Milyen logika mentén támadta meg Vlagyimir Putyin Oroszországa Ukrajnát? Hova vezethet a háború? Hatásosak lehetnek-e a szankciók? Mi köze az egészhez Kínának? Többek között ezeket a kérdéseket igyekezett megválaszolni a Hősök Tere Alapítvány rendkívüli online szalonja péntek este (itt visszanézhető), miközben körülbelül 850 kilométerre a magyar-ukrán határtól épp Kijevet ostromolták az orosz erők.
Rácz András, történész, politológus, biztonságpolitikai elemző, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Védelmi Kutatóintézet főmunkatársa tartott először egy bővebb elemzést arról, mi volt, van és lesz a konfliktusban. Szerinte az egyik fő kérdés az: a Nyugat meg tudta-e volna akadályozni a történteket. A válasz: nem. Felidézte, hogy az amerikaiak már tavaly megjósolták hírszerző szolgálatukkal, hogy fog kinézni az offenzíva, már akkor olyan részletességgel, hogy melyik dandárnak mi lesz a feladata.
Felmerült a logikus kérdés, mi Putyin célja: „Szerintem ez a háború a kezdettől fogva Ukrajnáról szólt” – felelte Rácz. Sokak szerint Ukrajna csak eszköz volt, hiszen Moszkva korábban a NATO-nak és az USA-nak tett javaslatokat az új európai biztonsági rendszerről, de ezek sok sebből véreztek Rácz szerint (pl. a tárgyalások alatt se lassították az oroszok a csapatmozgásokat, ellentmondásosan kommunikáltak a témában).
Magyar szempontból kérdéses, hogy Nyugat-Ukrajnát és Kárpátalját is meg akarja-e szerezni Oroszország.
Keleten a helyzet változó
Rácz térképeket is mutatott arról, hogyan helyezkedett el a háború előtt az Ukrajna körüli orosz haderő. Ez egy 200 ezer fős hadsereg harcoló alakulatokkal, amihez hozzáadódnak a megszálló, rendfenntartó erők. Ráadásul „Belarusz teljes értékű hadviselő félnek” számít, hiszen bár nem egyértelmű, harcolnak-e most belarusz katonák ukrán földön, de fehérorosz területről is indulnak a támadások.
Rácz megmutatta, hol zajlanak harcok és csapatmozgások (Ukrajna nagyítható térképe alább): a keleti frontot tartják az ukránok, az oroszok próbálják megkerülni Harkivot, az északi Szumit pedig 24 óra alatt foglalták el, várhatóan nyugatnak fordulnak. Észak felől indultak meg az orosz csapatok Csernyihiv felé (ez cikkünk írásakor még ukrán kézen van), Csernobilt is innen foglalták el.
Délen a legkritikusabb a helyzet, a krími határt védő ukránokat gyorsan megsemmisítették az oroszok, egy nap alatt elérték a Dnyeper folyót. „Ez második világháborús kifejezéssel élve villámháború” – mondta Rácz András. Várhatóan Herszon városát is meg fogják kerülni az orosz csapatok, ha pedig elérik Mikolajivot és Odesszát, Ukrajnát elvágják a tengertől. Ez súlyos csapás lenne. Délkeleten közben bevették Melitopolt, és mennek a szakadár területek, illetve Mariupol kikötővárosa felé, hogy összeköttetést teremtsenek a Krím és a szakadár köztársaságok között. Rácz nem optimista:
a helyzet a déli fronton tragikus és instabil.
Óriási távolságok vannak Ukrajnában, és az oroszok ugyan több helyszínen is gyorsan haladnak előre, mégis „meglepheti őket, hogy az ukrán hadsereg még nem omlott össze”. Ha a tengerparti területek megvannak, északnak Dnyipro felé nyomulnak, Harkivtól meg dél felé, hogy harapófogóba zárják a keleti ukrán erőket. Persze útközben vannak azért nagyvárosok: „Zaporizsja és Dnyipro is kemény dió lesz” – mondta Rácz.
A szakértő szerint Kijevben fog minden eldőlni. Az Antonov repteret az ukrán erők visszafoglalták a deszantosoktól, de aztán az északról jövő orosz erők ismét megszállták azt. Ha Csernyihiv városa elesik, a közeli Kijev nehéz helyzetbe fog kerülni. Az amerikaiak Kijev elestére 72-96 órát kalkuláltak. Elegendő haderő van most a fővárosban, a kérdés, milyen szintű lesz az ellenállás. „Az ukránok kifejezetten kreatívak és hatékonyak városi harcban” – tette hozzá a szakértő.
Ha Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt vagy a kormányt sikerül megsemmisíteni, az is eredmény lenne Moszkvának. Az általános orosz taktika része ugyanis az ellenfél felső vezetésének megsemmisítése. 1979-ben, Afganisztánban is azzal kezdték, hogy megölték az akkori afgán elnököt. „Ha valami Zelenszkijjel történik, az végzetes lenne az ellenállás szempontjából”, de az ukrán szolgálatok nyolc éve háborúznak, tudják, mit kell tenniük ebben a helyzetben Rácz szerint.
Rácz szerint a háború első 48 órája kritikus, ekkor kell kiiktatni az ellenség radarjait, légvédelmét, légierejét, az irányítási rendszert. Innentől az egymástól elszigetelt ellenséges egységeket könnyen fel lehet számolni, ezt tették az amerikaiak Irakban is anno. Látszik, hogy az oroszok a háború elején a légvédelmet, reptereket támadták, de nem semmisült meg teljesen az ukrán légierő. Ukrajna ballisztikus rakétákkal lőtt egy orosz repülőteret ráadásul. „Az oroszok alábecsülték az ukrán ellenállást”, nem telepítettek rakétavédelmi rendszereket. Van zavar és lelassulás Rácz András szerint, az orosz hadifoglyok beszámolói is erről árulkodnak.
Ha minden Oroszország tervei szerint alakult volna, mostanra romokban lenne Ukrajna irányítási rendszere.
Hódító oroszok
Rácz Oroszország expanziójának, terjeszkedésének történelmi hátteréről is beszélt. Bár a kilencvenes évek óta ebben törés volt tapasztalható a gazdasági problémák miatt, Oroszország birodalmi léptékben gondolkodik: „ha valamit megszereznek, akkor ráülnek”, stabilizálják, és mennek tovább. Moszkvának az elemzők szerint 620 milliárd dollár stratégiai tartaléka van, ezzel át tudják vészelni a szankciókat. Még az is lehet, hogy pár nap múlva összeomlik az ukrán védelem, abból pedig megerősödve jöhet ki Putyin.
Az orosz hadsereg képzett, profi katonákból áll, ennek ellenére Oroszország nem vállalna nyílt katonai konfliktust Rácz szerint a NATO-val. Ukrajnán kívül biztosítva van a befolyási övezet: Belarusz szilárd orosz bajtárs, Grúzia két szeparatista konfliktus miatt „fogva van”, Örményország eleve oroszpárti, Azerbajdzsán nem fog nyugatosodni, ráadásul orosz békefenntartók vannak Hegyi-Karabahban.
Kazahsztánban nemrég orosz beavatkozás volt, Kirgizisztánban, Tádzsikisztánban orosz bázisok vannak, Üzbegisztán is erős függésben él, a türkmének mindig külön álltak, de nem veszélyesek. Amíg Moldovában a transznyisztriai konfliktus jelen van, addig nem lesznek a NATO és az EU tagjai. Ukrajna volt tehát az utolsó dominó. Ráadásul Zelenszkij úgy nyerte meg a választásokat korábban, hogy a pártja is nagy többségbe került a parlamentben. Ő nyugatpárti, és az országban is növekszik a nyugatos szimpátia, bár nagyon messze van a 100 százaléktól (ennek földrajzi és generációs összetevője is van Rácz szerint).
Kelet-Ukrajnában amúgy nem volt népszerű a szeparatizmus, az egymilliós Donyeckben is csak tízezres tüntetés volt 2014-ben Ukrajna ellen.
Rácz szerint a kelet-ukrajnai lakosság körében sem sikerült a Novorosszija projekt. „A helyi lakosság nem azt gondolta, amit a Kreml akart, hogy gondoljon” – magyarázta. Rácz András szerint nem tudjuk, a mostani háborút Putyin milyen információk alapján döntötte el, amelynek felvezetése teátrális volt a biztonsági tanács tévé által közvetített falhoz állításával.
Az orosz hadsereg még csak ízelítőt adott
Az oroszok még csak a felvonultatott erők egy részét vetették be, „rengeteg alakulat még nem mozog, nincs harcba vetve”. Rácz szerint Oroszország mintha önmérsékletet tanúsítana, nagy pusztítást okozó rakéta-sorozatvetőket nem használtak még, ahogy a nehéz lángszórós rendszereket és az elektronikus zavarkeltő berendezéseket sem, működik az internet, az elektromos hálózat. Az eredeti terv az lehetett, hogy gyorsan megdöntik Zelenszkijt, jelentősebb lakossági áldozat nélkül, mert ha sok lenne a civil áldozat, akkor a lakosság nem áll melléjük. Ezért döntően katonai célpontokat támadtak. Egy magyarázat szerint azt akarják, hogy a terjedő képsorok pánikot keltsenek az ukrán lakosságban, lássák a hadsereg erejét, miközben a Nyugat nem lát durva mészárlást.
Én arra számítok, hogy az orosz hadsereg el fog kezdeni sokkal durvább eszközöket alkalmazni.
A NATO február 25-én, pénteken este tanácskozott, részben a további katonai támogatásról. Zelenszkij azt kérte, repüléstilalmi zónát deklaráljon a NATO Ukrajna felett, de ez Rácz szerint nagyon kockázatos. Irak felett könnyebb volt ezt megvalósítani, mint Ukrajna felett. „Azt nagyon alacsony valószínűségnek tartom, hogy a NATO egésze úgy döntene, hogy harcoló erőket küld Ukrajnába”, bár az egyes tagállamok még küldhetnek. Az ukránok által ismert fegyvereket át tudnak adni, ezeket ők csak „kiveszik a dobozból és tudják használni”.
Szankciók és béke
A szankciókról Rácz András azt mondta, „egy ideális világban az agresszort el lehetne rettenteni az agressziótól”. A preventív, megelőző szankciók viszont nem működtek, és miután megindult a támadás, a katonai logika érvényesül, a hadművelet nem fog leállni a szankciók miatt. Az orosz elit nagyon szűk, az erőszakszervezetek tagjaiból álló része hozta a döntéseket a Krímről és most a szakadár államok elismeréséről is. Nem vontak be a döntésbe például gazdasági szakembereket. A szankciók ezért nem érnek majd el hatást.
Az elején még elhiheti a lakosság a propaganda győzelmi jelentéseit a hadszíntérről, de már most tapasztalható felháborodás Oroszországban a közösségi médiában, hogy Putyin egyszerűen bejelentette, lerohanják a szomszéd államot. A nácitlanítás mint érv Rácznak elég furán hangzik, hisz Ukrajnában demokratikusan megválasztottak egy zsidó származású elnököt.
Holtzer Péter pénzügyi tanácsadó is a szankciókról beszélt. Német-, Olasz- és Magyarország puhítani próbálta ezeket. Az amerikai szankciók sem terjednek ki a nyugatnak fájdalmas energiakereskedelemre, és a SWIFT banki rendszerről sem kapcsolták le az oroszokat. A konfliktusról elmondta, Putyin trollkodik, „valójában nagyon gyenge hatalom Oroszország”, aminek rém alacsony a GDP-je, nem diverzifikált a gazdasága, de tele van atomfegyverrel.
Németországban egy új, magát kereső kormány van, amivel a németek egyre elégedetlenebbek. Holtzer szerint Angela Merkel három legfontosabb tette között valószínűleg az atomenergia lekapcsolása volt az egyik, hisz ez vezetett az Északi Áramlat gázvezetékhez. Az energiazöldítés ugyanakkor nem sikerült jól az Európai Unióban, mert még szükség van a gázra, „rá van szorulva Európa az orosz importra” – magyarázta, hozzátéve, hogy az oroszok sokat keresnek a drága olajon és gázon.
Kína céljai
Orbán Krisztián, az Oriens ügyvezető partnere Kína szerepéről szólt pár szót. Kínának három fő célja van, amik konfliktusban állnak egymással. Az első, hogy 1949 óta a belügyekbe való be nem avatkozás „legnagyobb apostolai a világban” (Tajvanról is azt mondják, kínai belügy). Most viszont a szuverén Ukrajna ellen indult orosz támadás. A második, hogy eközben bimbózik az orosz-kínai szövetség. A harmadik, és legnehezebb, hogy az Európai Uniót elrángassák az Egyesült Államoktól. „Ez a három cél nyílt konfliktusba kerül” Orbán szerint. Középtávon az orosz-kínai szövetség a legfontosabb valószínűleg, pár napja levitték nullára az orosz búza vámját, ami segít a szankciók hatását tompítani. „A kommunikáció szintjén óriási kínban vannak”, nem kellett nekik ez a konfliktus.
Rácz hozzátette, Oroszország atomarzenálja sokkal nagyobb, mint Kínáé, ezért nincs annyira alávetett szerepben. A nagy, hadászati atomfegyverek számáról tudunk, de a kisebb, harcászati atomfegyverekről nem, abból elég sok lehet az oroszoknak. Ezzel tudják ellensúlyozni Kína fölényét. Ez jelenleg is csak érdekközösség, nem intézményesített szövetség. „Kölcsönös bizalomról szerintem túlzás lenne nyilatkozni” – magyarázta.
