Az orosz szén és hajózás is megsínyli az új EU-szankciókat, Zelenszkij kereste Orbánt

Az orosz erők kedden rakétacsapásokat indítottak Nyugat- és Északkelet-Ukrajnában különböző célpontok ellen, és el is találták azokat – közölte az orosz védelmi minisztérium szóvivője, Igor Konasenkov vezérőrnagy. Hozzátette: a célpontok katonai létesítmények voltak.

A közlemény szerint precíziós légi indítású rakétákat lőttek ki a nyugati Lviv megyében lévő Zolocsiv és az északkeleti Harkiv megyében található Csuhuv környékén található célpontokra. Konasenkov állítása szerint a csapások egy parancsnoki állomását, egy üzemanyagtárolót és egy páncélozottjármű-javító üzemet semmisítettek meg.

Az állítást független hírfoorásból nem erősítették meg.

(CNN)

Egy új közvélemény-kutatás szerint rekordmagasságra, 91%-ra emelkedett március végére azoknak az ukránoknak a száma, akik szeretnék, ha országuk csatlakozna az Európai Unióhoz, de csökkent a NATO-csatlakozás támogatottsága – írja a Reuters.

Réjting közvélemény-kutató cég kedden tette közzé kutatásának eredményeit. Ez Ukrajna egyik vezető független közvélemény-kutatója, amely szerint az EU-tagság támogatottsága többnyire 60% körül mozgott Ukarjában az elmúlt három évben, de meredeken emelkedni kezdett, miután Oroszország február 24-én megszállta Ukrajnát.

Arról, hogy a kutatást milyen mintán végezték, nem szól a jelenleg elérhető híradás.

(Guardian)

A liszaboni orosz nagykövetségről is kiutasítanak tíz alkalmazottat – tudatta közleményben kedden a portugál külügyminisztéruim. A tíz munkavállaló tevékenysége – akiket most nyilvánítottak nem kívánatos személynek –  nemzetbiztonsági kockázatot jelentett Portugália számára – közölték. Nekik két hetük van arra, hogy elhagyják az országot. A minisztérium közleménye szerint a  tíz ember közül egy sem „karrierdiplomata”.

A portugál kormány ismételten határozottan és hevesen elítéli Oroszország Ukrajna területén végrehajtott agresszióját

– teszik hozzá közleményükben.

Dánia, Észtország, Litvánia, Olaszország, Románia, Spanyolország és Svédország kedden szintén közleményekben jelentették be, hogy további orosz nagykövetségi alkalmazottakat utasítanak ki államaik területéről.

(CNN)

Megszólalt az ukrajnai Bucsában talált tömegsírokról és utcán heverő holttestekről Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is. Provokációnak nevezte a tömegsírok történetét, amik a béketárgyalások aláaknázására irányulnak – idézi őt az AFP hírügynökség. Lavrov az orosz köztévében elmondta, felmerül a kérdés, mi célt szolgálhat e provokáció. Szerinte a válasz az, hogy a folyamatban lévő béketárgyalások megropedózása a cél. Szerinte a bucsai történet csak arról akarja elterelni a figyelmet, hogy az ukrán fél új feltételekkel állt elő a tárgyalásokon. Szergej Lavrov arról nem ejtett szót, miért találtak az ukrán csapatok annyi civil halottat az orosz megszállás után. (Guardian)

Jaír Lapid izraeli külügyminiszter háborús bűnnek nevezte és elítélte az Ukrajna elleni orosz háború során elkövetett bucsai gyilkosságokat kedden. „Lehetetlen közömbösnek maradni a Kijev melletti Bucsa városból származó, az orosz hadsereg távozása utáni borzalmas képek láttán” – emelte ki Lapid bejegyzésében. Hozzátette:

A polgári lakosság szándékos bántalmazása háborús bűn, és ezt határozottan elítélem.

Lapid kedden Görögország és Ciprus külügyminiszterével tárgyalt, majd Athénben közös nyilatkozatot tettek közzé. „Európában háború dúl. Egy hatalmas és erős ország indokolatlanul behatolt egy kisebb és gyengébb ország területére. A földet ismét ártatlanok vére áztatja. Az Ukrajnából érkező képek és tanúvallomások döbbenetesek” – nyilatkozott az izraeli diplomácia vezetője a Jediót Ahronót újság portálja, a ynet szerint.

Újságírói kérdésre válaszolva ciszjordániai sajtótájékoztatóján Naftali Bennett miniszterelnök is elítélte a bucsai mészárlást. „Elborzadtunk a látványtól. Ukrajna polgárai rettenetesen szenvednek. Mindent megteszünk, amit csak tudunk, hogy segítsünk” – mondta Bennett. (MTI)

Az Ukrajnát támadó orosz erők változatlanul lövik a kelet-ukrajnai Harkiv megyében fekvő Izjum lakónegyedeit, a civilek elleni támadásokkal az ukrán hadsereget készülnek megvádolni, és erre bizonyítékokat gyártanak – állította keddi helyzetjelentésében az ukrán vezérkar, amiből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett.

Az ukrán katonai vezetés szerint az orosz katonák Harkiv megye több településén begyűjtik és elhurcolják az Ukrajna-párti lakosokat. Helyi lakosokat tartóztatnak le a Zaporizzsja megyében lévő, orosz megszállás alá került Bergyanszk kikötővárosban is. Donyeck megyében az orosz erők folytatják Mariupol ostromát. A mariupoli városvezetés szerint „meggyőző bizonyítékokat kaptak” arra, hogy

az Ellenzéki Platform – Az életért nevű Moszkva-barát párt képviselői segítették a város ágyúzását, adatokat adtak át az oroszoknak a kritikus polgári infrastrukturális létesítmények eltalálásához.

Az ukrán északi operatív parancsokság közölte, hogy Csernyihiv megyében az ukrán határőrszolgálat újra ellenőrzése alatt tartja a határátkelőket a fehérorosz és az orosz határon. Anatolij Fedoruk, a Kijev megyei Bucsa polgármestere egy ukrán tévéműsorban közölte, hogy már most várják az orvosoknak és azoknak a szakembereknek a visszatérését, akikre szükség van a város működtetéséhez. Reményét fejezte ki, hogy Bucsa többi lakója is egy hét múlva visszaérkezhet, és az élet visszatér a normális kerékvágásba. Hozzátette, hogy már dolgoznak az ivóvíz- és a gázellátás helyreállításán, várhatóan az áramszolgáltatást is sikerül ez idő alatt helyreállítani. Elmondta, hogy jelenleg mintegy 3700 lakos tartózkodik a településen. Biztosította a bucsai lakosokat, hogy a fosztogatások megakadályozása érdekében rendfenntartók járőröznek a város utcáin.

A nyugati országrészben lévő Ternopil megyében az ukrán légvédelem kedd hajnalban lelőtt egy orosz rakétát, amelynek roncsai szerves trágyát tartalmazó tartályokra zuhantak, és egészségre káros vegyszerek szivárogtak ki – közölte a helyi kormányzói hivatal. Néhány óra alatt megszüntették a szivárgást, de az Ikva folyóban az ammónia szintje meghaladta a megengedett mértéket.

Ukrán katonai beszámolók szerint Harkiv megyében kedden az ukrán erők megsemmisítettek egy orosz támadóhelikoptert. Egy helyszínen – amelyet nem hoztak nyilvánosságra – három orosz harckocsit lőttek szét ukrán deszantosok. Ukrán határőrök pedig Donyeck megyében kézi gépkarabélyokkal semmisítettek meg egy orosz drónt, azaz pilóta nélküli repülőgépet. (MTI)

Tíz orosz nagykövetségi dolgozó kiutasítását jelentette be kedden este a román külügyminisztérium, amit azzal indokolnak, hogy tevékenységük sérti a diplomáciai kapcsolatokra vonatkozó 1961-es bécsi egyezmény előírásait.

A tárca által kiadott közlemény szerint a döntést kedden közölték az orosz féllel, miután Bogdan Aurescu román külügyminiszter berendelte a bukaresti orosz nagykövetetet.

A tárca közölte a nagykövettel, hogy Románia határozottan elítéli a Bucsa városában és Ukrajna más területein elkövetett háborús bűncselekményeket, amelyekért Oroszországot terheli a felelősség.

(Agerpres)

Az ENSZ Biztonsági Tanács (BT) előtt beszélt kedden délután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök napokkal azután, hogy napvilágot láttak a bucsai mészárlás képei. A testületnek az Ukrajnát épp invázió alatt tartó Oroszország is állandó tagja, Zelenszkij pedig azt kérte, fosszák meg Oroszországot vétójogától a BT-ben.

Oroszország korábban minden olyan felvetést visszautasított, amely szerint csapatai részt vettek volna az atrocitásokban. A Kreml bizonyítékok  felmutatása nélkül azt állította, hogy az atrocitásokra utaló jeleket Ukrajna és nyugati partnerei hamisították, hogy ezzel igazolják az Oroszország elleni újabb szankciókat.

Zelenszkij szerint viszont az oroszok által elkövetett bucsai atrocitások hasonlóak voltak az ISIS műveleteihez, amikor úgy foglaltak el területeket, hogy civileket öltek meg, testeket csonkítottak meg, és nőket erőszakoltak meg gyerekek előtt.

Hol van az a biztonság, amelyet a Biztonsági Tanácsnak garantálnia kell?

– kérdezte Zelenszkij a tanácstól videós bejelentkezésben, utalva arra, hogy szerinte az ENSZ nem képes arra, hogy betartsa saját alapokmányát. Konkrétan az ENSZ Alapokmányának 1. cikkére hivatkozott – a béke fenntartására és a béke megtartásának biztosítására. Szerinte ha az ENSZ ezt nem tudja megtenni, kérdéses, hogy mi értelme van a többi az alapokmány többi cikknek?

Netán az ENSZ bezárására készülnek? Úgy gondolják, hogy lejárt a nemzetközi jog ideje? Ha a válaszuk nem, akkor azonnal cselekedned kell

– hangoztatta.

Volodimir Zelenszkij sürgette, hogy az ENSZ BT  nyújtson biztonsági garanciákat Ukrajnának. Hangsúlyozta azt is, hogy az Oroszországgal szembeni elszámoltathatóság elkerülhetetlen kell, hogy legyen. Az orosz akciókat háborús bűnöknek nevezte, és kijelentette, hogy teljes körű és transzparens nyomozást akar. Ezen belül:

• teljes nyilvánosságot az újságírók számára,
• maximális együttműködést a nemzetközi intézményekkel,
• a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság bevonását.

Zelenszkij arra kérte az ENSZ BT-t, mutassák meg a világ összes többi potenciális háborús bűnösének, hogyan fognak bűnhődni.

Tüntetést tartottak Berlinben a növekvő oroszellenesség miatt, mintegy 900 tüntető és 400 jármű vett részt ezen. A vonulós tüntetés a végén a berlini Olimpiai Stadionnál fejeződött be. A tüntetők közé olyanok is vegyültek, akik éltették az Ukrajna elleni orosz agressziót, a kocsikat orosz zászlók borították, az egyiken az orosz egységeket jelképező Z betű is látható volt.

A szervező Christian Freier, egy autószerelő elmondta, a németországi oroszok vegzálása a háború miatt olyan, mint annak idején a zsidók üldözése volt a Harmadik Birodalomban. Szerinte a német iskolákban terjedő oroszellenes propaganda miatt is dühösek. Nem értett mindezzel egyet Andrij Melnik, berlini ukrán nagykövet, akit megdöbbentett, hogy a rendőrség engedélyezte a tüntetést egy olyan napon, amikor kiderültek a bucsai mészárlás részletei. (Guardian)

Hasonló brutalitásra évtizedek óta nem volt példa Európában – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden, utalva az oroszok által Bucsában és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett mészárlásokra. A NATO-főtitkár ezt a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján közölte. Hozzátette: arra számít, hogy az ukrán területek visszafoglalás után még több tömegsírra,és további atrocitásokra, még több háborús bűnre derülhet fény.

Stoltenberg szerint az orosz erők kivonása Kijev környékéről azt jelenti, hogy Moszkva nagyobb nyomás kíván helyezni Ukrajnai keleti felére, a Donyec-medence és a Krím régióira összpontosítva.

A NATO arra számít, hogy Oroszország a következő hetekben megpróbál a Donyec-medence térségének teljes elfoglalásával arra törekszik majd, hogy szárazföldi összeköttetést hozzon létre a 2014-ben jogtalanul elcsatolt Krímmel.

Közölte: a szövetségesek eltökéltek abban, hogy további támogatást nyújtanak Ukrajnának. A humanitárius segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás mellett páncéltörő fegyvereket és légvédelmi rendszereket is juttatnak Kijevnek. Emellett kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosítanak eszközöket – mondta.

A főtitkár tájékoztatása szerint a miniszterek várhatóan jóváhagyják a 2023-tól induló, új innovációs NATO-mechanizmus (DIANA) működésének részleteit. A mechanizmus közel hatvan innovációs telephelyből álló hálózatot foglal magában Európában és Észak-Amerikában, célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával – közölte.

A NATO-bővítésre vonatkozó kérdésre a főtitkár azt mondta: Finnország és Svédország csatlakozási szándéka esetén elfogadja a tagállamok döntését, hogy a két ország a szövetség tagjává váljon. Ukrajna esetleges NATO-tagságához a jelenlegi tagországok egybehangzó támogatása szükséges. Most azonban szerinte az azonnali segítségnyújtására kell összpontosítani, valamint arra, hogy a szövetség miként tud támogatást nyújtani azoknak a NATO-tagságra és európai uniós tagságra aspiráló országoknak, melyek Ukrajnához hasonló helyzetbe kerülhetnek.

Arra számítok, hogy a külügyminiszterek úgy döntenek, a NATO-nak még többet kell tennie a partnerországokért, melyek ki vannak téve az orosz fenyegetéseknek és beavatkozásoknak. Meg kell vizsgálni továbbá, mit tehet a katonai szövetség az olyan országok esetében, mint Georgia vagy Bosznia-Hercegovina – fogalmazott

– idézi a NATO-főtitkárt az MTI tudósítója.

Stoltenberg közölte azt is, a NATO külügyminiszteri csúcsához csütörtökön videókapcsolaton keresztül Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik.

A New York Times szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök homályosan megfenyegette az Oroszország elleni új szankciókat előkészítő nyugati országokat. A lap szerint egy videókonferencián azt mondta, hogy némelyek

„egyes vagyontárgyaink államosítását fontolgatják”.

Senki ne felejtse el, hogy ez egy kétélű fegyver

– fogalmazott a lap szerint magas rangú orosz tisztségviselők társaságában.

Az Európai Unió huszonhét tagállama egyetértett abban, hogy leállítják a fosszilis tüzelőanyagok importját Oroszországból az orosz erők által Bucsában elkövetett állítólagos atrocitások után – közölte Annalena Baerbock német külügyminiszter. A német diplomácia vezetője részben a kedden bejelentett ötödik, európai szintű Oroszország elleni szankciócsomagra utalva azt mondta:

Az a válasz ezekre a háborús bűnökre, hogy nekünk, az Európai Uniónak teljesen fel kell számolnunk az Oroszországtól való fosszilis energiafüggőséget, kezdve a szénnel, majd az olajjal, illetve a gázzal.

Ennek pontos menetértől azonban részleteket nem árult el. Újságírói kérdésre Ukrajna harckocsik iránti igényével kapcsolatban azt mondta, az EU tagállamai nyitottak további fegyverek küldésére. Kijev korábban közölte: tankokra van szüksége, ha ki akarja szorítani az oroszokat Ukrajna területéről.

(Aljazeera)

Április 11-én 1500 ukrán menekült család gyermeke kaphat anyanyelvű mesekönyvet, a Ribizli a világ végén című népmese-válogatást – olvasható az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. Mint írják, április 11-én különleges könyvbemutatót tartanak a könyvtárban: a Móra Könyvkiadó, a Nova Hvylja Egyesület és az OSZK kiadásában, a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ) támogatásával és az Alföldi Nyomda kivitelezésében ezekben a napokban készül egy magyar népmeséken alapuló ukrán nyelvű gyermekkönyv.

Az előző évben a Nova Hvylja, a magyarországi ukrán fiatalok és családok egyesülete útjára indította a Népek meséi című sorozatát, aminek első részében Zalka Virág Csenge Ribizli a világ végén című népmese-válogatásának öt meséjét adták ki ukrán nyelven.

A kisiskolás korosztálynak szóló kötet 2020-ban elnyerte a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum, a hazai gyerekkönyv- és gyerekirodalmi szakma érdekeit képviselő szervezet Év Gyerekkönyve díját. A mesegyűjtemény kiterjed a teljes magyar nyelvterületre, a Szigetköztől Székelyföldig, a Vajdaságtól Kárpátaljáig, képviselve a magyar nyelvű mesehagyomány lenyűgöző szépségét és gazdagságát.

A kötet másik különlegessége, hogy a hősök cselekvő nők, akik nem elszenvedői, hanem formálói sorsuk alakulásának. A HUBBY laudációja szerint kiemelkedő, letisztult, mégis lendületes mesék találhatók benne, amik a mai olvasóhoz illő, élő nyelven szólalnak és szólítanak meg korosztálytól függetlenül. A könyv első ukrán kiadását az Erzsébetvárosi Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat, a békéscsabai ukrán önkormányzata, valamint a magyar kormány támogatta.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette az Európai Unió új szankciós javaslatait Oroszországgal szemben, ideértve a szénimport tilalmát évi 4 milliárd euró értékben. A bizottsági elnök hozzátette: több mint negyven országban alkalmaznak ehhez hasonló szankciókat, amelyek szerinte kulcsfontosságú, egyértelmű állásfoglalást jelentenek

• Putyin háborús döntése ellen,
• a civilek lemészárlása ellen,
• a világ alapvető értékeinek megsértése ellen.

A szankciós javaslatok az alábbiakat tartalmazzák:

1. Az Oroszországból származó szén importtilalma, évi 4 milliárd euró értékben.
2. Teljes tranzakciós tilalom négy kulcsfontosságú orosz bankra, köztük a VTB-re, a második legnagyobb orosz bankra.
3. Az orosz és oroszok által üzemeltetett hajók uniós kikötőibe való belépésének tilalma, valamint az orosz és fehérorosz közúti fuvarozók kitiltása.
4. További exporttilalmak 10 milliárd euró értékben a kulcsfontosságú területeken: félvezetők, gépek és szállítóeszközök.
5. Konkrét új importtilalmak 5,5 milliárd euró értékben.
6. Olyan célzott intézkedések, mint például az orosz vállalatok közbeszerzésekben való részvételének tilalma, valamint az orosz állami szervek számára nyújtott uniós vagy nemzeti pénzügyi támogatás kizárása.

Today over 40 countries apply sanctions like these.

To take a clear stand is crucial for the whole world.

A clear stand against Putin’s war of choice.

Against the massacre of civilians.

Against the violation of the fundamental principles of the world order.

Slava Ukrainje pic.twitter.com/Vs3QnXduIJ

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) April 5, 2022

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága Hivatalának szóvivője, Liz Throssell szerint minden jel arra utal, hogy közvetlenül a civileket vették célba és gyilkolták meg az ukrajnai Bucsa városában.  A megkötözött embereket a levetkőztetett és részben megégett női holttesteket ábrázoló képeket felidézve azt mondta:

Ez rendkívül nyugtalanító, és valóban erősen arra utal, hogy egyesével és közvetlenül támadták meg őket. És itt hangsúlyoznunk kell, hogy a nemzetközi humanitárius jog értelmében a civilek szándékos megölése háborús bűn.

Szerinte lehet ugyan arról vitatkozni, hogy van-e katonai kontextusa egy támadásnak, például egy épület lerombolásának, de azt nehéz belátni, milyen katonai kontextusba helyezhető egy olyan ember, aki golyóval a fejében az utcán hever, vagy megégették a testét.

Egy bucsai lakos az AFP-nek azt mondta, látta, hogy orosz katonák hidegvérrel lelőnek egy embert. A negyvenhárom éves, Olena néven megnevezett tanú a hírügynökségnek azt mondta:

A szemem láttára lőttek rá egy férfira, aki a szupermarketbe készült ennivalóért.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az orosz csapatokat tette felelőssé a gyilkosságokért, de a Kreml tagadta a felelősségét, és azt sugalmazta, hogy a bucsai holttestekről készült képek „hamisítványok”.

Az MTI állami hírügynökség az elsők között számolt be arról, hogy Oroszország ENSZ-nagykövete provokációnak minősítette a bucsai mészárlást, mondván, hogy ez az orosz katonák lejáratására, valamint az Oroszország elleni politikai nyomásgyakorlásra szolgál.

A Twitteren terjed egy felvétel, aminek felirata szerint egy ukrán Stugna-P ATGM tankelhárító fegyvert működtető csoport kilőtt egy alacsonyan szálló orosz Ka-52-es, becenevén Alligator támadó helikoptert. Mint minden háborús videó hátterét, ezt is érdemes kritikával kezelni. A felvétel készítésének helyszínét nem tudni.

https://twitter.com/JimmySecUK/status/1511291969938542597

Az ENSZ nemzetközi migrációs ügynökségének (IOM) legfrissebb jelentése szerint több mint 7,1 millió ember kényszerült elhagyni otthonát Ukrajnán belül. Eszerint a március 16-i első felmérése óta tíz százalékkal nőtt a belső menekültek száma.

„Sürgős szükség van humanitárius folyosókra, hogy lehetővé tegyék a civilek biztonságos evakuálását, és biztosítsák az égetően szükséges humanitárius segélyek biztonságos szállítását a belső menekültek gyors támogatása érdekében”

– mondta António Vitorino, az IOM főigazgatója.

A felmérés szerint a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő háztartások több mint felében van gyerek, ötvenhét százalékában idős ember, és harminc százalékában krónikus beteg. Az IOM szerint a belső menekültek háztartásainak több mint egyharmada jelezte, hogy nem volt jövedelme az elmúlt hónapban.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint ezen felül már több mint 4,2 millió menekült hagyta el Ukrajnát a szomszédos országok felé, így az orosz invázió február végi kezdete óta összesen legalább 11,3 millió ember kényszerült elhagyni otthonát. Ez a szám már több mint egymillió fővel meghaladja Magyarország teljes lakosságát.

• Jose Manuel Albares spanyol külügyminiszter kedden bejelentette, hogy 25 orosz diplomatát és nagykövetségi alkalmazottat utasítanak ki az orosz hadsereg által Ukrajnában elkövetett feltételezett háborús bűnök miatt. Spanyolország orosz nagykövete nincs a Madridból kiutasítandó diplomaták között.
• Luigi di Miao olasz külügyminiszter szintén közölte, hogy 30 orosz diplomatát utasítottak ki „nemzetbiztonsági okokból”.
• Dánia még korábban közölte, hogy kiutasít 15 orosz „hírszerzőt”, akiket azzal vádolnak, hogy kémkedtek az ország területén. Jeppe Kofod dán külügyminiszter kijelentette, hogy a diplomáciai kapcsolatok megmaradnak Moszkvával, ezért „az orosz nagykövet és a koppenhágai nagykövetség többi munkatársa nem tartozik a kiutasítottak közé”.
• Svédország bejelentése szerint három orosz  diplomatát utasítanak ki, akik „illegális műveleteket” hajtottak végre az országban.
• Franciaország hétfőn jelentette be 35 orosz diplomatát kiutasítását.
• Németország ugyancsak hétfőn 40 orosz diplomata kiutasítását jelentette be.
• Litvánia hétfőn azt közölte, hogy az orosz nagykövetet utasítja ki Oroszország „katonai agressziójára” és a „borzalmas bucsai mészárlásra” reagálva.

(Reuters/Guardian)

Karl Nehammer osztrák a kancellár Kijevbe utazik a következő napok valamelyikében, hogy találkozzék Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel – közölte a a kancellári hivatal kedden. Szóvivője hozzátette, Nehammer hétfőn este telefonon egyeztetett az ukrán elnökkel.

Ausztria továbbra is  „a lehető legjobb humanitárius és politikai támogatást” kínálja Ukrajnának – áll a kancellária közleményében. Bécs már eddig is biztosított Ukrajnának pénzügyi segítséget és felszerelését, de hamarosan további segítséget is nyújtanak – tették hozzá.

Nehammer hivatala biztonsági okokból nem közöl további részleteket az utazással kapcsolatban.

Április 5-ig legalább 165 gyerek meghalt és 266 megsebesült az Ukrajna ellen indított háborúban – közölte az ukrán főügyész. A jelentés szerint az orosz támadás miatt a donyecki régióban 78, a kijevi régióban 77, Harkivban 61, Csernyihivben pedig 49 gyerek halt meg.

A jelentésben az is szerepel, hogy az ukrán fővároshoz közeli Vorzelben az orosz katonák előbb füstgránátot dobtak egy pincébe, ahol egy anya és 14 éves gyereke bujkált, majd tüzet nyitottak. A gyerek azonnal meghalt, az anya két nappal később.

Ezek a számok nem véglegesek, ugyanis még nincsenek benne olyan területek, amelyek a front részét képezik, például Mariupol városa. Ugyancsak zajlanak még a felmérések a frissen felszabadított vagy ideiglenesen elfoglalt területeken is.

(Guardian)

Orbán Viktornak választania kell Oroszország és a világ többi része között – mondta ukrán újságíróknak  ott interjújában Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Interfax Ukrajna beszámolója szerint. „Mondhatja azt, hogy ő Magyarországot választja, de az a világ többi részéhez tartozik” – tette hozzá.

Zelenszkij úgy véli, hogy a magyar nép pozitívan gondol az ukrán népre, ő maga pedig többször kérte Orbánt, hogy találkozzanak:

Szerettem volna kapcsolatba lépni [Orbánnal], felhívtam, meghívtam egy találkozóra, felajánlottam, hogy találkozom vele. Biztos vagyok benne, hogy fél. Lehet, hogy ezen most meg fog sértődni, és azt mondja, hogy ő nem fél senkitől, de igenis fél attól, hogy Oroszországnak milyen befolyása van a magyar államra. Ez egy létező jelenség, akár tetszik neki, akár nem.

Az RTL Zelenszkij kijelentéseivel kapcsolatban megkereste a miniszterelnök sajtófőnökét, de egyelőre nem kaptak választ.

Az ukrán elnök szerint Ukrajnának „komoly játékosokra van szüksége, akik készen állnak” a teljes együttműködésre az ország semlegességéhez szükséges biztonsági garanciák terén.

Zelenszkij az ukrán állami tévében kedden újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy Ukrajna még nem kapott konkrét listát azokról az országokról, amelyek„hajlandók száz százalékban kiállni mellettünk”, de a biztonsági garanciákról jelenleg is tárgyalnak Franciaországgal, az Egyesült Államokkal, Németországgal, Törökországgal, Nagy-Britanniával és Lengyelországgal.

Elmondása szerint olyan országokra van szükségük, amelyek – ha úgy hozza a helyzet – 24 órán belül bármilyen fegyverrel el tudják látni Ukrajnát, illetve hajlandók arra, hogy két-három napon belül szankciók alá vonják Oroszországot, ha az ismét megtámadni készülne Ukrajnát.

(CNN)

Valamikor a következő napokban Kijevbe utazik Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Josep Borrell, Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, hogy találkozzanak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Konkrét időpontot nem közölt von der Leyen szóvivője, csak annyit, hogy a találkozót még a szombati, Varsóban tartandó nemzetközi jótékonysági rendezvény előtt megtartják.

President @vonderleyen and HRVP @JosepBorrellF will travel this week to Kyiv to meet President @ZelenskyyUa prior to the pledging event #StandUpForUkraine on Saturday in Warsaw.

— Eric Mamer (@MamerEric) April 5, 2022