában.

A Szerhij Hajdajjal készült interjúnkat itt lehet elolvasni:

Kapcsolódó

„Ez lesz a legfontosabb harc Ukrajna területén. Nagyon nehéz lesz”

Telefonos interjút adott lapunknak a Luhanszk megyei katonai közigazgatás vezetője, aki embereivel épp arra készül, hogy megvédje a rá bízott civileket és Ukrajna területét az oroszoktól, akik a hírek szerint minden erejüket az ő megtörésükre összpontosítják.

Kreminna az „orkok” irányítása alatt áll. Beléptek a városba

– kommentálta a nagy horderejű eseményt Hajdaj kedden, hozzátéve, hogy vissza kellett vonulniuk, és a védekező csapatak új pozíciókban helyezkedtek el, hogy folytassák a küzdelmet az orosz hadsereggel.

„Lehetetlen megbecsülni a polgári áldozatok számát. Hivatalos statisztikánk van – körülbelül kétszáz halottról –, de a valóságban sokkal több van” – közölte, azt azonban nem tette egyértelművé, hogy az áldozatok megjelölt száma milyen időszakra vonatkozik.

Oroszország eközben tagadja, hogy civileket vett volna célba.

A városból evakuált lakosok közül többen azt közölték, hogy nem tudják elérni az ottani rokonaikat és barátaikat.

Karl Nehammer osztrák kancellár a Kronen Zeitungnak adott interjújában beszélt a moszkvai látogatásáról, és többek közt azt mondta, meglátása szerint Vlagyimir Putyin kiváló állapotban van, nem tapasztalt az orosz elnökön mentális betegség jeleit, írja az Euractiv. A politikus szerint, habár sokak azt feltételezik, hogy Putyin valamiféle mentális betegsége állhat az ukrajnai invázió mögött, szerinte nem erről van szó.

Nehammar élete legnehezebb diplomáciai tárgyalásának nevezte a beszélgetést. A felek nem ráztak kezet és hat méterre álltak egymástól. A kancellár szerint, aki egyébként nem büszke a találkozóra, a beszélgetés az orosz elnökkel egyenes és olykor kemény volt.

Elkezdték bombázni és ágyúzni az Azovsztal acélművet az oroszok Mariupolban városában – állították ukrán illetékesek kedden. Mariupol polgármesterének tanácsadója, Petro Andrijuscsenko azt nyilatkozta, hogy nemcsak bombákkal, hanem tüzérségi fegyverekkel és tankokkal is támadják Azovsztalt, és folyatódnak a támadások a Livoberezsnyij negyed lakóépületei ellen is.

Andrijuscsenko ugyan nincs Mariupolban, de állítólag kapcsolatot tart a városban tartózkodókkal. Az orosz támadások lokációját független forrásból ugyan nem sikerült megállapítani, de a Kreml-barát média közölt az Azovsztal ágyúzásáról készült felvételeket.

Ljudmila Deniszova, az ukrán parlament emberi jogi ombudsmanja azt közölte, hogy körülbelül ezer civil, köztük gyerekek maradtak az iparterület alatt húzódó alagútrendszerben. Ez a szám lényegében megegyezik az ukrán egységek által közölt becslésekkel. Deniszova azt is állította, hogy az orosz erők parancsba adták a lakosságnak: Mariupol környékén viseljenek fehér karszalagot, ettől viszont nehezebb megkülönböztetni őket a harcolóktól. Az állítás igazságtartalmát nem sikerült ellenőrizni.

Igor Terekhov, Harkiv polgármestere közben azt állította, hogy a városban vasárnap óta „megállás nélkül bombázzák a polgári területeket”. Terekhov korábbi közlése szerint az orosz lövedékek és bombák Harkiv külvárosát célozták, később azt is mondta, hogy az elmúlt másfél napban tizenöten haltak meg, és több mint ötven ember megsebesült.

Harkiv, a békeidőben csaknem másfélmilliós város a szűk két hónapja tartó orosz invázió egyik fő célpontja.

(CNN)

A kelet-ukrajnai hadművelet célja, ahogy azt már a legelején bejelentették, a donyecki és luhanszki köztársaság teljes felszabadítása. Ez a művelet folytatódni fog, kezdődik a művelet következő szakasza, és úgy gondolom, hogy ez fontos pillanat lesz

– mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden az India Today televíziónak. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az MTI tudósítása szerint a védelmi minisztérium illetékességébe utalta annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy mit értett Lavrov a Donyec-medence védelmére irányuló „különleges hadművelet” új szakasza alatt.

Ugyancsak a katonai tárcához hárította át az érdeklődést azzal kapcsolatban is, hogy mi történt az elsüllyedt Moszkva cirkálóval. Hasonlóképpen tett az indiai tévécsatornának nyilatkozó orosz külügyminiszter is.

Lavrov ugyanakkor azt ígérte, hogy Oroszország ki fogja deríteni az igazságot az ukrajnai Bucsában történt civilgyilkosságokkal kapcsolatban. Azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és más nyugati országokat, hogy „elveszítik az érdeklődésüket” a saját szempontjukból előnyösként indult médiakampányok iránt, amint olyan tények merülnek fel, amelyek megkérdőjelezik ezek hitelességét.

Lavrov megismételte, hogy Oroszországnak nem áll szándékában sem nukleáris fegyvert bevetni, sem rendszerváltást végrehajtani Ukrajnában. Mint mondta, az ukránoknak maguknak kell eldönteniük, hogyan éljenek.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint a nyugati országok mindent megtesznek azért, hogy elhúzódjon az ukrajnai háború (bár ő hadművelet kifejezést használta) azzal, hogy fegyverekkel támogatják Ukrajnát.

Az orosz katonai vezetők televízión is közvetített megbeszélésén Sojgu kitért a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságra is, amelyeket Oroszország független államokként ismer el és amelyeket az oroszok „fel akarnak szabadítani”. Az orosz védelmi miniszter állította: lépéseket tettek a békés életfeltételek megteremtéséért.

(Guardian)

A napokban Kijevbe látogat Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozzon – értesült spanyol kormányzati forrásból a CNN. Ennél többet biztonsági okokból nem osztottak meg.

Hétfőn jelentették be, hogy Spanyolország ukrajnai nagykövetsége ezen a héten visszatér Kijevbe. A külképviselet február végén ideiglenesen bezárt, a személyzetet pedig addig Varsóba helyezték át.

Az ukrán Pravda azt írja, hogy New Yorkot is lövik az orosz csapatok, igaz, itt nem az amerikai városról van szó, hanem a donyecki régió 10 ezer fős kisvárosáról, amelyet a Wikipedia szerint 19. században alapítottak ezen a néven, de azt nem tudni, miért pont New York lett a neve. Ugyan 1951-ben átnevezték Novhorodszkéra, 2021-ben visszakapta az eredeti nevét.

New York (vagy ukránul Нью-Йорк) éppen a frontvonalon helyezkedik el, ezért más településekkel együtt hétfő este óta heves támadások érik. Egyelőre nem tudni, hogy mennyi áldozata van az orosz támadásoknak a környéken.

Nagyon fontos az ukrán haderők számára, hogy nehézfegyverekhez, például tüzérségi rendszerekhez, tankokhoz és páncélos járművekhez jusson – mondta a BBC Radio 4 műsorában Ihor Zsovkva, az ukrán elnök külügyi tanácsadója. Ezek segítségével ugyanis Kelet-Ukrajnában is győzni tudnak az oroszok ellen.

Zsovkva hozzátette: a nyugatról érkező fegyverszállítmányok egyre jobbak, és a legutóbbi, 800 millió dolláros amerikai küldeményben olyan fegyverek voltak, amelyekre – bevallása szerint – különöse nagy szüksége volt Ukrajnának.

Franciaország támogatja, hogy az európai uniós szankciók kiterjedjenek az orosz kőolaj importjára is – jelentette ki kedden Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter. Hozzátette: látván, hogy mi zajlik Donbászban, még fontosabb az újabb szankciók bevezetése.

Le Maire hozzáteszi, hogy az utóbbi években Vlagyimir Putyin rezsimjének elsődleges valutája a kőolaj volt és nem földgáz, vagyis az import leállítása nehézséget okozna az ukrajnai háború finanszírozásában.

Elmondta azt is, hogy Franciaország többször is próbálta meggyőzni európai partnereit az orosz kőolaj importjának leállításáról, de bizonyos – Le Maire által meg nem nevezett – országok hezitálnak.

(CNN)

Az orosz erők kedden széles fronton támadtak Kelet-Ukrajnában egy teljes körű szárazföldi offenzíva részeként, hogy átvegyék az ország keleti ipari központjának ellenőrzését. Az offenzívát ukrán tisztségviselők a háború új szakaszának nevezték.

Az ukrán vezérkar kedden kora reggel azt közölte, az orosz erők arra összpontosítják erőfeszítéseiket, hogy teljes mértékben ellenőrzésük alá vonják a Donyec-medencei régiót, és kísérletet tesznek arra, hogy áttörjék az ukrán védelmet szinte a teljes frontvonal mentén.

A fokozottabb támadások hétfőn kezdődtek a több mint 480 kilométeres front mentén, a Donyeck és Luhanszk régiókra összpontosítva, az orosz erők több szakaszon próbáltak előrenyomulni, többek között a szomszédos Harkiv felől.

A közlemény szerint a Donyec-medence déli részén az orosz hadsereg folytatta a stratégiai fontosságú Mariupol kikötőváros blokádját és ágyúzását, továbbá rakétákkal indított támadását, akárcsak más városoknál.

Korábban egy magas rangú amerikai védelmi tisztviselő azt mondta, hogy jelenleg 76 orosz harci egység, úgynevezett zászlóalj-taktikai csoport van Kelet- és Dél-Ukrajnában, szemben a múlt heti 65-tel. Ez körülbelül 50 000-60 000 katonát jelenthet.

Eközben Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes kedd reggel azt közölte, továbbra sincs megállapodás a harcok sújtotta városokban és településeken rekedt civilek kimenekítéséről. Emlékeztetett arra is, hogy az orosz fél már harmadik napja zárkózik el a humanitárius folyosók kialakítása elől.

Ugyancsak kedden Gyenyisz Pusilin, az önhatalmúlag kikiáltott donyecki népköztársaság vezetője, valamint Eduard Baszurin, a donyecki népi milícia parancsnokhelyettese azt mondták, csapataik fel akarják szabadítani az ostromgyűrűbe zárt Mariupolban lévő Azovsztal acélüzemet.

Bulgáriába érkezett Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter – közölte a tárcavezető a Twitter-oldalán. A bejegyzés szerint Kulebát azzal bízta meg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a bolgár vezetőkkel való találkozója során tegyen lépéseket a béke érdekében. Kuleba hozzátette: az ukránok érzik a bolgár nép támogatását e kritikus időkben.

Tasked by President @ZelenskyyUa with seeking steps to win peace in Ukraine, I arrived in Sofia to meet with the Bulgarian leadership. Bulgaria is our friend and partner within the EU and bilaterally. We also feel the support of the people of Bulgaria at this critical time.

— Dmytro Kuleba (@DmytroKuleba) April 19, 2022

Bár a háború kezdete óta mintegy 2,38 millióan menekültek el Ukrajnából Lengyelországba, az utóbbi időszakban látványosan lecsökkent az új menekültek száma – írja a lengyel határőrség közlése alapján a BBC.

A menekültkrízis csúcsán, március 6-én egy nap alatt 142 300 menekült érkezett Lengyelországba, húsvétkor azonban már többen voltak azok, akik beutaztak Ukrajnába, mint azok, akik Lengyelország felé elhagyták azt.

A Varsói Egyetem migrációkutatója, Maciej Duszczyk számításai szerint jelenleg nagyjából 1,2 – 1,4 millió ukrán menekült tartózkodhat Lengyelországban.

Joe Biden amerikai elnök jelenleg nem tervez ukrajnai látogatást, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő felhívása ellenére sem – közölte hétfőn a Fehér Ház.

Nincsenek ilyen tervek

– közölte Jen Psaki fehér házi szóvivő.

Az amerikai kormány arra összpontosít, hogy katonai felszerelést küldjön Ukrajnának. Ha az amerikai kormány egy tagja Ukrajnába utazik, azt biztonsági okokból csak megérkezése után hozzák nyilvánosságra – írta a dpa német hírügynökség.

Zelenszkij korábban felszólította Bident, látogasson el Ukrajnába, hogy első kézből tájékozódhasson az ottani helyzetről, közel két hónappal a konfliktus kezdete után.

Ő az Egyesült Államok vezetője, és ezért kellene idejönnie, hogy megnézze

– mondta Zelenszkij a CNN televíziónak adott vasárnapi interjújában.

A dpa szerint Washington fontolgatja, hogy Lloyd Austin védelmi minisztert vagy Antony Blinken külügyminisztert küldi Ukrajnába, ami, ha igaz, valószínűtlenné tenné, hogy maga Biden a közeljövőben az országba utazzon.

Visszaállítottak egy korábban eltávolított Lenin-szobrot az orosz csapatok a megszállt Henicseszk városában, Herszon megyében – írja a CNN.

A szobrot 2015-ben vitték el a helyi kormányzati épület elől, hogy eltüntessék a kommunista múlt emlékeit, most azonban a megszálló csapatok ismét felállították Lenin szobrát.

A képek hitelességét a CNN is megerősítette.

The monument to Lenin that was installed in occupied Henichesk, Kherson Oblast, yesterday.
The photo was published by local collaborator Hennadiy Maliukov. pic.twitter.com/edraZafOGy

— Euromaidan Press (@EuromaidanPress) April 19, 2022

15 ezer kilométeres kitérőt kellett tennie egy orosz gépnek, amely Spanyolországból kitiltott diplomatákat vitt haza Moszkvába – írja a Flightradar24 blogja.

Jóllehet, Spanyolország és Görögország kivételt tett és beengedte a légterébe az érintett gépek, más országok fenntartották az orosz gépekre vonatkozó szankciót, így az út majdnem olyan hosszú lett, mint a világ jelenlegi leghosszabb, megszakítás nélküli repülőútja, a 15 163 kilométer hosszú Szingapúr – New York-járat.

Moszkvából Madridba eredetileg 3409 kilométer az út légvonalban, ebben az esetben viszont 7086 kilométer lett, a nemzetközi légteret használva. A Madrid és Athén közötti, 2383 kilométeres táv 3729 kilométerre nőtt, míg az Athén és Moszkva közötti 2203 kilométer helyett 4349 kilométer lett a kerülő miatt.

Plane sent from Moscow to collect expelled Russian diplomats from Spain, then Greece, was forced to make 15K detour because of EU flight ban—almost as long as world's longest flight between Singapore and New York, according to @flightradar24. https://t.co/lsQrF124pH pic.twitter.com/4gyN1Ihkrr

— Lucian Kim (@Lucian_Kim) April 19, 2022

Az orosz védelmi tárca szóvivőjének közlése szerint külföldi fegyverszállítmányokat semmisítettek meg Lvivben az orosz légierő. Igor Konasenkov vezérőrnagy hétfő esti hadijelentésében azt állította, hogy precíziós levegő-föld rakétákkal semmisítette meg az orosz légierő Lviv térségében az ukrán fegyveres erők logisztikai parancsnoksága 124. egyesített logisztikai támogató központját, benne az elmúlt hat nap alatt beérkezett külföldi fegyverszállítmányokkal.

Konasenkov szerint az orosz légierő nagypontosságú rakétákkal 16 ukrán katonai létesítményt pusztított el, köztük egy nagy lőszerraktárt is a Kijev környéki Vaszilkiv település közelében. Emellett orosz harci gépek 84 katonai létesítményre mértek csapást, köztük Dnyipróban egy Tocska-U harcászati rakéta-robbanófejeket javító üzemre. A rakétaerők és a tüzérség egységei a hadijelentés értelmében 331 katonai létesítményre mértek csapást.

A tábornok azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán fegyveres erők 139 repülőgépet, 483 drónt, 250 légvédelmi rakétarendszert, 2337 harckocsit és páncélozott harcjárművet, 254 rakéta-sorozatvetőt, 1009 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 2196 speciális katonai járművet veszítettek – írja az MTI.

Konasenkov jelentésében nem szerepelt, hogy a lvivi légitámadásban hét ember meghalt, és hogy az egyik támadás egy civil autószerelő műhelyt ért.

„Mariupol még mindig nem esett el. A katonáink a végsőkig harcolni fognak és még mindig ott vannak Mariupolban” – mondta az ABC amerikai televíziónak Denisz Smihál ukrán miniszterelnök. Hozzátette, hogy a Mariupol feladására az oroszok által vasárnapig kiszabott határidőt figyelmen kívül hagyták.

Az orosz hadsereg állítása szerint szinte egész Mariupolt az irányításuk alatt tartják, miközben az ukrán csapatok továbbra is harcolnak az Azovsztál acélgyárban. Ennek alagsorában mintegy ezer civil bujkál a harcok elől.

(BBC)

A bucsai mészárlás napvilágra kerülése óta megrekedt a párbeszéd Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – mondta el Emmanuel Macron francia elnök hétfőn.

A Bucsában és más városokban felfedezett vérengzések óta a háború más fordulatot vett, ezért azóta nem beszéltem közvetlenül Putyinnal, de nem zárom ki, hogy a jövőben megteszem

– mondta Macron a France 5 tévécsatornának.

Oroszország tagadta a civilek kivégzésére vonatkozó vádakat, azt állítva, hogy azok célja az orosz hadsereg lejáratása.

Arra a kérdésre, hogy miért nem követte más európai vezetők példáját, és utazott el az ukrán fővárosba, Kijevbe, Macron azt mondta: látogatása üres gesztus lett volna.

Visszamegyek Kijevbe, de azért fogok odamenni, hogy valami hasznosat vigyek magammal

– szögezte le a francia elnök, aki körülbelül negyvenszer beszélt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a háború kezdete, február 24-e óta.

Ha elmegyek Kijevbe, akkor az azért lesz, hogy változást vigyek

– hangsúlyozta.

Az ukrán vezérkar hétfőn közölte: Oroszország megindította kelet-ukrajnai offenzíváját. A helyi hatóságok szerint legalább nyolc civil vesztette életét a nap folyamán orosz támadásokban Donyeckben és Luhanszkban.

Az ukrán vezérkar hétfőn közölte: megfigyelései alapján arra jutott, hogy Oroszország megindította kelet-ukrajnai offenzíváját, fokozva a támadásokat Donyeck és Harkiv régióban.

A vezérkar a Facebookon nyilvánosságra hozott közleményében tájékoztatott arról, hogy az orosz hadsereg teljesen ellenőrzése alá akarja vonni Donyeck és Luhanszk régiót, és Harkiv környékén is szaporodtak a támadások.

Az orosz csapatok megpróbáltak áttörni az ukrán védvonalakon a szóban forgó területeken – erősítette meg Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) titkára. Danyilov szerint úgy tűnik, hogy hétfő reggel az oroszok megkezdték a keleti offenzíva aktív szakaszát.

Szerhij Hajdaj luhanszki kormányzó is megerősítette az orosz támadások tényét. Elmondta: elveszítették az ellenőrzést Kreminna fölött, utcai harcok zajlanak a városban, a civilek evakuálása nem lehetséges.

Óráról órára romlik a helyzet

– jegyezte meg.

Olekszij Aresztovics ukrán elnöki tanácsadó korábban beszámolt róla, hogy az ország délkeleti részén, Zaporizzsja térségében is megpróbáltak előrenyomulni az oroszok. Az ottani műveletekben mintegy tízezer orosz katona vesz részt.